fbpx

Agrárexportunk – félidőben

Írta: Agrárágazat-2022/10. lapszám cikke - 2022 október 04.

Dinamikusan bővülő időszakot tudhatott maga mögött 2022 első felében a magyar agrár-külkereskedelem. Mind az export, mind az import látványosan bővült, de hogy a külkereskedelmi forgalom szaldója mégsem javult ilyen léptékben, annak az exportnál gyorsabban növekvő import áll a hátterében.

Jóllehet, az export bő negyedével, az import pedig több mint egyharmadával nőtt az év első felében, az export-import szaldó mégis pozitív maradt. A magyarázat pedig nem más, mint hogy az export az importnak továbbra is közel a másfélszeresét tette ki.

Az egyre inkább elszabaduló világpiaci terményárak időszakát élve persze borítékolható volt, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság is profitál az orosz-ukrán háborúval csak tovább gerjesztett világpiaci áremelkedésből. Arra azonban kevesen számítottak, hogy az energiaárak a szankciós intézkedések miatti elszabadulása is rátelepszik erre a politika által erősen befolyásolt folyamatra. A termelési költségek meredek emelkedéséhez vezető uniós lépések nehéz gazdasági év képzetét keltik, végső soron negatív hatással lesznek a gazdálkodás eredményességére. Janus-arcú tehát a KSH-adatokból kivilágló termékforgalmi lendület, hiszen exporttermékeink árpozíciójának javulásával párhuzamosan az importtermékek árai is nőttek, sőt mi több, a művelési költségek is drasztikusan megemelkedtek, gondolva itt elsősorban a műtrágya, a növényvédő szerek, a vetőmag, a gépüzemeltetés, a szállítás és raktározás, valamint a talajművelés költségeire.

Az időjárás hatása

Mindezt tetézte a vegetációs időszak szinte egészét lefedő, de az Alföldet különösen érintő aszály. Hozzá kell tenni, hogy a mezőgazdaságunkat sújtó aszály miatt rá is kényszerültünk az importra, ezért – képletesen szólva – amit nyertünk a réven, azt elveszítettük a vámon. E kettős hatás tükröződik az export-import szaldó szerényebb alakulásában (1. táblázat).

Importunk helyzete

Importunkra még hatványozottabban érvényes az infláció kereskedelmi folyamatokat durván befolyásoló hatása. Az időjárási anomáliák miatti hazai terményhiány egyértelműen ösztönözte a behozatalt, mind a nagy kultúrák, mind a kertészeti termékek esetében élénkítette az importot. Ezen túlmenően az állattenyésztés szinte minden ága takarmányhiánnyal küzdött, értve ez alatt a tömeg- és az abraktakarmányokat egyaránt.

A helyzet leírására elég kifejező jelző, hogy az ország a termelési potenciál tekintetében kettészakadt. Míg a csapadékosabb éghajlatú Dunántúlon, főleg az Alpokalja vidékén viszonylag normális termés várható, addig a Duna-Tisza közét és a Nagyalföldet katasztrofális aszály sújtotta. A takarmánypiaci terményhiányt az állattenyésztő gazdaságok, a viszonylag alacsony érdekérvényesítő képességük és a fogyasztók árérzékenysége folytán csak részben fedezhették a hazai és a külpiacokról, így a túlélési stratégia részévé vált az állatállomány erőteljes szelekciója, a törzsállomány megőrzésén túli többletek kivágása. Mindezek a folyamatok érződnek a majd 17%-kal bővülő élőállat- és állatitermék-exportban és ellentétes előjellel a behozatal tekintetében a 28%-ot meghaladó állatitermék-importban (1 grafikon).

Élelmiszerimportunk bő egyharmados növekményéhez mind a négy árufőcsoport behozatali növekménye alaposan hozzájárult. A 28,6%-kal bővülő élőállat- és állatitermék-behozatal az import 18,3%-át, a majd másfélszeresére bővülő növényi termékcsoport az import 26,8%-át, a 23,1%-kal növekvő élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek együttese pedig a behozatal 47,6%-át adta. A legjelentősebb importnövekmény mégsem ezt a három kört, a teljes élelmiszerimport 92,6%-átjellemezte, hanem az import 7,4%-át képező növényi és állati zsír és olajtermékek csoportját, ahol (190%-os növekménnyel) majd megduplázódott a behozatal.

Mivel az import mintegy 8%-kal gyorsabban bővült, mint az export, ezért az export-import szaldó mindössze 1,3%-kal bővült, de így is túllépte a 2,1 milliárd eurót, ami túltesz az előző év azonos időszakában mért 1,9 milliárd eurós nagyságrenden (2. táblázat).

Az export importhoz viszonyított hányada 2021 első feléhez képest csökkent ugyan, de a különbség még az 1%-ot sem érte el. Az export/import hányados 2021 első felében 1,58-at mutatott, ezzel szemben 2022 első felében 1,49-es hányadosra szelídült. A különbség abszolút értékben megközelítette a 235 millió eurós szaldótöbbletet. A 2021 első félévi agrár-külkereskedelmi szaldó 1,9 milliárd eurós nagyságrendjéhez az export 5,2 milliárd euróval, az import pedig 3,3 milliárd euróval járult hozzá. Ezzel szemben a 2022 első félévi kivitelünk 1,3 milliárd eurós többlet mellett 6,5 milliárd eurót ért el, amivel szemben az import 1,1 milliárd eurós többlet mellett 4,4 milliárd eurós szintre emelkedett. Az egyenleg (az export-import szaldó) így 12,3%-kal bővült. Valorizálva ezt a többletet, kerekítve 235 milliós exporttöbbletet kapunk.

Értékek és mennyiségek ellentmondásos alakulása

A 26,1%-kal bővülő, euróban mért exportunk hozzávetőlegesen 8%-os exportmennyiség-csökkenés mellett zajlott. Ezzel szemben az importunk mind értékben, mind mennyiségben bővült. A 34%-os importérték-növekedéshez 28,9%-os importmennyiség-növekmény társult. Abszolút számok tekintetében, míg az importmennyiség 844 ezer tonnával bővült, addig az exportmennyiség 662 ezer tonnával csökkent.

Míg az élőállat- és állatitermék-exportunk, mennyiségben „csak” 9200 tonnával csökkent, arányait tekintve pedig csak 1,5%-kal esett vissza, addig a legjelentősebb exportmennyiség-zuhanás a növényitermék-exportban következett be. A gabonatermékeket is magában foglaló növényitermék-export mintegy 17%-os visszaesése nyomán majd 870 ezer tonnával csökkent az időarányos kivitelünk, így gyakorlatilag ez a kiesés nyomta rá a bélyegét az exportunk első félévi alakulására. Aszály sújtotta mezőgazdaságunk láttán nincs is min csodálkozni e tekintetben.

A növényi és állati zsír és olajtermékek, valamint az élelmiszer-készítmények, italok és dohánytermékek esetében bővült a kivitt mennyiség. Az előbbi esetében 11,8%-kal, az utóbbi esetében pedig 6,7%-kal nőtt az időarányos exportmennyiség. Az abszolút számokban kimutatható növekmény az olajok, zsírok esetében közel 45 ezer, az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek esetében pedig 165 ezer tonnával exportáltunk többet, mint egy évvel korábban.

Míg az exportban akadt csökkenő exportmennyiség a növekvő kiviteli érték árnyékában, addig az importmennyiségek tekintetében csak pozitív példákkal találkozhatunk. Míg az élő állat és állati termékek importja, 13%-os mennyiségi bővülés mellett, 44 ezer tonnás többletet mutatott, addig a növényitermék-import félévkor, bő másfélszeres bővülés mellett, 471 ezer tonnás többlettel zárt. A növényizsír- és olajimport mennyisége közel 28%-kal nőtt, a növekmény abszolút számban 46 ezer tonnát tett ki. Az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportmennyisége pedig 18,4%-os bővülés mellett 284 ezer tonnával nőtt (3. táblázat).

A fenti példák is azt igazolják, hogy mind az export, mind az import javuló értékesítési kondíciók mellett zajlott, az összességében mért exportmennyiség-lemaradásunk fő oka pedig nem más, mint az exportárualapok elégtelen volta.

Az export- és importértékek, valamint a mennyiségek viszonyának alakulásából kitűnik, hogy bár ezek a nagy konglomerátumok pontos összehasonlításra nem alkalmasak, az importátlagárak meghaladják az exportátlagárainkat (4. táblázat).

Exportátlagáraink dinamikusan nőttek 2022 első félévében. A növekmény 2021 első félévéhez képest közel másfélszeres a növényitermék-export és a növényi és állati zsírok, olajok esetében, illetve 18,7%-os az élő állat és állati termékek, valamint az élelmiszer-készítményeknél. Pozitívum továbbá az is, hogy az exportáraink összességében gyorsabban javultak, mint az importáraink. Más kérdés azonban az árszint. Ha összehasonlítjuk a két árszintet, akkor azt látjuk, hogy az árufőcsoportok szintjén az importátlagárak magasabbak az exportátlagárainknál. A különbség különösen a növényi termékek esetében tetemes, hiszen az importátlagár itt közel duplája a magyar exportátlagárnak. A másik három termékcsoport esetében is jobbak az importátlagárak, mintegy 6-8% közötti többlettel bírnak. Lásd ehhez az 5. táblázat adatait.

A növényitermék-import magasabb árfekvését, az import értéktöbbletét feltehetően a vetőmagtartalom okozza.

Exportpiaci lendületet erősítő piaci relációk

Az élőállat- és állatitermék-exportunk mintegy 17%-kal növekvő kiviteli értékéhez a német piac mintegy 10%-kal, a bolgár 16, az osztrák 17, a holland 18, a svájci és a román piac 21, a szerb 24, az olasz 32, a lengyel 64% növekménnyel járult hozzá.

Növényi termékek exportja

Az összességében 20%-kal bővülő, közel 2 milliárd eurót képező növényitermék-exportunkhoz Görögország 246, Lettország 244, Szerbia 77, Horvátország 76, Németország 75, Kazahsztán és Csehország 70, Ausztria 47, Dánia 41, Svájc 35, Oroszország 28, Hollandia pedig 23%-os piaci növekménnyel járult hozzá.

Növényi, állati zsír, olajtermékek kivitele

A termékcsoport exportjának 362,5 millió euróról 604 millió euróra bővüléséhez (66,6%-os növekményéhez) az Egyesült Királyság vásárlásának a húszszorosára való bővülése (konkrétabban a bázis szintű 194 ezer euróról 4139 ezer euróra történő bővülése) járult hozzá a leginkább. A japánok háromszoros (index: 322%), a szlovénok 169, svájciak 132, a franciák 100, a horvátok 91, a németek 84, a görögök 81, az osztrákok 74, a hollandok 81, a szlovákok 60, a románok 5%-os exportpiaci növekménnyel járultak hozzá. Kiugró exportpiacnak számított a 6,2-szeres exportpiacot jelentő spanyol piaci vásárlás is. Némiképp megelőzve ennek a termékkörnek az agrár-külkereskedelmünkben elfoglalt különleges helyzetét, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az idei súlyos aszály következtében országos viszonylatban a szokásos termésmennyiségnek alig a felére számíthatunk. Ebből következik, hogy exportárualapokban nem bővelkedünk. Az említett példák nem erre utalnak, sem a húszszorosára bővülő brit, sem a háromszorosára bővülő japán piaci exportunk, sem az említett pozitív példák nem realizálódhattak volna külső források nélkül.

Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportpiacai

A magas feldolgozottsági fokú termékek 28%-os exportbővülése, az időarányos kivitel 43%-át adva, összességében 2,8 milliárd eurót hozott az ország számára. A legjelentősebb exportnövekményeket felmutató piacok közül kiemelésre érdemes többek között az itt is 20-szoros importnövekményt produkáló brit piac, a 6,4-szeres bővítményt elérő spanyol piac, a nyolcszoros piacbővülést prezentáló iráni piac vagy az ötszörös exportnövekményt felmutató üzbég piac. Ezen túlmenően is számottevő eredményt ért el a dupla növekményt felmutató amerikai, iraki és indiai vagy a vásárlásait megháromszorozó japán piac, de igen jelentős azoknak az országoknak a száma, ahol másfél-kétszeres vagy ennél ugyan gyengébb, de messze 10% fölötti exportnövekmény jellemezte a 2022 első félévi kivitelünket ebben a termékkörben.

Az importdinamikát pozitívan befolyásoló importforrások

Az összességében 34%-kal bővülő, 2022 első félévében 4,4 milliárd euróra emelkedő élelmiszerimport fő tételei közül leginkább a nagy importtételeket fémjelző piacokra érdemes koncentrálni. A 28,6%-kal bővülő, 802,8 millió eurót reprezentáló élőállat- és állatitermék-import fő szállítói közül kiemelésre érdemes a 182,3%-os indexet elérő spanyol piac, a 71%-kal bővülő bolgár, az 56,8%-os többletet felmutató finn, az 58%-kal bővülő lengyel és az 57%-kal bővülő francia piac.

A másfélszeresére duzzadó növényitermék-importon belül a 10,6-szeresére növekvő ukrán gabonaimport emelked(ik) ki elsősorban. Emellett az orosz szállítások 366%-os, a romániai import 256%os indexe és a svédországi szállítások megnégyszereződése jelent szembeötlő változást.

A növényi és állati zsír és olajimport megduplázódásának legjelentősebb alakítója ebben az esetben is Ukrajna. A tavalyi, első félévi ukrajnai növényolajimport ugyanis még alig érte el a 750 ezer eurót. Ezzel szemben az idei időarányos ukrán növényolaj-behozatal értéke már megközelítette a 79 millió eurót, ami az előző év azonos időszakához képest 104,6–szeres növekménynek felel meg.

Az ukrán szállítások méretét ugyan meg sem közelíti, de a 6,9-szeres növekmény okán említésre méltó a bolgár szállítások megugrása. Mindemellett az Izraelből származói import 183%-os bővülése, az USA-beli import 78%-os növekménye és a finn szállítások másfélszeresére növekedése is hozzájárult a termékkör importjának a megduplázódásához.

Összeállította: Szabó Jenő