Megtört a gabonafélék hónapok óta tartó áremelkedése. Az elmúlt hetekben mind a párizsi, mind a chicagói jegyzések lefelé mozogtak; a kereslet és kínálat konszolidációja mellett úgy tűnik, csökkent a befektetői aktivitás okozta tőzsdei mozgások intenzitása is.
Kukorica
Május utolsó napjai fordulatot hoztak a párizsi árutőzsde kukorica határidős jegyzéseiben (MATIF). A front havi (augusztusi) lejárat esetén másfél hét leforgása alatt a korábbi, lokális csúcshoz képest 13 euróval alacsonyabb szinteken kereskedtek a világ legnagyobb mennyiségben termesztett gabonájával.
Az árak csökkenésének hátterében egyrészt – a korábbi előrejelzésekkel szemben – a kiegyensúlyozottabb globális (és európai) kereslet-kínálati viszonyok, másrészt a csökkenő befektetői aktivitás húzódik.
A Mezőgazdasági Piaci Információs Rendszer (Agricultural Market Information System – AMIS) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (Food and Agriculture Organization –FAO) június 6-án megjelent közös riportja (Market Monitor) alapján bár a várható termés mennyisége csökkenni fog, ezt azonban összevetve a felhasználás mértékével, a 310 millió tonnás szint felett alakulhat a kukorica globális fordulókészlete, tehát továbbra sem körvonalazódik jelentősnek tekinthető kínálatoldali anomália.
A várható dél-amerikai termés vegyes képet mutat, a termelők mind Argentínában, mind Brazíliában találkozhattak aszályos és csapadékos periódusokkal és területekkel egyaránt. Mindazonáltal mindkét ország tekintélyes exportárualappal rendelkezik, az alacsony szállítási költségeknek köszönhetően a dél-amerikai kukorica versenyképes minden nagyobb felvevőpiacon. Kínában, az USA-ban és az EU-ban a kukoricavetések kedvezően alakultak, az állományok általános állapota jónak tekinthető.
A globális konjunktúra-előrejelzések – az infláció csökkenése és a magánszektor bizalmának általános javulása mellett –stagnálásról, esetleg minimális pozitív év/év alapú elmozdulásról szólnak. A szolid GDP-növekedés rányomja a bélyegét a kukorica keresletére is, itt különösen hangsúlyos a kínai importaktivitás jövőbeli alakulása. Amennyiben a kereslet elmarad a jelenleg prognosztizált szintektől, ez az év második felében akár nyomás alá helyezheti a gabonafélék árait.
Az európai árak csökkenése, az elmúlt hetekben több hullámban érkező, jelentős mennyiségű csapadék, továbbá a forint/euró kurzus alakulása megmozgatta a hazai kukoricapiacot. Mind a tavalyi, mind a várható idei termésben köttettek üzletek, vételi oldalon jellemzően belföldi szereplőket (feldolgozók, takarmánykeverők) találhattunk. A szűk MATIF – magyar fizikai piac közötti árdifferencia (spread) – következményeként exporttal változatlanul nem kalkulálnak, így a jellemzően külföldi desztinációkra dolgozó kereskedők aktivitása elmaradt az ilyenkor megszokott szintektől.
Az állományok jó általános képet mutatnak, az érkező csapadéknak köszönhetően látványosan „nyúlnak”, záródnak össze a növények a kukoricatáblákban. A piaci szereplők körében továbbra is témát szolgáltat a vetésterület nagysága. Míg a hivatalosnak tekinthető előrejelzés valamivel 800 ezer hektár alatti elvetett területről szól, ezt vitatva többen nagyobb vetésterületet prognosztizálnak.
Búza
Továbbra is a búza a terménypiacok legfontosabb szereplője, hiszen a terméskilátásokkal, felhasználással kapcsolatos hírek jelentősen befolyásolták az egyéb termények, így a kukorica, az árpa árainak alakulását is.
Az elmúlt hónapokban hírekből nem volt hiány. Ezek közül talán az egyik legnagyobb horderejű a várható orosz terméssel kapcsolatos, hétről hétre fokozódó aggodalom volt. Míg kora tavasszal 90 millió tonna körüli búzatermésről szóltak a releváns elemzőházak előrejelzései, ez a nyár beköszöntével 82 millió tonna körüli szintre olvadt, mely kiesés egyértelműen a globális exportárualapot csökkenti. Hasonló információk láttak napvilágot az ukrán búzatermésről, bár ez az ország lényegesen kisebb szereplő, a hideg és lényegesen kisebb szereplő, a hideg és aszályos időjárás következményeként a korábbi prognózisokkal szemben Ukrajnában is jelentős terméskieséssel kell kalkulálni.
Úgy tűnik azonban, a fentiek ellenére június elejére fordulat következett be a tőzsdei jegyzések árazásaiban. Elképzelhető, hogy a piacok némileg túlfűtötté váltak; ne felejtsük el, 2 hónap alatt a MATIF szeptemberi lejárata több mint 60 eurót emelkedett, így befektetői szempontból olyan hozamokat lehetett realizálni, ahol már a vételi pozíciókat is érdemes volt zárni.
Látva a korrekciót a jelentős importőrök visszatértek a piacra, Egyiptom, Algéria és Tunézia is tendereket hirdetett, melyek csökkenő árszintek mellett jellemzően sikeresen zárultak.
Június első napjaiban Törökország 4 hónapos (június 21. – október 15-e között) búzabehozatali tilalmat vezetett be termelőinek védelme érdekében. Itt érdemes megjegyezni, ez nem egyedi intézkedés, korábban is volt példa az import ilyen jellegű korlátozására. Ez azonban azt is jelenti, hogy az orosz búzaexport-desztinációk közül épp a betakarítás időszakában esik ki egy fontos vevő, így a török piacra szánt búzának máshol kell helyet keresni.
A közelgő betakarítás ellenére a belföldi búzapiac aktivitása nem tekinthető kiugrónak, a vevők a szokottnál magasabb MATIF-diszkont mellett keresnek tételeket, az eladók kivárnak, vagy a hetekkel korábbi, magasabb árszinteken értékesítenének. Különösen a Dunántúlra érkező csapadék mennyisége hatással lehet a búza minőségére, ennek ellenére az idei évben többen reménykednek jó termésben.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
