Ma már sajnos-szerencsére senki sem vitatja a klímaváltozás tényét, súlyos következményeihez való alkalmazkodásunk gyorsasága azonban még kérdéses. A termesztési határok gyorsan tolódnak, a különösen nagy téli felmelegedés a szántó- és kertészeti ágazatban is komoly kihívás. Minderről Spitkó Tamás PhD agrármérnök, az ATK Kukoricanemesítési Osztályának vezetője beszélt az MTA által rendezett szakmai konferencián.
Hazánk a legérzékenyebben érintett térségek között
A Hetedhét szűk esztendő? – A magyar mezőgazdaság kilátásai a klímaváltozás tükrében című konferencián Spitkó Tamás hangsúlyozta, az időjárás-változás nem elméleti kérdés, hanem a növénytermesztés mindennapjait meghatározó tényező. Úgy fogalmazott, mára nem az a kérdés, hogy létezik-e a folyamat, hanem az, hogy mennyire vagyunk képesek ehhez alkalmazkodni. Az ATK meteorológiai állomása be kötve a HungaroMethez, s bár a méréseink inkább laikusok „házi méréséhez” hasonlítható, a hosszú távú meteorológiai adatok egyértelműen mutatják a gyors melegedést. Az éves átlaghőmérséklet több mint másfél fokkal nőtt, és különösen a téli hónapok gyorsuló ütemű felmelegedése szembetűnő. Február esetében már több fokot meghaladó trend is kimutatható, ami alapvetően befolyásolja a vegetáció indulását és a talajnedvesség alakulását. Ezzel párhuzamosan az éves csapadékmennyiség mintegy hatvan milliméterrel csökkent, és egyre gyakrabban fordul elő, hogy a talaj országszerte száz–százötven milliméter vizet hiányol a vegetációs időszak közepén. A felszíni vízfolyások időszakos eltűnése, a talajvízszint süllyedése és a növényzet erős stressztünetei mind azt jelzik, hogy Magyarország a klímaváltozás által legérzékenyebben érintett európai térségek közé tartozik.
Málna helyett gránátalma a kertjeinkben
A kertészeti növénykultúrák már látványosan tükrözik az éghajlat eltolódását.: a füge és a gránátalma sok helyen megbízhatóan áttelel, megjelenik az olajfa, és egyes kertekben a pisztácia vagy akár a banán is megmarad. A mediterrán dísznövények teleltetése sok esetben feleslegessé vált, ami azt mutatja, hogy a hazai klíma egyre inkább a mediterrán jelleg felé tolódik. Ez a folyamat a szántóföldi növénytermesztésben is határátrendeződést indított el.
Az egyik legszembetűnőbb a februári középhőmérsékletek alakulása az utóbbi 25 évben. A trendvonal egyértelműen emelkedik (lásd grafikánkat!), és több mint 1,5 fokos melegedést mutat ebben az időszakban. Az augusztusi adatoknál 1 fok feletti az emelkedés. Az igazán megdöbbentő a kutató számára is volt, hogy januárban már 2, februárban pedig több mint 3 fok feletti a melegedés.
A csapadék esetében is hasonló a helyzet: körülbelül 60 mm-rel kevesebb éves csapadékot mérnek a szakemberek. Az Európai Aszály-előrejelző Központ is jelentős aszályt jelez a Kárpát-medence térségére, és a vegetáció is egyre nagyobb stressz alatt van — nem csak a talajnedvesség hiánya miatt. Idén augusztus végén országosan 140 mm csapadék hiányzott a talajból, ami két-három havi teljes csapadékmennyiségnek felel meg. (A helyzet azóta romlott, lásd ezt a cikkünket: A talajban kritikus a vízhiány: télre kiszárad az Alföld.)
500 ezer hektárra eshet a kukorica-termőterület
A tavaszi vetésű kapáskultúrák közül a kukorica a legérzékenyebb a változó klímára. Kiváló indikátora az éghajlati átalakulásnak, hiszen nagy vízigényű, rosszul tűri a hő- és szárazságstresszt. A vetésterülete az elmúlt harmincöt évben 1,2 millió hektárról mintegy 800 ezer hektár alá csökkent, és a szakértők szerint akár félmillió hektárig is visszaeshet. A terméseredmények rendkívül ingadozóvá váltak: a Kárpát-medencét sújtó 2022-es és 2025-ös aszályok drasztikus terméskiesést okoztak, miközben Európa északi és nyugati régiói stabilabb teljesítményt mutatnak. Spitkó Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelország mára megelőzte Magyarországot a kukoricatermesztésben, ami jól jelzi, hogy a termelési öv északabbra tolódik. A kontinensen látható, hogy Spanyolország, Olaszország, a Balkán és Magyarország veszít korábbi pozícióiból, míg a lengyel, német és francia területek megőrzik vagy növelik jelentőségüket.
A napraforgót az ára menti meg?
A napraforgó ezzel szemben egyelőre a nyertesek közé tartozik. Vetésterülete 350 ezer hektárról 700 ezer hektár fölé emelkedett. Bár ez a növény is érzékeny a szárazságra, gazdaságossági okok miatt továbbra is vonzó alternatívát jelent, hiszen piaci ára jelentősen meghaladja a kukoricáét. A szója területe lassú növekedést mutat, de Magyarország még mindig jelentős mértékben függ az importra szoruló fehérjenövényektől. A többi hagyományos kultúra esetében – borsó, cukorrépa, burgonya – inkább szerkezetátalakítási és piaci okok állnak a visszaesés mögött, de a klímaváltozás ezeknél a növényeknél is súlyosbító tényező.
A kukorica területének csökkenése több tényező együttes következménye. A gyakori és tartós aszályok, a magas hőmérsékleti stressz, a csökkenő talajnedvesség és a fokozódó növényvédelmi kockázatok mind hozzájárulnak a visszaeséshez. Emellett a termelők gazdasági terhei is nőnek: az inputköltségek emelkedtek, miközben a piaci árak csökkentek. A hazai állattenyésztés zsugorodása pedig a takarmányfelhasználás drasztikus visszaesését okozta, ami tovább csökkenti a belső keresletet.
Az alkalmazkodás kilátásai
Spitkó Tamás szerint az alkalmazkodásnak több pillére van. Első helyen említette a vízgazdálkodás fejlesztését: a vízvisszatartást, az öntözés korszerűsítését és a talaj vízmegtartó képességének javítását. Fontosnak tartja a precíziós és adatvezérelt gazdálkodás erősítését, hiszen a változó időjárási körülmények között a gyors, megalapozott döntéshozatal létkérdés. Kiemelte a szárazságtűrő hibridek nemesítésének szerepét, valamint a rövidebb tenyészidejű növények alkalmazását, amelyek kisebb kockázattal termeszthetők. Szerinte javítani kell a termelők és a feldolgozók közötti együttműködést is, hogy stabilabb, kiszámíthatóbb értékesítési környezet jöjjön létre. Mindezek mellett hangsúlyozta az importkiváltás fontosságát, különösen a fehérjenövények terén.
Összegzésként a szakember arra jutott, hogy a hazai növénytermesztés már most látványosan változik a klímaváltozás hatására: egyes növényfajok területe csökken, másoké nő, új fajok jelennek meg, és a termesztés régiós áthelyeződése is megfigyelhető. Úgy véli, az emberiség történetében mindig a változásokhoz való alkalmazkodás jelentette a túlélés kulcsát, és most is képesek leszünk erre. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nemcsak a hatások mérséklésére kell törekednünk, hanem magát a klímaváltozást is lassítanunk kell. A jövő agráriuma szerinte azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek tudományos alapokon, összehangoltan és felelősen reagálni a kihívásokra.
Agrárágazat Tudástár: Téli felmelegedés – A februári átlaghőmérséklet több mint 3 °C-kal nőtt 25 év alatt, miközben az éves csapadék ~60 mm-rel csökkent. A gyors téli melegedés előrébb tolja a vegetáció indulását, rontja a talajnedvességet és súlyosbítja az aszályt. A kukorica különösen érzékeny: területe 1,2 millió hektárról 800 ezer alá esett, és 500 ezerig csökkenhet. A klímához való alkalmazkodás kulcsa a vízvisszatartás, a precíziós technológia és a szárazságtűrő hibridek fejlesztése.
