Körkörös gazdaság az agráriumban

A hagyományos lineáris gazdasági modell egyszeri fogyasztással számol. Az olcsó termékek könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, gyártásuk során a minőség és a tartósság szempontjai háttérbe szorulnak.

A körforgásos gazdaság termelési és fogyasztási modellje ezzel szemben a lehető leghosszabb élettartamú termékek előállítására fókuszál, lehetőleg újrahasznosított alapanyagokból. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Ezáltal csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása környezetkímélő, főként akkor, ha a folyamatokhoz megújuló energiát használunk.

A körforgásos gazdaság célja

Európában évente körülbelül 2–2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, az Európai Unió épp ezért szigorítja a hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat. A jogalkotók folyamatosan ösztönözik a lineáris gazdaságról való átállást a körforgásos (cirkuláris) gazdaságra. Magyarországon évente több mint 30 millió tonna mezőgazdasági hulladék és melléktermék keletkezik, ami a 1,5 millió tonna konyhai és egyéb zöldhulladékkal együtt komoly kihívást jelent. A körforgásos gazdaság legfőbb célja a hulladék keletkezésének minimalizálása, valamint a gazdaságban használt termékek, anyagok és erőforrások értékének lehető leghosszabb ideig történő megóvása és fenntartása, a Green Deal (Európai zöld megállapodás) irányelvei szerint. A mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása azért is rendkívül fontos, mert ezekből évente lényegesen több keletkezik, mint a háztartási vagy az építési hulladékokból. A körforgásos gazdaságot szabályozó európai uniós és hazai jogszabályok rendelkezésre állnak, a terület komoly üzleti potenciált rejt magában. A növekedési pálya előtt álló modell áttörése akkor várható, ha a gyártók, a technológiai fejlesztők és a fogyasztók egyaránt alkalmazzák a szemléletet. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeket pedig – életciklusukat kitolva – megjavítjuk, átalakítjuk. Már nemcsak a döntéshozók, hanem a társadalom is kezdi felismerni a körkörös gazdaság jelentőségét és szükségességét. A mezőgazdasági hulladékokból elsősorban energia és tápanyag (trágya, komposzt) nyerhető ki.

Egyre szűkösebbek az erőforrások

A népesség és vele együtt a nyersanyagok iránti igény növekedése miatt egyre szűkösebbek az erőforrások. A termékek újrafelhasználása és újrahasznosítása lassítja a természeti erőforrások kimerítését, segíti a táj, az élőhelyek és a biodiverzitás megőrzését. A körkörös gazdaság a klímavédelmi célok megvalósítását az üvegházhatást okozó gázok éves kibocsátásának csökkentésével támogatja. A nyersanyagok újrahasznosítása növeli az ellátás biztonságát, számos nyers- és alapanyag importfüggőségét enyhíti. A körkörös gazdaság elvei, az inputanyagokkal való takarékoskodás, azok célirányos felhasználása jól ötvözhető a negyedik ipari forradalom vívmányaival. A mezőgazdaságban a digitalizáció soha nem látott hatékonyságot hozott, az adatalapú döntések, a farmmenedzsment rendszerek, a precíziós gazdálkodás együttesen az inputanyagok felhasználásának csökkentését segítik elő, a körkörös gazdasági elvek pedig a megújuló energia által alakítják át az agráriumot.

A megújulóenergiatermelésé a jövő

A megújulóenergia-termelés, a biomassza-előállítás fenntarthatósága elsődleges fontosságú. Sokat idézett példa a körkörös gazdaságra a biogázüzemek modellje. A biogáztermelés a növénytermelés és állattenyésztés melléktermékeire épül. Ezért is kiemelten fontos hosszú távon a két ágazat egészséges aránya. A biogázüzemek csak akkor tekinthetők fenntarthatónak, ha külső energia és tápanyagok bevitele nélkül működnek. Az állattartó telepen előállított metánnal nemcsak a saját vagy az adott település energiafelhasználását egészíthetjük ki, de akár a mezőgazdasági vállalkozás metánmeghajtású traktorjaival is elvégezhetjük a napi, telepi feladatokat. A fenti példa jól mutatja, mit jelent az eltérő szemlélet. A körkörös gazdaság alapja a megújulóenergia-előállítás, ami nemcsak a termelést, hanem az energiaszállítást, az energiakereskedelmet és az energiafelhasználást is átalakítja.

A napból, a szélből nyert áram az e-mobilizációt, az akkumulátortechnológiát és az elektromos hajtóművek fejlesztését hajtja, a biomasszából nyert hőenergia pedig energiaigényes folyamatokban válthatja ki a fosszilis energiahordozókat. Mindez nem csak elméleti szinten fontos, hanem a gyakorlatban is. Az elektromos rakodógépek a növénytárolással kapcsolatos rakodási munkákban, a kisebb teljesítményű traktorok, takarmánykeverő- és kiosztó kocsik az állattartás napi, telepi feladataiban használhatók jól. A dízelmotorok helyettesítése még nem reális alternatíva, de a konstrukció gázüzemű motorok vagy a szintetikus üzemanyaggal hajtott belső égésű motorok képében születhet újjá, ami egyrészt megújuló, másrészt sokkal fenntarthatóbb és környezetbarátabb, mint a hagyományos, gázolajjal hajtott változat. Az üzemanyagcellás technológiában is óriási tartalékok rejlenek, főként az ipari és mezőgazdasági felhasználásában.

A szalma nagyon sokoldalú melléktermék

Az energiaválság egyre erősebben állítja fókuszba egy-egy mezőgazdasági üzem energiafelhasználását. A szárítók, az üvegházak gázfelhasználásának kiváltása elsődleges fontosságú. A szalma egy nagyon sokoldalú melléktermék, amit nemcsak alomszalmaként, hanem akár fűtőanyagként is hasznosíthatunk. Ebben az esetben szerves vagy zöldtrágyával, komposzttal gondoskodnunk kell arról, hogy talajaink humusztartalma ne csökkenjen. Manapság már nemcsak a szalmabála-tüzelés áll a rendelkezésünkre, hanem a szalmapellettechnológia is. A mezőgazdaság melléktermékei nemcsak az energia-előállításban hasznosíthatók, hanem a tápanyag-gazdálkodásban is. A körkörös elvre épülő gazdálkodási gyakorlat a szerves trágya és a növényi maradványok egy részét nem fermentálja, hanem inputanyagként hasznosítja újra. Ez kiegészíthető az olyan jól hasznosítható komposztanyagokkal, mint a lakossági zöldhulladék, a gombatermesztés és a kertészeti termelés melléktermékei.

A műtrágya és inputanyagok drasztikus drágulása és ellátási bizonytalansága egyértelműen megnövelte a szerves trágya és biomassza-kezelési módszerek iránti érdeklődést. A komposztot és a komposztteát már ismerik a gazdálkodók, lassan a konvencionális gazdaságokban is teret nyer. A bioszén a kertészek számára már ismert talajjavító adalék. A bioszenet fanyesedékből és mezőgazdasági melléktermékekből állítják elő, a folyamat során oxigénszegény környezetben hevítik az alapanyagokat.

Energiaültetvények

Nem tartoznak szervesen a körkörös gazdasághoz az olyan hibrid gazdálkodási rendszerek, mint az agrárerdészet vagy a fotovoltaikus rendszerek, szemléletmódjuk miatt mégis érdemes említést tenni róluk. Az energiaültetvények inkább a lineáris gazdaság elvére épülnek, amelyekkel ráadásul csökken az élelmiszer-termelésre fordítható terület. Hasonló kritikák a biodízelhez szükséges adalékanyagok termelésével kapcsolatban is időről időre elhangzanak. Ezzel szemben az agrárerdészeti rendszerekben egy időben és azonos földhasználati egységen belül több területhasználati módot ötvöznek (pl. fatermesztés, mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés), ezáltal megvalósul a területek többcélú hasznosítása. A mezőgazdasági fotovoltaikus rendszerek (Agri-PV) ugyanazt a területet használják együtt napelemesenergia- és mezőgazdasági célokra. A technológia javítja az élelmiszer-termelést, csökkenti a vízfelhasználást, miközben energiát és többletbevételt generál.

A körkörös gazdasággal kapcsolatban külföldön és itthon egyaránt sok kérdés felmerül. A kutatók és a szakemberek folyamatosan keresik az új irányokat. Itthon sajnos a napelemmel kapcsolatban szinte minden fejlesztés leállt, a hálózat fejletlensége miatt a legtöbb helyen nem lehetséges a visszatáplálás, az elektromos áram tárolásához szükséges akkumulátorcsomagok megvásárlásához pedig nem elég tőkeerősek a gazdaságok. A hulladékfeldolgozással kapcsolatos innovációkat valószínűleg jelentősen visszafogják az elmúlt időszak hulladékgyűjtési koncesszióival kapcsolatos anomáliák. Ettől függetlenül fontos azonban, hogy az egyes termékek előállításával kapcsolatban folyamatosan keressük az új lehetőségeket és a körkörös gazdasági rendszerbe beilleszthető termelési módokat.

Söjtöri Andor