Ökológiai gazdálkodás a vidékfejlesztési támogatások tükrében

Írta: Agrárágazat-2022/07. lapszám cikke - 2022 július 23.

A Központi Statisztikai Hivatal európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján teljes körű mezőgazdasági összeírást készített, ami az „Agrárcenzus 2020” elnevezést kapta, és az idei év tavaszán került publikálásra.

szántóföld

Az ágazatot érintő döntések megalapozásához

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített Agrárcenzusnak azért van nagy jelentősége, mert egy átfogó képet ad a magyar mezőgazdaság helyzetéről. Leköveti az agrárium szerkezetében bekövetkezett változásokat, valamint hiteles adatokat biztosít a döntéshozók számára. A KSH nemrég publikált anyagában a vezérfonalat a vidékfejlesztési támogatások jelentik. A metódusuk szerint azok a gazdaságok számítottak vidékfejlesztési támogatásban részesülőnek, amelyek 2018. január 1. és 2020. december 31. között jóváhagyott támogatási kérelemmel rendelkeztek.

Az adatok összesítése után kiderült, hogy gazdaságok 18%-a, azaz 42 ezer gazdaság részesült vidékfejlesztési támogatásban a vizsgált időszakban. Ez földterületre és állatállományra vetítve annyit jelent, hogy a támogatott a gazdaságok művelték az ország teljes mezőgazdasági területének 70%-át, valamint a teljes állatállomány 72%-át is ők tartották. A kimutatások alapján az agrárium teljes standard termelési értékének kétharmada azoknál a gazdaságoknál képződött, amelyek vidékfejlesztési támogatásban részesültek. Ennek eléréséhez, általuk a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44%-a került felhasználásra. Az Agrárcenzus megállapítása szerint minél nagyobb egy gazdaság, annál nagyobb pályázati aktivitást mutat. Amíg az 1200 hektárt elérő vagy azt meghaladó nagyságú gazdaságok 92%-a vett igénybe vidékfejlesztési támogatást, addig az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók esetében ez az aktivitás 10% alatti.

Habár a KSH jelen kiadványa az egész agráriumra kiterjed, mi a mostani cikkünkben a vidékfejlesztés „fülre” és ezen belül is csupán két szegmensre, az agrárkörnyezetgazdálkodásra és az ökogazdálkodásra fókuszálunk. (A komplett vertikum után érdeklődők számára az „Agrárcenzus 2020” a KSH weblapján teljes egészében elérhető.)

Már 0,6 millió hektárra terjed ki agrárkörnyezetgazdálkodás

A jóváhagyott támogatási kérelemmel rendelkező gazdaságok összesen 1,1 millió hektár mezőgazdasági területet használtak 2020. június 1-jén. Ennek több mint 50%-a, egészen pontosan 0,6 millió hektár került bevonásra agrár-környezetgazdálkodásba. Két művelési ágban, a szőlészetben (46%) és a gyümölcstermesztésben (41%) volt a legmagasabb a bevonás aránya. A kimutatások szerint 11 400 olyan gazdaság volt, amelyik agrárkörnyezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések keretében agrár-környezetgazdálkodási forráshoz jutott. Ennek nagysága 155 milliárd forint volt. Ez a vizsgált három évben összesen kifizetett vidékfejlesztési támogatás valamivel több mint 30%-a.

A környezetgazdálkodási programban résztvevőknek azt kellett vállalniuk, hogy a célok megvalósítása érdekében a gazdálkodásuk során többlettevékenységeket végeznek. A támogatás feltétele az volt, hogy a vállalt kötelezettségeknek a projektfenntartási időszak végéig meg kell felelni. Az előírások döntően a következő környezet- és természetvédelmi célok megvalósulását segítik:

  • ásványi eredetű trágyák/növényvédő szerek hatékonyabb kezelése, használatuk csökkentése,
  • talajtakarás, talajművelési technikák, megóvó talajművelés, természetvédő mezőgazdálkodás,
  • lecsapolások visszaszorítása, lápok kezelése, területi vízvisszatartás,
  • magas természeti értékű szántó- és gyepterületek fenntartása (pl. kaszálási technikák, kézi élőmunka, tarló fennhagyása szántóföldeken), extenzív legeltetési gyakorlat bevezetése, szántóföldek gyepterületté alakítása,
  • a vetésszerkezet változatosságának növelése,
  • a biodiverzitás megőrzésének támogatása a mezőgazdaságban.

(forrás: KSH)

szántóföld

Ökológiai gazdálkodás – támogatással

A klasszikus mezőgazdasági területek ökológiai művelés alá vonása, továbbá az ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartása egyaránt fontos feladat, ami a támogatások alapelvét is jelenti. A vizsgált három év során 3400 gazdaság részesült a támogatásban, melynek mértéke 29 milliárd forint volt (ez a kifizetett vidékfejlesztési támogatás szűk 6%-a), ami gazdálkodási szempontból összesen 220 ezer hektár területet jelentett. A művelési ágak vonatkozásában szemlélve az adatokat az derül ki, hogy az összes mezőgazdasági területen belül a gyep művelési ág volt a meghatározó, ugyanis itt a támogatásban érintett területek aránya 16% volt. Ezt követik az ültetvények (7%), a friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca (6%) és végül a szántó (2%).

Habár direkt módon nem a támogatáshoz kapcsolódik, mégis fontos információ az irányító humánerőforrás kérdése. A felmérés szerint a támogatott ökológiai gazdaságok irányítóinak átlagos életkora 51,7 év volt. Ez 6,2 évvel alacsonyabb a teljes vertikum átlagához viszonyítva. A gazdaságokat vezetők 32%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett, ami közel négyszerese az összes gazdaságra vonatkozó 9%-os értéknek.

Mit hoz a közeli jövő?

Látható módon az ökogazdálkodás támogatása nem ért véget a KSH által vizsgált három év után. Ennek kézzelfogható példája többek között az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartásacímű 2021-ben kiírt pályázat is, amelynek a keretében ökogazdálkodást folytató mintegy 3400 gazdálkodó 150 000 hektár, a programba bevont területe után évi 33 milliárd forint pályázati forrás odaítéléséről döntött a döntéshozó. Az ökogazdálkodás és az agrár-környezetgazdálkodás szempontjából meghatározó jelentőségű dokumentum az úgynevezett „Cselekvési terv”. Ebben az agrártárca a 2022–2027 ciklus vonatkozásában fogalmazta meg a szektor előtt álló feladatokat. Mindezt a KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai tervvel összhangban teszi. Az Európai Bizottsághoz az Agrárminisztérium az elmúlt év utolsó napjaiban nyújtotta be a magyar KAP stratégiai tervet. Ezt nyugodtan nevezhetjük az említett időszak vonatkozásában az agrár-élelmiszeripari támogatási rendszer első számú dokumentumának. A tervnek részét képezik a zöldintézkedések is. Ezek között magas prioritással szerepel az ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatása. Így minden okunk megvan arra, hogy úgy gondoljuk, a hazai ökoágazat fejlődése újabb lendületet kap. A pályázati forrás mellett fontos, hogy tovább erősödjön a szaktanácsadói rendszer, valamint piacfejlesztésre és a kutatás-innováció megerősítésére is szükség lesz az ágazat felvirágoztatása szempontjából.

Czékus Mihály