Ha nem szembesülnénk nap mint nap a szomszédunkban zajló háború emberi drámákat, exodust kiváltó szörnyűségeivel, élelmiszer- és humanitárius válságot, inflációt gerjesztő rémképével, akkor az év első két hónapjáról szóló statisztikai adatok láttán akár hátra is dőlhetnénk. A rekordméretű tavalyi agrárkivitelt követő idei első két hónap exportteljesítménye ugyanis ellentmondásoktól sem éppen mentesen, de összességében extra többletek kialakulásának a lehetőségét is felvillantó jövőképet vetít előre.
Az idei első kéthavi külkereskedelmi statisztikai adatok rendkívül reményteljes évindulásról tudósítanak. A többlet ugyanis 16,5%-kal múlja felül az előző évi azonos időszaki kiviteli teljesítményt. A kéthavi export megközelíti a 2 milliárd eurót, ami az év egészére nézve igencsak vonzó jövőkép kialakulásának a lehetőségét sejteti, jóllehet az év egészére nézve prognózist adni ilyenkor, kiváltképp a jelenlegi helyzetben több mint vakmerőség lenne. A dinamikus exportbővülés mellett pozitívum az is, hogy a növekmény nem egy termék vagy termékcsoport kiugróan jó teljesítményének eredménye, hanem, bár változó mértékű, de valamennyi árufőcsoport esetében tetten érhető. Az összességében 273 millió eurós exporttöbblet 56%-át az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportteljesítménytöbblete, 24%-át a növényi és állati zsír, illetve olajtermékek, 10–10%-át pedig az élő állat és állati termékek, valamint a növényi termékek kiviteli többlete adta. Az élelmiszer-készítmények, ital, dohánytermékek 22%-os növekménye egy 43%-os súlyarányú exportalkotó elem kimagasló teljesítménytöbbletéről és rekord nagyságrendű, 153 millió eurós exporttöbbletéről árulkodik.
A növekedési erély tekintetében a növényi és állati zsír, illetve olajtermékek ezt is felülmúló kivitele pedig a maga 72%-ot meghaladó exportnövekményével kimagaslik a mezőnyből akkor is, ha az exportnagyságrend lényegesen szerényebb, 8,2%-os. A másik két termékkör esetében a 2021. évre jellemző növekedési trend folytatódásáról beszélhetünk. Az élő állat és állati termékek kivitele szerényebb lendülettel bővült, hiszen meg sem közelítette a 2021-es, 12,6%-os bővülés mértékét (a növekmény ugyanis alulról közelíti a 10%-ot), de a növényi termékek exportja közel azonos mértékű, 4,4%-os árbevételi növekményt mondhat magáénak, ami egyben azt is jelenti, hogy az exportárbevétel ugyan nőtt, de az exportmennyiség csökkent.
A 2022-es évkezdet furcsaságai
Így, májusban még csak az év első két hónapjának külkereskedelmi helyzetéről tudunk reális képet alkotni. Áttekintve agrárexportunk január-februári alakulását, meglehetősen ellentmondásos kép bontakozik ki. Ugyanis amíg a teljes agrárkivitel, a rekord nagyságrendű, 10 milliárd eurót is meghaladó 2021-es agrárexport 10,7%-os bővülést mutatott, addig az időarányos idei kivitel összességében 16,5%-kal bővült. A pozitív összkép ellenére néhány termékpálya esetében a kivitel stagnált, vagy ha értékben nőtt is, mennyiségben elmaradt a bázisidőszaki teljesítménytől. Az összességében 273 millió eurós exporttöbblet révén a teljes kéthavi agrárkivitelünk értéke megközelítette a 2 milliárd eurót, melyen belül valamennyi termékfőcsoport exportja bővülést mutatott (1. táblázat).
Az első kéthavi exporttöbblet nagyobbik hányadát a 22,4%-kal bővülő export élelmiszer-készítmények, ital, dohánytermékek kiviteli többlete adta. Maga a 22% fölötti exportnövekmény is párját ritkítja ebben a termékkörben, hiszen a 2021-es rekordkivitel időszakában sem emelkedett 10% fölé a növekmény ennél a termékkörnél.
Egy-egy reprezentánsát kiragadva érdemes az évindulás emblematikus termékeit, illetve termékköreit – érték és mennyiségek viszonyát is bemutatva – kiemelni, illetve exportjellemzőit bemutatni.
Ezek a következők:
- Az élőállat- és állati termékek 322 millió eurós év eleji exportját, 28 millió eurós többlet mellett 9,7%-os árbevételi növekmény jellemezte, miközben az exportmennyiség 3,4%-kal csökkent.
- A hús- és vágási melléktermékek közel 144 millió eurós, időarányos exportja 4,6%-kal bővült, de az exportmennyiség mintegy 3%-kal csökkent.
- A sertéshúsexport, azzal, hogy mind az árbevétel, mind az exportmennyiség bővült. (A sertéshús exportárbevételének 11%-os bővülése az exportmennyiség 4,5%-os bővülését vonta maga után.)
- A baromfihús exportárbevétele és exportmennyisége csökkent az év első két hónapjában. Az idei exportárbevétel 72 millió eurós szinten, 1,2%-kal, az exportmennyiség pedig 9%kal csökkent.
- A tejtermékek év eleji exportja, stagnáló exportmennyiség mellett is jelentős többletet mutatott. Az exportérték 31,3%-os növekménye a bázis szerinti 77 millió eurós kivitelt 24 millió euróval növelve érte el a 101 millió eurós értéket.
- A növényi termékek kivitele 4,4%-os bővülés mellett 612,2 millió euróra nőtt, miközben az exportmennyiség 451 ezer tonnával csökkent. A növényi termékeken belül a zöldségexport 40 millió euróra (2%-kal) csökkent, miközben az exportmennyiség 32 ezer tonnára esett vissza. A gyümölcsexport 17,5%-kal bővülve, 16 millió euróról 18,6 millió euróra bővült, miközben az exportmennyiség 16%-kal nőtt.
- A gabonaexport 3,7%-kal csökkent. A kivitel 356,4 millió euróra esett, amit az exportmennyiség közel 480 ezer tonnás csökkenése kísért. A gabonaexporton belül a búzaexportja közel 40%-kal mérséklődve, értékben 11%-kal esett vissza, miközben az árpa exportja a bázisidőszaki kivitelnek alig a 15%-ára zsugorodott. A kukorica időarányos exportja ezzel szemben megduplázódó árbevételt produkált, melyen belül a kukorica-vetőmag kivitele 71%-kal bővült. A kukorica 2022 elején, köszönhetően a termény világpiaci ára drasztikus emelkedésének, az abrakfogyasztó ágazatok megnövekedett szükségletének és a bioetanol-gyártás fokozódásának slágernövényévé vált, amit csak erősíthet az ukrajnai háború gabonaexportot megbénító, alkalmasint a fekete-tengeri gabonaszállítások lehetőségét kizáró jövőképe.
- A malomipari termékek kivitele meglódult, mintegy másfélszeres bővülést mutatott. A kiviteli érték 36 millió euróra nőtt, miközben az exportmennyiség is bővült.
- Az olajosmagexport 131 millió euróra bővült, miközben az exportmennyiség mintegy 11,6%-kal nőtt.
- A növényi- és állatizsír-, -olajexport is bővült az év első két hónapjában. Az exportárbevétel 158,6 millió euróra nőtt, miközben az exportmennyiség 126 ezer tonnára emelkedett. A szójabab kivitele mintegy 42%-kal bővült, ami rossz hír a GMO-mentes szóját a hazai piacon megtartani szándékozók számára. A repce exportja mélyrepülésbe kezdett, időarányos kivitele mintegy a felére zsugorodott. Az exportmennyiség 2,8 ezer tonnára esett vissza.
- Az olajosmag-kivitel alakulását idén a napraforgómag exportja dominálta. Az előző évi 20 millió eurós export 2022. február végére 47 millió euróra nőtt.
- A magasan feldolgozott élelmiszer-termékek exportja, a dohánytermékek kivételével jelentős exporttöbbletről árulkodik. A húsból és a halból készült élelmiszer-készítmények 41 millió eurós kivitele 51 millió euróra nőtt. A 29-ről 36 millió euróra bővülő cukor- és cukortermék exportja 22,7%-kal nőtt, miközben az exportmennyiség másfélszeresére bővült. Növekmény jellemezte a kakaó- és kakaós termékek és a gabona-, illetve lisztalapú termékek, valamint a cukrászati termékek kivitelét is.
- Jelentős (24,5%-os) exportbővülés jellemezte a tartósított zöldség- és gyümölcstermékek kivitelét is csakúgy, mint a 100 millió eurót hozó kávé, tea és ételkiegészítők kivitelét. Az ital- és szeszkivitel 36,6%-kal nőtt. Az élelmiszeripari melléktermékek 115 millió eurós exportértéke, benne az állati tápok kínálatával 18%-os bővülést mutatott, miközben az exportmennyiség alig 1%-kal bővült. A dohányexport a bázis időszaki 60,3 millió euróról 51 millió euróra csökkent, amit az exportmennyiség, hasonló mértékű, mintegy 15%-os zsugorodása követett.
A jobb áttekinthetőség érdekében az exportárbevételi adatokat a 2. táblázatban szemléltetjük.
A baromfi termékek exportjellemzői 2022 elején
Mint ahogy arra már történt utalás, a baromfitermékek tekintetében távolról sem alakult kedvezően a 2022-es év eleje. Az év első két hónapjában a baromfihúsexport összességében 1% körüli exportárbevételbeli csökkenést mutatott. Az exportmennyiség pedig összességében közel 10%-kal esett vissza. Ezen belül a friss, hűtött, darabolt tyúkhús exportja 25%kal, a fagyasztott termékeké pedig 30%-kal esett vissza. Ezzel szemben a friss, hűtött, darabolt pulykahús kivitele 17,6%-kal nőtt, miközben a kivitt mennyiség 9%-kal csökkent. Jelentős növekmény jellemezte a darabolt pulykahús exportját is, hiszen a kéthavi exportárbevétel bő egyharmaddal (34,2%-kal) nőtt, miközben az exportmennyiség csak 4,9%-kal bővült. Az értékesítési kondíciók egyértelmű javulására utal a pulykahús esetében az értékesítési átlagárak 28%-os javulása. A kacsahús exportja lényegesen kedvezőtlenebbül alakult, mint a pulykahúsé. A kacsahús exportárbevétele az előző év azonos időszakához képest megfeleződött, az exportmennyiség pedig a bázisidőszaki kivitel harmadára zsugorodott.
Mind a friss, mind a hűtött kacsahúsra, mind a fagyasztott kacshúsra érvényes ez a megállapítás. A fagyasztott libahús exportja is zsugorodott, a kivitel 40% fölötti mértékben csökkent. Ezzel szemben a hízott libamáj kiviteli értéke majd másfélszeresére emelkedett, jóllehet az 542 ezer eurós nagyságrend, a 18,9 tonnás mennyiség a teljes baromfihús és belsőségek, valamint a vágási melléktermékekhez viszonyítva nem túlzottan jelentős, még a teljes baromfihús-, belsőség- és vágásimelléktermék-export 1%-át sem éri el. A tojás kivitele, ezen belül 75%-ban a tenyésztojás kivitele 8,5%-kal bővült, de a tollexport enyhe visszaesést mutatott. A tollexport értéke 8,4-ről 7,8 millió euróra esett, miközben az exportmennyiség közel megfeleződött.
A baromfi húsimport jellemzői 2022 elején
Szemben a baromfihúsexporttal, az import megugrott. Az előző év azonos időszaki 15,9 millió eurós baromfihús-behozatal idén, az első kéthavi adatok szerint 24,9 millió euróra bővült. A behozott mennyiség pedig 40%-os növekményt mutatva 14,1 tonnára nőtt. Ezen belül a friss, hűtött, darabolt tyúkhús importja 58%-os bővülés mellett 7,9 millió euróról 12,4 millió euróra nőtt, de másfélszeresére növekedett a friss, hűtött, nem darabolt tyúk behozatala is. A pulykahús behozatala is bővült. A friss, hűtött pulykahús importja mintegy 14%-kal, a fagyasztott pulykahús importja pedig 44%-kal nőtt. A fagyasztott, darabolt kacsahús importértéke bő kétszeresére emelkedett, az importmennyiség 83,9 tonnára nőtt. Az importérték és importmennyiség közötti növekedésbeli különbség a kacsahús esetében is a beszerzési árak emelkedésének a lenyomata. Végezetül a fagyasztott libahús behozatala is másfélszeres növekedést mutatott, 28,7 millió euróról 43,6 millió euróra nőtt, miközben az importmennyiség 6,2 tonnáról 7,6 tonnára emelkedett. A kérdés az, hogy az exportunkkal való összevetésben vajon megőrizhető-e a jövőben a termékpálya jelenleg még exporttöbbletes mérlege, másrészt mely országok baromfitermelése jelenthet ekkora konkurenciát a magyar baromfihús számára.
Tetten érhető, dokumentum erejű adat ugyan nem támasztja alá ezt a vélekedést, de évek óta feszültséget gerjeszt az ún. „Batman-vágású” csirkehús megjelenése az EU belpiacán. Az uniós baromfitermelők évek óta sérelmezik a Bizottságnál az ukrán baromfiimport túlzottan laza kezelését, nevezetesen azt, hogy a vámmentesen és szállításikvóta-mentesen behozható csontos csirkehúst egyszerű beavatkozással a legdrágább baromfitermékké varázsolhatják bizonyos (külhoni) húsüzemek. Gondolva itt a reexport gyakorlatára is, ez a csirkemellfilé-többlet már valójában Ukrajna társult taggá válása, 2016 óta nyomja a baromfihús uniós piacát. A piacra jutási kedvezmények küszöbön álló további kiszélesítése csak fokozza a baromfiágazatra nehezedő belső piaci nyomást. A piacra jutási korlátok esetleges eltörlése azzal a veszéllyel járhat, hogy a termelők jelentős része felhagy a jövedelemtermelés tekintetében egyre gazdaságtalanabbá váló baromfitartással. Jóllehet a Mercosur-országoknak nyújtott aszimmetrikus uniós piacra jutási kedvezmény árnyékában a háború nyomán tervezett, kompenzációs célokat szolgáló piacra jutási könnyítések csak kiegészítő terhet jelentenek, de az Ukrajnában beragadt gabonakészletek takarmánypiaci célokat szolgáló felhasználása az abrakfogyasztó ágazatok termelésének felfuttatását ígéri, ami a jövőre nézve az eddigieknél is hatványozottabb nyomás alá helyezheti az uniós baromfiágazatot, a baromfihús belpiacát.
Borítékolható, hogy az unióban az egyre szigorodó feltételekkel működő állatjóléti, környezet- és állatvédelmi, állatjóléti, valamint állategészségügyi intézkedések meglétét sem követeli majd meg a Bizottság, ami egyik oldalról egyértelmű programozott versenyhátrányt, a másik oldalról pedig versenyelőnyt jelent azon beszállítók számára, akik számára nem kötelező, esetleg önként vállalt kötelezettség ezekre a tetemes járulékos intézkedésekre költeni. Itt elsősorban az állatjóléti előírások motiválta beruházásokra gondolhatunk, mint például a ketreces tyúktartás ketrecigény-többletére, az antibiotikumos kezelések okozta károk kivédésére vagy a szalmonellamentesítés miatti járulékos költségek szükségtelenné válására. (Megjegyzésként ide kívánkozik egy gondolat. A Bizottság által jóváhagyott 50 ezer tonnás ukrán csirkemellfilé-kvóta mellett ez a technikai trükk, a csirkemell csonttalanítása tovább ronthatja az EU baromfihús-termelőinek a jövedelemtermelő képességét és piacképességét, ugyanis az ebből eredő terméktöbblet évek óta nyomja, alacsonyan tartja, leszorítja a baromfihús, kiváltképp a csirkemell piaci árát.)
Konklúzió
Az export-import adatok összevetéséből – anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk – kitűnik, hogy még ilyen importnyomás mellett is összességében igen jelentős exporttöbbletet mutat a baromfihús-külkereskedelmünk. Az egyes termékfajták esetében azonban szűkülő exporttöbbletről beszélhetünk. Ilyen esetet mutat a darabolt friss, hűtött tyúkhús, ahol az előző év azonos időszaki 11,5 millió eurós exporttöbblet 2022. február végére 4,7 millió euróra zsugorodott, ami 60%-os exporttöbblet-zsugorodást jelent. Jóllehet, összességében az exportszinthez képest általában nem túl jelentős az import, de ilyen rövid időszakok esetében, mint az év első két hónapja, a madárinfluenza miatti állományveszteség okozhat átmeneti egyensúlyi zavarokat, alkalmasint importtöbbleteket is. Erre utal, hogy míg 2021 első két hónapjában összességében 1012,2 ezer eurós kacsaexportot bonyolítottunk, addig idén, ez év azonos időszakára 24,3 ezer euróra, a bázisidőszaki kivitel 2,4%-ára zsugorodott a kivitelünk. Ezzel szemben az import 1,7 millió euróról 9,1 millió euróra nőtt. A fagyasztott liba esetében is felfedezhető némi ellentmondás, hiszen míg az exportunk a tavalyi 4,6 millió eurós, időarányos exportszintről 2,7 millió euróra, mintegy 40%-kal csökkent, addig a fagyasztottliba-import a 2021. év eleji nullás importszinthez képest idén 3,9 millió euróra emelkedett.
A fő beszerzési források tekintetében is elég beszédes az importforrás összetétele. Míg az összevont baromfihúsimport leginkább (47%-ban) Lengyelországból, 26%-ban Romániából, 11%-ban Hollandiából és 5%-ban Ausztriából származott, addig például a friss, hűtött, nem darabolt tyúk importjában egyharmadnyi részarányban a csehek vitték a prímet, de a csehekhez hasonló méretű import érkezett a románoktól és a lengyelektől is. Ez a három importforrásunk adta az import 85%-át. A darabolt friss, hűtött tyúk importjának részleteire is érdemes pillantást vetni, mivel rendkívül jelentős növekmények jellemzik a behozatalt.
Összeállította: Szabó Jenő
