Itt az árpa ára. Látta már ma?

Írta: Agrárágazat-2022/4. lapszám cikke - 2022 április 05.

Hol vannak már a tavalyi árcsúcsok! Hol van már e cikksorozat múlt havi elemzése a kukorica piacáról! Az események sajnos ballisztikusrakéta-sebességgel változnak. Érdemes-e ilyen körülmények között elemzést készíteni? – kérdezhetnék Önök. A válaszom, hogy sosem volt még ilyen fontos, hogy lássunk a pályán, hogy érezzük az új világ lüktetését. Nem fogok most árprognózist adni, hiszen az lehetetlenné vált, de el tudom helyezni a gabonapiacot az új dimenzióban, és meggyőződésem szerint ezzel is sokat tudok segíteni. E havi témám az árpa, elsősorban az őszi árpa.

Eközben itthon – a KSH adatai szerint –tavaly az árpa termésmennyisége több mint 200 ezer tonnával nagyobb volt az előző évinél, a hektáronkénti 6,4 tonnás termésátlag pedig minden idők legmagasabb értéke. Az árpa az összes gabonatermésből való részesedése az elmúlt 4 évben folyamatosan nőtt, 2021-ben meghaladta a 12 százalékot, még a terület csökkenése ellenére is. Van tehát miről beszélni.

diagram
A fekete-tengeri, EU (Franciaország, Rouen) takarmányárpaárak, 2014. 03. 03–2022. 03. 09. (USD/t) (forrás: IGC, EU)

Felértékelődés a nemzetközi piacokon

Amikor e kézirat zárul, még javában dúl a háború Ukrajna és Oroszország között. Remélem, mire nyomtatásba kerül, már elhallgatnak a fegyverek, és legfeljebb a tárgyalások szóbeli pengeváltásairól szólnak majd a hírek! Az árpapiac együtt mozdul a többi takarmánnyal, szédületes emelkedést mutat. Ezeken a szinteken azonban már sok importőr számára elérhetetlen a gabona. Mivel a fegyveres konfliktus két jelentős gabonatermelő és -exportőr ország között történik, a világpiaci hatás szükségszerű. A gyakorlatban Ukrajna gabonakivitele a Fekete-tengeren megszűnt, de nyugati irányban fokozódott, amit a gyenge deviza is támogat. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy a készletek egy része károsodik a háborúban, az őszi vetések jelentős része elpusztul, és az infrastruktúra is károkat szenved, nem is beszélve a munkáskezekről.

diagram
Nem terem elég (ezer tonna) (forrás: USDA)

Az USDA legfrissebb riportja az ukrán árpakivitelt mindössze 200 ezer tonnával csökkentette a 2021/22-es szezonban a korábbihoz képest, 5,8 millió tonnára. Ennek oka, hogy július óta a tervezett export 95 százalékát az ország már teljesítette. Orosz részről pedig tovább folytatódik az árpa kivitele Irán, Törökország és immár Kína irányába. Annak ellenére, hogy az ukrán árpaexport már csak csordogál, a világpiacon élénk az árumozgás. Az USA-ba némileg több árpa érkezett az év elején Kanadából a szokásosnál. Ausztrália és Kanada növelte árpaexportját, Szaúd-Arábia pedig jelentős tendert írt ki árpából is.

táblázat
A világ árpatermelése és -felhasználása, ezer tonna (forrás: USDA)

Érdemes kiemelni, hogy Szaúd-Arábia árpaimportja ennek ellenére ebben a szezonban 40 százalékkal esik vissza, az állattartás visszaszorulása és a szállítási nehézségek, konkrétan a szállítóhajók hiánya miatt. 2020-ban Kína jelentősen növelte gabonaimportját a világ minden tájáról. Rekordok dőltek az importjában, és ezzel közvetlenül hozzájárult a globális bikapiachoz, valamint a szállítások torlódásához. 2021-ben Kína lelassította az importot, mivel a hazai készletek magasan voltak, és a belföldi árak csökkentek. 2022-ben az ország kinyilvánította azon szándékát, hogy az importtal szemben előmozdítja a belföldi termények felvételét, ezáltal csökkenti az importot az előző évihez képest. Ennek ellenére a kínai import 2022 januárjában 8 százalékkal nőtt 2021-hez képest, és a februári import is meghaladta az egy évvel korábbit. Az árpa a legfontosabb importtermékek egyike Kínában (a szója és a kukorica után). Az év eleji csúcsok a téli olimpia és a tavaszi fesztivál miatt alakulhattak ki, az elkövetkező hetekben, hónapokban erős lassulásra számítok a kínai takarmányimportban, legalábbis a hagyományos partnerek irányából.

táblázat
Árpaexportőrök, ezer tonna (forrás: USDA)

Erre enged következtetni az, hogy Kína Putyin elnök olimpiai látogatása során egy 17 milliárd dolláros energiamegállapodást írt alá Oroszországgal. Ezzel egy időben Kína beleegyezett az orosz búzaimport tilalmának feloldásába. Ez az orosz árpa és szója iránt is növeli a kínai keresletet. A másik fontos tényező, amit figyelembe kell vennünk a globális erőviszonyok értékelésekor az, hogy Kína kezében a magas belföldi készletek az egész világpiac nyomás alatt tartását is lehetővé teszik. A 2021/22-es gazdasági év végére a világ búzakészleteinek 51, kukoricakészleteinek 69 százaléka lesz a kínai raktárakban. Ennek erősítésére várhatóan az árpa importját is erősíteni fogja. Mivel az árpa ármozgásai a kalászosoktól ugyanúgy függenek, mint a kukoricáétól, s mindez a nemzetközi piacoktól, kezdjük az árpa népszerűsítését a világ- és az európai piacokon! Az USDA adatait használom, mert tapasztalataim szerint ez a legmegbízhatóbb adatbázis, másrészt az árpa esetében a többi forrás sem tér el tőle érdemben.

Csökkenő termelés, emelkedő árak

Az elmúlt 12 hónapban az árpa világpiaci árai mintegy 60 százalékkal emelkedtek. A két alkalmazott európai referenciaár a fekete-tengeri és a francia (Rouen). Ehhez kapcsolódva az IGC árpaindexe március 14-én 56 százalékos növekedést jelez. Megjegyzem, a fekete-tengeri forgalom befagyásával az árközlés is megszűnt.

táblázat
Árpaimportőrök, ezer tonna (forrás: USDA)

A világ 140–160 millió tonnás éves árpatermelésének több mint fele Európában terem. Ebben persze Oroszország és Ukrajna is benne van (együtt 19-20%). Elsősorban az aszályok következtében a 2021/22-es szezonban a globális árpatermés közel 8 százalékkal marad el az előző gazdasági évben mérttől. Jelentős termésnövekedésről csak Ukrajna számolt be. Szomszédunkban harmadával nőtt az árpatermés. A legnagyobb (30-40%-os) visszaesések Törökországban, Kanadában, Kazahsztánban, az USA-ban történtek, leginkább az aszály miatt. A zárókészletek Európában ugyan egyáltalán nem, de globálisan 18 százalékkal csökkennek.

diagram
Trendszerű emelkedés a kalászosok hozamaiban (kg/ha) (forrás: KSH)

Ez önmagában is árfelhajtó tényező. Hosszú idő után a 2021/22-es gazdasági év az első, amikor a kereslet meghaladja a termést. Ez már erős összefüggést mutat a magas kukoricaárakkal. Az előbb említettek miatt ez idén csak tovább fog fokozódni. Az árpát elsősorban takarmányként hasznosítják. Felhasználása különösen ott növekszik leggyorsabban, ahol a kukorica termelésére kedvezőtlenek az adottságok. A termelés és a felhasználás globális eloszlását mutató táblák nagyban átfedést mutatnak. Feltűnő azonban, hogy a nagy felhasználók között feltűnik Kína, míg a termelők közül hiányzik. A kínai állattenyésztés fejlesztése még az állatjárványok árnyékában is hatalmas takarmányimportot gerjeszt. Ez áll az árpa iránti keresletük tartós emelkedése mögött is. A világ árpatermésének alig több mint ötöde kerül nemzetközi forgalomba.

duagram
Zsugorodik a kalászosok vetésterülete (ezer hektár) (forrás: KSH)

Ennek oka az, hogy ahol hagyományosan része a szántóföldi növénytermesztésnek, ott már a felhasználása is régen kialakult. A legjobb példa éppen Európa. Nem véletlen az sem, hogy az export is ebből az irányból mutat magas koncentráltságot. Az öt legnagyobb szállító a világpiaci forgalom közel 90 százalékát fedi le. A terméssel összefüggésben a világpiaci forgalom is lefordul a 2020/21-es csúcsáról idén. A nemzetközi árpakereskedelemben részt vevő országok rangsora nem sokat változott az elmúlt néhány szezonban. Az EU, Ausztrália, Ukrajna, Oroszország, Argentína és Kanada jár élen az exportban. Az EU, amely 7,8 millió tonnát exportált a 2020/21-es idényben, a jelenlegi szezonban várhatóan 7,3 millió tonnát exportál. Ugyanebben az időszakban az előrejelzések szerint Ausztrália 8,0 millió tonnát, Ukrajna 6,0 millió tonnát, Oroszország 4,5 millió tonnát, Argentína 3,5 millió tonnát és Kanada 1,6 millió tonna árpát exportál.

Zsugorodik a kalászosok területe

Az árpa talán kissé kevésbé érzékeny a talajra, de a jó hozamokhoz ugyanolyan magas szintű gondoskodást igényel, akár a búza. Ráadásul a fő növények piaci sikerei továbbra is elvonják a figyelmet már a második sorban álló növényekről is. Miközben a hozamok trendszerűen emelkednek, a vetésterület tartósan zsugorodik a kalászos gabonák alatt. Az árpa vetésterülete a ’90-es évek elején bőven 400 ezer hektár felett volt. Napjainkban 260 ezer hektár körüli, de már ez is egy négyéves lassú emelkedési ciklus eredménye. Mivel időjárási anomália most már minden évben jelentkezik valamilyen formában, az, hogy csökkennek a hozamingadozások, és több mint 10 éve tartós az emelkedő trend, az Önök szakértelmét dicséri.

diagram
Kalászosok felvásárlási ára (Ft/kg) (forrás: KSH)

Hozzáteszem, a termelők száma eközben több mint negyedével csökkent. A KSH adatai szerint tavaly 266 ezer hektáron arattunk árpát, 6,4 t/ha-os rekordhozam mellett. Ez 1,7 millió tonnás termés, szemben az előző, 1,5 millió tonna alattihoz képest. 2021 őszén 261 ezer hektáron került a földbe árpa, ami azt jelenti, hogy folytatódik a terület lassú, de tartós zsugorodása. Ami az állapotukat illeti: a tavalyi volt az egyik legszárazabb év sok-sok évtized óta, és a talajok a télen sem tudtak nedvességgel feltöltődni. Ennek ellenére az őszi vetések jó állapotban fordultak rá erre az évre. A jelenlegi tartós aszály viszont napról napra rontja az állapotukat, így a terméskilátásokat is. Az AKI adatai szerint a 9. héten tonnánként 90 ezer forint volt az átlagos árpafelvásárlási átlagár. Ez 56 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Az árpa külkereskedelme erős pozitívumot mutat. Az import a kivitel alig 3-5 százalékának felel meg. Ennek ellenére felhívom a figyelmet arra, hogy tavaly, a többi gabonaféléhez hasonlóan, az árpaimport is ugrásszerű emelkedést mutatott. Az azt megelőző évi mennyiség másfélszerese érkezett az országba.

diagram
Forrás: KSH

Ennek oka a környező országokénál magasabb belföldi ár, ami miatt a felhasználók olcsóbban tudták a határon túlról beszerezni az árpát is. A magas árak a termelők javuló tőkehelyzetével, raktárkapacitásaikkal és áruvisszatartásával függenek össze. A másik, tavalyi évre jellemző trend az átlagárak ugrásszerű emelkedése, ami viszont annak köszönhető, hogy a gabonaárak emelkedése felértékeli az alternatív takarmányokat. A harmadik jellemzője a 2021. évi árpa-külkereskedelemnek pedig az export 4 százalékos csökkenése.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ