Már egy évtizede annak, hogy megszüntette a gyógyszerhatóanyag-gyártást a tiszavasvári Alkaloida Zrt., ám a magyar máktermelés nem szűnt meg, hanem átállt az őszi vetésű, étkezési fajtákra, és ismét a reneszánszát éli. Már csak az a kérdés, stabil marad-e a piac ennyi mákkal?
Újraéled a máktermesztés
Miért írunk most a mákról? Azért, mert vészes tempóban szűkül az öntözés nélkül is nyereségesen termeszthető szántóföldi növények köre, a mák pedig egy jövedelmező kultúra, amelyik hasonlóan kedvező utóveteményhatással bír, mint a repce. Hektáronként 500 kiló mákkal már megtérülnek a nettó termelési költségeink (munkabér, amortizáció és egyebek nélkül), 600 kilóval már úgy jövedelmez, mint 5 tonna búza, 1 tonnás termésnél pedig egyik nagy szántóföldi kultúránk sem képes a nyomába lépni. Nem való azonban mindenkinek, és a piacnak sem tenne jót, ha hirtelen a többszörösére ugrana a területe. Most pedig éppen ilyesmi történik (lásd a grafikont). Aki valaha is foglalkozott a növénnyel, most visszatér hozzá, de új belépők is szép számmal kísérleteznek vele, hiszen nem állhat csak őszi kalászosokból a vetésszerkezet. Vajon menynyi mákot bír el a piac?
A mákot étkezési és gyógyszeripari felhasználásra termelik, olaját külön nem hasznosítják. Ennek megfelelően léteznek magas és szinte nulla alkaloida-tartalmú fajták. 2014 óta nincs morfingyár Magyarországon, így a hazai termelés 90%-a étkezési mákból áll, amit már szinte mindenki ősszel vet el. A fagytűrő őszi fajták ugyanis biztonságosabban kelnek, mint a tavasziak, és a hosszabb tenyészidőszak alatt magasabb hozamokat tudnak elérni. A csehek még mindig döntően tavaszi fajtákkal dolgoznak, ezek hozamai mintegy 10–15%-kal elmaradnak az őszi változatokétól. A hazai országos termésátlag a KSH szerint 700–900 kg/ha, a cseh átlag 700–800 kg körül alakul. A csehekkel nem véletlenül példálódzunk: ők a világ legnagyobb termelői és exportőrei, minden tekintetben velük versenyzünk. (Lásd a cikk végén keretes írásunkat.)
A tiszavasvári Alkaloida Zrt. korábbi alkalmazottai és beszállítói sokáig nem adták fel azt a tervüket, hogy újraindítanak egy morfingyárat, és folytatják a máktermesztési hagyományokat, de végül lemondtak ezekről az álmokról. „Egyrészt kisebb a morfin iránti kereslet a világban, másrészt a tokok morfintartalma is a 2-3-szorosára nőtt a nemesítés során, így egyre kevesebb területről igényelnek a gyárak alapanyagot. Erősen koncentrálódott a feldolgozás is, ahol már nincs keresnivalónk” – összegez Sotkó Gyula, aki most a Sotiva Seed Kft. keretein belül étkezési mákot termeltet. Nem kispályások, idén 6400 hektárt integrálnak, ebből 4300 hektár a cél Magyarországon belül, a többi terület kétharmada Szlovákiában, egyharmada Szerbiában található.
„Az étkezési mák felhasználása csak lassan növöget. Kelet-Európában – beleértve Ukrajnát, Oroszországot is – mindenütt szívesen eszik, másutt a szezámmagot, a lenmagot helyettesítik vele a péksütemények tetejének szórásakor. Ez utóbbi felhasználási forma egyre inkább terjed” – ismerteti a másik felhasználási forma piaci mozgásterét a szakember. A Sotivának saját mákfajtái is vannak, de az ország nagy részén a Dobos György által Bécsben nemesített Zeno Plust vetik. A Nemzeti Fajtajegyzék ezeket az étkezési mákokat tartalmazza: Kedvenc, Kék Duna, Kozmosz, Leila, OZ, Pan, Tebona, Titan, Viola, Zeno Plus.
Sotkó Gyula szerint a tisztított mák felvásárlási ára 640 Ft/kg (1,6 euró) – volt már ettől jobb, de rosszabb is –, náluk mindenesetre megvan az 1–1,1 tonnás termés a termelők átlagában, tehát elégedettek. „A napraforgót biztosan megveri jövedelmezőségben. Szerintem az új belépők számára sem lehetetlen a máktermesztés, de fontos, hogy a technológiai utasításokat betartva is vannak a növénynek csúnyán kinéző időszakai, amit el kell tudni viselni. A mák nagy túlélő.”
Kulcspontok a termesztés során
Vannak azonban olyan újkeletű kihívások, amelyekkel az őszi vetésre átállva is számolni kell. Az utóbbi években a szeptemberi vetés körülbelül ugyanolyan nehéz, mint a repce esetében. Ez az 1–1,5 centi mélységre vetett aprómag finoman eldolgozott magágyat igényel, kikelni pedig csak az eső után fog, enélkül akár másfél hónapig is elfekszik a földben. „Mi ezért már augusztusban elvégezzük a talaj-előkészítést, hogy szeptemberben az érkező eső hírére azonnal vethessünk. Volt már olyan, hogy október elejéig vártunk erre, de ezzel azt kockáztatjuk, hogy erőtlen lesz a mák, és bánthatják a fagyok. És persze az eltékozolt hetekkel a hozamok is csökkenek” – magyaráz Czifra János, aki Bács-Kiskun vármegyében, a déli országhatár közelében minden évben 200–250 hektáron vet mákot. Egy Tolna vármegyei termelő tavaly szeptemberben a talaj-előkészítéshez várta az esőt, majd azért, hogy ne fusson bele az októberbe, túl nedves földbe, rossz minőségű magágyba vetette el a mákot. Míg Czifra János egy tonnát, ő csak 600 kilót aratott.
Egy másik, Tolna vármegyei termelő, aki 8 éve foglalkozik a növénnyel, megerősíti: a magágykészítés a legfontosabb eleme a máktermesztésnek. „Próbálkoztam többféle talaj-előkészítéssel is, végül a szántás jött be. Ezt lezárom, és megvárom az esőt az elmunkálással. Ezt követően akár porba is vethetem a mákot, az úgyis csak a következő esővel fog kikelni” – sorolja saját módszerét Papp Géza. Idén a 40 hektár átlagában 1,15 tonnát aratott, annak ellenére, hogy most először pipacsos lett a táblája.
A legjobb táblák idén Északkelet- és Dél-Magyarországon is 1,4 tonnásak voltak, a legrosszabbak 4–500 kilósak. A különbségek egyik fontos oka éppen az eső volt, ami nemcsak a vetés idején, de a teljes tenyészidőszakban meghatározza az elérhető termésmaximumot. Aztán ebből szedhet még tizedet a pipacs, a rovarkártevők, gombás betegségek. Idén Sotkó Gyula szerint a májusi hideg időjárás is vámot szedett a potenciális termésből, és a viharok is képesek elfektetni az állományt. Cifra János szerint az, aki tőlevélrózsában tudja a télbe vinni az állományt, túl van a kihívások javán, és szinte kizárt, hogy bukjon a mákon. Náluk a bevetett területek 3%-a esik ki a termelésből, 600 kilónál pedig csak akkor van kevesebb termésük, ha valami extrém növényvédelmi probléma adódik. (A cseheknél az elmúlt években 5–6% volt a kieső területek aránya, a magyar átlag 7–8% körül van.)
Ami a vetést illeti, az aprómorzsás magágyon és az 1–1,5 centis mélységen túl a sortáv is lényeges: igazodjon az adott térség klimatikus adottságaihoz. A gabonasortáv a szárazabb régiókban, míg a duplagabonatáv az esősebb térségekben ajánlott, hogy jobban átszellőzzön az állomány. A csapadék a terek kihasználását is lehetővé teszi a fejlődő mák számára. Ha sikerült tökéletes magágyat készíteni és jól időzíteni a vetést, akkor a kikelt – és remélhetőleg homogén – állomány gyomirtása a következő feladat.
Klasszikus probléma a mák közeli rokona, a pipacs. „Ettől a gyomtól az előveteményekben kell megszabadulni. Kétszikű növényként a kalászosokból jól kiszedhető, de a repcéből is, ha az Clearfield technológiás, hiszen rápermetezhető az imazamox (Cleratop), ami a genetikailag védett repcén kívül minden magról kelő egy- és kétszikűt hatékonyan irt, a legfeljebb kétleveles pipacsot is” – magyaráz Vanó Imre, a BASF Hungária Kft. marketingvezetője. A cég tapasztalatai szerint abban a 4–5 évben, amikor a pipacs irtását lehetővé tevő kultúrák foglalják el a táblát, szépen kopik a pipacs magkészlete a talajból.
„Kopik, de nem tűnik el” – mond ellent Czifra János, aki úgy látja, nincs az a vetésforgó vagy talajművelési technika, ami a pipacsot jobban ösztönözné a kelésre, mint maga a mák. Ezért már a betakarításnál nagyon figyelni kell rá, hogy mindig a legtisztább tábla felől haladjunk a pipacsosabbak felé, nehogy lefertőzzük a kombájnnal a gyommentes területeket is.
Van néhány hatóanyag is, amelyek eredményesen bevethetők a pipacs ellen. Ilyen a mezotrion (Callisto), amelyik preemergensen, vagy a mák 4-6-leves kora körül szórható ki, illetve a tembotrion (Laudis), amelyik a mák 6-8 valódi leveles korától alkalmazható, és az 1-3 leveles, magról kelő egyszikűek ellen is mutat hatást. Ebben a fenofázisban jellemzően hideg az időjárás, de ez nem befolyásolja a szer működését, és akár a kampósbot állapotig bevethető. Az említetteken kívül is van még vagy fél tucat hatóanyag, amelyek leírásában szerepel a pipacs elleni hatékonyság, de a tapasztalatok szerint nem ez a gyom az erősségük. Papp Géza szerint egy jó kultúrállapotú táblában elegendő tavasszal dönteni arról, hogy beveti-e a Laudist, vagy egy egyszikűirtóra van szükség. Idén, amikor nem sikerült kivédenie a pipacsot, a termésből kellett kirostálnia a magját. Sok munka, de az egy tonna feletti termésátlag feledtetni tudta.
„Ahhoz, hogy erős, egészséges támaszt adjunk a növénynek, a tőlevélrózsás állapot végén, a szárbaindulás kezdetén érdemes egy szárszilárdító gombaölőszeres kezelésben részesíteni” – fűzi hozzá a technológiához Vanó Imre. A BASF kínálatában van egy olyan gombaölő/növekedésszabályozó készítmény (Architect®), amelyikben a piraklostrobin védi a mákot a peronoszpóra és a helmintospórium ellen, míg két növekedésgátló hatóanyag a gyökérzet és a szár erősítése révén teszi ellenállóbbá a növényt a stresszfaktorokkal és a nyár eleji viharokkal szemben. Meg lehet persze emelni a megdőlt mákot is, de miért csináljunk magunknak több tisztítási munkát, és miért kockáztassuk a termésveszteséget? Nem beszélve arról, hogy egy zömök mák jobban etethető, és több terméssel kecsegtet.
Apropó: etetés. Egy átlagos talajon egy tonna mák éppen annyi NPK-t igényel, mint 5 tonna búza, bár ezt nem mindenki adja meg neki. Lombtrágyázni sem szokás, noha örülne a bórnak, és meghálálja a növénykondicionálókat is. A mák két rettegett kártevője a máktokormányos és a máktokszúnyog, de idén tavasszal a levéltetvekkel is hadakozni kellett. Májustól rajzásfigyeléssel egybekötött védekezésekre van szükség, akár két-háromszor is, és ugyanazok a hatóanyagok vethetők be, mint a legtöbb kultúrában: acetamiprid (felszívódó) és lambda-cihalotrin (kontakt).
A búzával összevetve nagyjából egyforma számú kezeléssel védhető meg a mák. Idén Tolna vármegyében több termelő is egy új kártevőre, a mákgyökérormányosra panaszkodott. Papp Géza szerint az 5 évnél szűkebb vetésforgó lehet az oka a kártevő felszaporodásának. „A talajfertőtlenítő nem hatna rá, hiszen február végén jelenik meg. Az erős gyökérzetű mák még tolerálja a kártételét, de a gyengébbek nem. Csak a vetésváltás segít” – mondja. Mindent egybevetve Papp Géza a növény inputigényét az őszi sörárpáéhoz hasonlítja. A mák aratása gabona-vágóasztallal történik, a repcével és az árpával egy időben.
Mennyire lehet stabil a mák ára?
A termelők többsége akkor, amikor látja, hogy szépen kikelt az állomány, leszerződik az integrátorok egyikével – ezekből 3-4 van az országban. A legutóbbi szezonban megajánlott felvásárlási ár az alacsonyabbak közé tartozik, aminek az az oka, hogy a hektikusan ugráló cseh termelés éppen egyik csúcspontja felé lendült ki. Ne gondoljuk azonban, hogy a mák piaca olyan hintázós, mint a madáreledelé. Nagybani ára elég stabilan tartja a 2–2,5 eurós árszintet. Az integrátorok hol jól, hol rosszabbul járnak a fix árral. Van, aki ezért inkább csak egy minimumárra szerződik, amit tavasszal a piac függvényében korrigál. A termelők egyenöntetű véleménye, hogy mindegyik hazai felvásárló korrektül fizet.
Egy dunántúli gazdálkodó így gondolkodik a mostani piaci helyzetről: „Eladtam a leszerződött mennyiséget a kialkudott áron, de attól tartok, hogy idén túl nagy a kínálat, és a felvásárlók nyakán marad egy csomó mák. Mintha nem ennének annyi mákot az emberek, mint korábban, és a német piac is érezhetően gyengébb. Emiatt most ősszel rosszabb ajánlatokat fognak adni az integrátorok. Attól tartok, nem éri meg beszállni a termelésbe – legalábbis nem ekkora területtel…” Egy Békés és Csongrád vármegyében tevékenykedő termeltető, aki 3000–3500 hektárnyi mákra képes vevőt találni, szintén aggodalmának ad hangot: „A kereslet nem fejlődik úgy, mint a termelés. Mintha az egész kelet-európai régiónak egyszerre jutott volna eszébe a máktermelés, a szerbek és a horvátok is belekezdtek. Csak nehogy az legyen ezzel is, mint az olajtökkel…!”
Mások optimistábbak, van, aki a szerbek kadmiummal terhelt talajait emlegeti, mint termelési akadályt, és van, aki éppen abban látja az esélyünket, ha sok mákot termelünk. Alig egy évtizede tanuljuk az őszi, étkezési mákot, és semmi akadálya annak, hogy profin, akár a cseheket is megszorongatva állítsuk elő. A fizetőképes piacok megléte azonban elengedhetetlen. A magyar mákra az USA-tól kezdve a németeken át Oroszországig lenne igény, de a háborúk és a vámcsaták nem kedveznek semmilyen kereskedelemnek. Tanulgatni azonban mindig érdemes, a klíma is rákényszerít erre. Talán hasznát látjuk a mákkal szerzett tapasztalatoknak. Egy biztos, akinek idén is megvolt az egy tonnája, az egy hektárt sem ad fel belőle.
Máktermelés és -fogyasztás Európában
Az Európai Unióban évente 1–2%-kal nő az étkezési mák fogyasztása, bár tavaly éppen visszaesett, de stabilan 50 ezer tonna felett alakul. A teljes máktermesztés 66 ezer tonna volt 2024-ben, a csúcsot 2015-ben jegyezték fel a közösségben 75 ezer tonnával. A magas alkaloida-tartalmú fajtákból morfin készül, ám a mák gyógyszeripari felhasználása globális szinten is visszaszorult, illetve rendkívüli mértékben koncentrálódott. A legnagyobb mákfogyasztó, ahol az elmúlt 10 évben évente 9%-os növekedést regisztráltak, Spanyolország. Itt 2024-ben 14 ezer tonna mákot szívott fel a piac. Mögötte lemaradva Németország 6,5, illetve Lengyelország 5,4 ezer tonnával következik a sorban. A spanyolok meg tudják termelni a szükségletüket, míg a lengyelek és a németek nem. Előbbiek 2023-ban több, mint 10 ezer tonna mákot importáltak, utóbbiak 4,5 ezer tonnát.
Az export forrása alapvetően Csehország, amelyik világelsőnek számít az étkezési mák kivitelében (2023: 22 ezer t). Mögötte jövünk mi 9 ezer tonnával, majd a törökök 8 ezer tonnával, végül kissé lemaradva a franciák és a szlovákok bő 4 ezer tonnás mennyiséggel. Kelet-Európa országaiban – beleértve Ukrajnát és Oroszországot – nagy hagyománya van a mákos ételeknek. Így ez a régió élénken kereskedik a mákkal. Mi például nagyjából ezer tonna mákot szállítunk Szlovákiába, és ugyanennyit importálunk is onnan. A legtöbb mákot azonban Romániába exportáljuk. Ezen felül még mindig jelentős partnerünk Oroszország, valamint Csehország, Ukrajna és az USA is.
Gönczi Krisztina
![vedi_amit_elad_eladja_amit_ved[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/vedi_amit_elad_eladja_amit_ved1-375x248.jpg)
