Bezárás

A magyar mezőgazdaság – számokban

Írta: Agrárágazat-2022/08. lapszám cikke - 2022 augusztus 18.

Mennyit változott a hazai agrárium az elmúlt egy évtized során? Erre ad választ a számok nyelvén az „Agrárcenzus 2020” címet viselő kiadvány, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal készített.

Egyharmaddal csökkent a gazdaságok száma

Hazánkban tízévente kerül sor a gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági összeírásra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által elkészített, a közelmúltban publikált, „Agrárcenzus 2020 címet viselő statisztikai anyag 2020. június 1-jével bezárólag tartalmaz összeírási adatokat. Ebből kiderül, hogy a jelzett fordulónapon 241 ezer gazdaság tevékenykedett hazánkban. Ez 31%-os csökkenést jelent a 2010. évi szinthez képest. Jelentősebb csökkenés az állattartók között mutatkozott. A vetésszerkezeten belül a gabonák aránya csökkent, de az ipari és takarmánynövényeké, valamint a zöldségféléké növekedett. Az állatállomány nagyságában jelentős változás nem történt. Az állattartók száma számottevően csökkent, egyfajta koncentrálódás figyelhető meg az ágazatban.

A művelés alá vont területek meghatározó részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkező gazdaságok használták. Az elmúlt évtized során az állattartás és a növénytermesztés párhuzamossága csökkent. A gazdaságok kevéssel több mint felének van valamekkora földterülete állatállomány nélkül. Ugyanakkor az állattartó gazdaságok 15%-ának egyáltalán nincs mezőgazdasági területe.

szarvasmarha

Hazánk területének fele mezőgazdasági terület

Az összeírás fordulónapján Magyarország teljes területének 53%-a volt mezőgazdasági terület, ami egészen pontosan 4 millió 922 ezer hektár. Az összes, agrárcélú terület 82%-a volt szántó, 15%-a gyep, a maradék 3% pedig szőlő és gyümölcsös. A statisztikák szerint a mezőgazdasági területek jelentős hányadát az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkező gazdaságok használták. A gyümölcsös-, a szőlő- és gyepterületek vonatkozásában ezeknek a közepes gazdaságoknak a szerepe abszolút meghatározó. Megyei bontás szerint Jász-Nagykun-Szolnok (40 ha) és Fejér megyében (37) volt a legnagyobb az egy gazdaságra jutó átlagos terület nagysága, ami a 2020-as év vonatkozásában mintegy másfélszerese az országos átlagnak (22,8 ha). 2010 óta az 5 hektárnál kisebb területen tevékenykedő gazdaságok száma jelentősen csökkent (46%), ennek ellenére továbbra is nagy számban vannak jelen, ezért a mediánérték mindössze 2,6 hektár.

A szántó besorolású területek jelentős részét (45%-át) az alföldi megyék adják. Közülük legnagyobb jelentőséggel Békés megye bír. Itt található ugyanis az ország szántóterületeinek 9%-a. A szántók adják az említett megye mezőgazdasági területeinek a 90%-át.

A statisztika a területek vonatkozásában arról is tanúskodik, hogy mezőgazdasági terület 39%-át használó gazdaságok a mező- és erdőgazdasági föld fölött nem szerezhetnek tulajdonjogot.

Az állattartók száma jelentősen csökkent

Jelen cikk bevezetőjében megemlítettük a gazdaságok számát érintő 31%-os csökkenést. Ami az egész agráriumra vonatkozó, átlagos csökkenésnek tekinthető, hiszen az állattartó ágazatban ez a szám magasabb. A 2020-as évben 117 ezer állattartó gazdaság tevékenykedett az országban. Ez 1,9 millió állategységet jelent. Az állomány nagysága szempontjából az elmúlt tíz év vonatkozásában jelentős változás nem következett be. Az állattartó gazdaságok száma igen jelentős mértékben csökkent a vizsgált időintervallum alatt. A gazdák száma 2010 óta 53%-kal csökkent a vizsgált időszak végéig. De még az elmúlt 4-5 évben is 31%-os zsugorodásnak lehettünk a szemtanúi. Ennek fő magyarázata a kevés állategységgel működő gazdaságok megszűnése. Az elmúlt tíz év során 59%-kal csökkent az 5 állategység alatti gazdaságok száma. A legalább 100 állategységet elérő gazdaságok száma eközben 16%-kal növekedett. A legalább 20 állategységet elérő gazdaságok vonatkozásában az állatállomány állategységben kifejezett értéke közel 10%-kal növekedett. Állattartás szempontjából három megye, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés szerepe a meghatározó. A 2020-as évben a felsorolt megyék adták az ország teljes állatállományának a harmadát.

sertés

A szarvasmarha és a sertés meghatározó

Nem jelent különösebb meglepetést az a statisztikai adat, amely szerint a hazai állatállomány háromnegyedét a szarvasmarha- és sertésállomány adja.

A szarvasmarha-állomány vonatkozásában a számok folyamatos emelkedésről tanúskodnak. A vizsgált tízéves időszakban az állomány 706 ezerről 933 ezerre növekedett. Ez 32%-os bővülést jelent. 2020-ban a tehenek száma 100 ezerrel volt magasabb a tíz évvel korábbinál. A szarvasmarhatartó gazdaságok száma az állománynövekedéssel ellentétesen változott: a vizsgált időszakban 14%-kal csökkent. Ebből következően a gazdaságonkénti átlagos állatállomány közel 50%-kal, 37-ről 56-ra emelkedett. Az állomány háromnegyedét a 100-nál több egyedet gondozó gazdaságokban találhatjuk meg. A legkisebb gazdaságok kivételével minden méretkategóriában állománybővülés volt megfigyelhető. A legdinamikusabb (40%-os) bővülés a 100–1000 közötti egyedszámmal dolgozó gazdaságoknál volt.

A megyék tekintetében Hajdú-Bihar megye szerepe a meghatározó. A hazai állomány 13%-át itt tartják.

A gazdaságok egy része a takarmányok tekintetében önellátásra van berendezkedve, amit egyértelműen igazol, hogy a szarvasmarhát tartó gazdaságok művelik a szántók 22%-át és a gyepterület 51%-át.

A sertéságazatban a szarvasmarha-ágazathoz viszonyítva ellentétes folyamat zajlott az elmúlt tíz évben. 2010-hez viszonyítva 7,4%-kal csökkent az állomány 2020-ra. Az anyakoca-állomány tíz év alatt több mint 70%-kal csökkent. 2020-ban 169 ezer egyed került számbavételre. A vizsgált időszak végére a sertéstartó gazdaságok egyharmada maradt talpon. A számuk alig haladja meg a 48 ezret. Az ágazatban döntően a kisebb gazdaságok számolták fel a termelőtevékenységüket. 2020-ban a működő gazdaságok átlagosan 60 egyedszámmal dolgoztak. A vizsgált időszak végén a hazai állomány 84%-a a legalább 1000 sertést tartó gazdaságokban volt.

Megyék tekintetében Hajdú-Bihar megye piaci súlya a meghatározó. Itt található a hazai sertésállomány 15%-a. A képzeletbeli ranglistán a hajdúságiakat Békés és Bács-Kiskun megye követi, 11, illetve 10%-kal. Utánuk Baranya és Tolna megye következik, 9,3, illetve 6,8%-kal.

Ha a sertéstartók által használt mezőgazdasági terület nagyságát tekintjük vetítési bázisnak, akkor más kép alakul ki. Ugyanis Komárom-Esztergom megyében a kevés területhasználat miatt száz hektár mezőgazdasági területre, állategységre számítva 395 sertés jut. Ugyanilyen metodika alapján számolva ez a mutató Hajdú-Bihar megyében 220 sertés.

A baromfiágazat vegyes képet mutat

A baromfiágazaton belül 2020-ban a tyúkok száma meghaladta a 31 milliót. Ez a tíz évvel korábbi adathoz viszonyítva 8,9%-os állománycsökkenést mutat. A szektoron belül, a gazdaságok számát tekintve a maximum 50 állatot tartók a meghatározók, ők adják az ágazatban tevékenykedő gazdaságok közel háromnegyedét. Termelési érték vonatkozásában az 50 ezernél több egyedet tartóknál van a hazai összállomány 72%-a. 2020-ban két megyéhez (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun) kapcsolódott állategységben kifejezve a teljes tyúkállomány egyharmada. A sertéságazatnál említett metodika alapján számítva itt is Komárom-Esztergom megye a „győztes”. Itt 181 állategység jut száz hektárnyi, tyúktartók által használt mezőgazdasági területre.

A kacsa- és lúdállomány vonatkozásában jól érzékelhető a 2016 óta újra és újra felbukkanó madárinfluenza-járvány negatív hatása. A vizsgált időszak végére a kacsaállomány 1,9 millió egyedből állt, ami a 2016-os szinthez képest 64%-os, 2010-hez képest pedig 60%-os csökkenést jelent. Kevésbé drasztikus, de mégis igen jelentős volt az állományzsugorodás a lúdágazatban. A 2020-ban 1,8 millió egyedet számláló állomány a 2016-os szinthez képest 48%, 2010-hez képest pedig 37%-kal csökkent.

Az egyes időszakokat vizsgálva ellentétes adatokat produkált a hazai pulykaágazat. A 2020-as állomány 3,3 millió egyedből állt. Ez 7,7%-kal több, mint 2016-ban, és pontosan ennyivel kevesebb, mint 2010-ben.

A gazdaságok számát tekintve a maximum 50 egyedet tartó gazdaságok a meghatározók a kacsa-, lúd- és pulykaágazatban. A szektorban tevékenykedő gazdaságok 90%-a ebbe a kategóriába tartozik. Ugyanakkor a legalább 50 ezer egyedet tartóknál volt (az előbbi állatfelsorolást követve) az összállomány 35-38-53%-a.

A hazai kacsaállomány közel harmadát (34%) és a lúdállomány több mint felét (54%) Hajdú-Bihar megyében tartották. A pulykaállomány vonatkozásában Vas megye a meghatározó, a hazai állomány 30%-át tartják itt.

Czékus Mihály