Sem az ukrán áruk importjának tilalma, sem a tengeri exportot lehetővé tevő korridorra vonatkozó egyezség közelgő – az orosz fél által jelzett – lejárata nem változtatta meg a gabonapiacok hónapok óta tartó csökkenő trendjét.
Kukorica
Május 2-án jelent meg az Európai Unió Bizottságának végrehajtási rendelete, mely rendelkezés szerint az Ukrajnából származó búza, kukorica, napraforgó és repcemag június 5-ig szabad forgalomba csak az érintett 5 tagállamon (Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia) kívül kerülhet.
A rendelet meghozatalának előzményei széles sajtónyilvánosságot kaptak, hiszen a fenti tagállamok, hivatkozva a súlyos piaci zavarokat okozó ukrán import káros hatásaira, egymás után, saját hatáskörben hoztak tiltó rendelkezéseket. Így tett a magyar kormány is: az április 18-án kihirdetett, és a következő napon hatályba lépett kormányrendelet praktikusan azonnali behozatali tilalmat rendelt el az úgynevezett érzékeny termékekre, mely körbe a rendelet felsorolása szerint 25 különböző élelmiszer-alapanyag, gabonafélék és egyéb élelmiszeripari termékek tartoznak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2022 szeptembere és 2023 februárja között 1,04 millió tonna kukoricamennyiség érkezett Ukrajnából. Márciusi és áprilisi adatok még nem állnak rendelkezésre, ám amennyiben a korábbiakhoz hasonló havi dinamikát feltételezünk, a rendelet hatályba lépésig 1,3, legfeljebb 1,5 millió tonna ukrán termés érkezhetett az országba. Ezt kiegészítve a más országokból érkező behozatallal mindösszesen 1,6–1,8 millió tonnányi importtal kalkulálhatunk. A fenti volumen jelentős része bizonyosan tranzitként elhagyta az országot, így továbbra is elképzelhető, hogy nincs elegendő kukorica az országos felhasználás fedezetére, hozzátéve, hogy a felhasználás volumene is jelentősen elmarad a korábbi évek átlagától. E csökkenés hátterében nyilvánvalóan az inflációs folyamatok okozta fogyasztási sokk húzódik, nem beszélve a takarmánykeverők receptúraváltásairól, melyek során a kalászosok arányának jelentős növekedését láthattuk.
A belföldi piaci várakozások egyelőre lefelé mutatnak: ó termésre továbbra sincs érdemi kereslet, míg az új termésre vonatkozó kereskedői kalkulációk alapján – amennyiben változatlanul megmarad az árak csökkenő trendje – a vételi ajánlatok akár a bűvös 200 eurós szint alá is becsúszhatnak.
A globális és európai árak csökkenésének hátterében az új terméssel kapcsolatos, kifejezetten optimista várakozások, továbbá a tavalyi termés iránti visszafogott kereslet áll. A StoneX nevű, főként különböző áruféleségek (commodity típusú) tőzsdei kereskedelmére specializálódott brókercég prognózisa szerint Brazíliában rekord kukoricatermés várható (131,6 millió tonna), míg az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának előrejelzése is 125 millió tonnányi brazil terméssel számol.
Hasonlóan kedvező kép körvonalazódik az Európai Unióban. Bár Spanyolországban és Olaszországban jelentős csapadékhiánnyal küzdenek, az EU Tanácsának előrejelzése az alacsonyabb kukorica-vetésterület ellenére is közel 12 millió tonnával nagyobb várható terméssel kalkulál.
Összegezve a prognózisokat, a kukoricatermés kilátásai globális és európai szinten is kedvezőek, a háború miatt várhatóan tovább csökkenő ukrán kibocsátást könnyedén ellensúlyozzák akár a brazil, akár az amerikai előrejelzésekben szereplő mennyiségek.
Búza
A kukoricához hasonlóan a búza a másik legfontosabb termék, melynek importja az öt kelet-európai EU-tagállam felé leállításra került. Több elemző véleménye szerint a beáramló ukrán búzaimport jelentősebb piaci anomáliákat okozott a kukoricáénál, hiszen az EU búzából nettó exportőr, így az egyébként is magas kínálat a behozatalnak köszönhetően tovább emelkedett, ezzel jelentős nyomást helyezve az árakra.
A kialakult alacsony árszintek következményeként a nemzetközi búzapiac aktivitása az elmúlt hetekben fokozódott. Vételi szándékkal jelentek meg a piacon a tradicionális importőrök: Egyiptom, Algéria és Törökország is vásárolt az elmúlt időszakban, tették mindezt az előző vételeikhez képest jelentős diszkont mellett. Az eladók között Oroszország szerepel a legnagyobb volumennel, annak ellenére, hogy az orosz hatóságok azt állítják, hogy az exportra továbbra is korlátozások vonatkoznak; ez az egyik oka annak, hogy a jelenlegi álláspontjuk alapján nem valószínű, hogy meghosszabbítják a részvételüket a gabonafolyosó-megállapodásban.
Változatlanul a búza pozíciója a legkiegyensúlyozottabb a fontosabb gabonafélék piacain. A termésvárakozások jók, a felhasználás stabil, így a kereslet-kínálat alakulását figyelembe véve a közeljövőben kevés eséllyel várható határozott fordulat a piaci trendekben. A hazai búzaállományok jó általános képet mutatnak, így, amennyiben marad a kedvező időjárás, a gazdák bizonyosan jó terméssel kalkulálhatnak. Az árak követték a nemzetközi trendeket: e sorok írásakor búzavételi ajánlatokat 70 ezer forintos szint alatt lehet hallani.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
