fbpx

Az agráriumnak, a vidéknek sem tesz jót az óraállítgatás

Írta: Kohout Zoltán - 2022 november 02.

Mindenki rühelli már, de senki sem akar lépni az óraátállítás kivezetéséért. Bár ősszel egy órát nyer(t)ünk, egyáltalán nem tesz jót a szervezetünknek, hogy beavatkozunk a természetes ritmusba. Pedig ma már az állattartók is tudják, hogy a nyugodt alvás jobb teljesítményhez vezet.

szarvasmarha
(Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)

Öröm, üröm, zavar

Vasárnap hajnali 3-kor egy órával előbbre, 2-re kellett visszatekerni az óránkat. Ennek első hallásra mindig örülünk: nyerünk egy órát. Tavasszal pedig káromkodunk, amiért veszítsünk egyet. De vajon mit szól a szervezetünk az alvásritmusunk félévenkénti megzavarásához?

Az alvás sok tekintetben ma is titok a tudomány lőtt, de a szakértők előtt nem kétséges, hogy a megszokott, természetes alvásritmus (az úgynevezett cirkadiánritmus) megzavarása egy sor testi és pszichés zavart, betegséget okozhat. Növeli a szívroham, az agyvérzés, az autóbalesetek esélyét, kedélyhanyatlást, szorongást, fáradtságérzést alakíthat ki.

Biológiai törvény

Ez a természeti, élettani törvény olyan erős, hogy természetesen az állatvilágban, a haszonállatoknál is így működik. A cirkadiánritmust természetesen hormonok szabályozzák, amikre a fényviszonyok nagy hatást gyakorolnak. Az állattartásban például ma már egyre gyakoribb, hogy a jobb teljesítmény érdekében megfelelő színű, erősségű és ütemezésű fényviszonyokat alakítanak ki. Szarvasmarhák   esetében nemcsak a növekedés, hanem a tejtermelés és a takarmányfelvétel hatékonysága is összefügg ezzel. koordinálja ugyanis az emésztőrendszert, szabályozza a hormonokat, és ez felel az alvás-ébrenlét ciklusaiért is.

Mindenki utálja, de erős a városi lobbi

A Magyar Alvás Szövetség elnökét idézve az index.hu azt írja, hogy világ- és Európa-szerte is erős a vita az óraátállítással kapcsolatban. Az országok mintegy 60 százaléka már nem állítgat, 70 ország fontolgatja a teljes megszüntetését, Európában és itthon a lakosság elsöprő többsége támogatja a rendszer kivezetését.

Igen ám, de melyik időszámítás maradjon? G. Németh György elnök szerint globális érdekek összehangolása után lehet csak döntést hozni a téli vagy a nyári óraállítás javára. Az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek szerint a standard, téli időszámítás lenne a leginkább megfelelő az embereknek. Csakhogy a „nyári lobbi” – elsősorban a városi lakosság, az „éjszakai bagolyok” urbánus populációja – erősebb, ők a városi életmódra jellemzően tudnak és szeretnek sokáig fennmaradni. A természetes életmód, téli időszámítás azonban a lakosság sokkal nagyobb részének, a vidéki populációnak sokkal kedvezőbb. Vidéken általánosabb a korán kelés, a mezőgazdasági vagy ahhoz kötődő munka…