fbpx

Aggasztó, kényszervágják a kukoricát, meddig nőhet az ár?

Írta: Kohout Zoltán - 2024 szeptember 08.

Sok nagy termőterületen még a súlyos 2022-esnél is rosszabb éve van a kukoricának és a napraforgónak. Bár jobban kezdték a szezon, mint két éve, kukoricában pont a virágzás és a szemképződés időszakától a rekkenő hőség és súlyos szárazság miatt jó fél termés születhet. Ha nem lesz meg a 4-5 millió tonnás össztermés, az felverheti az árakat és importkényszert okozhat. Kérdés, meddig nőhet az ár.

Magasabb hő

Az Alföld és a Dunántúl keleti-déli részének gazdaságaiban egyre inkább igyekeznek korán és korai fajtákat vetni kukoricából. Ezt egyrészt lehetővé teszik a mind melegebb telek. A másik ok az, hogy a Kárpát-medencében lényegében állandósul az aszályfenyegetés, ami különösen a kései érésű fajtákat fenyegeti a vízhiánnyal és az égető forrósággal. A Hungaromet szerint durván 10 százalékkal magasabb hőösszegeknél tart a két fő kapáskultúra, a tenyészidőszakban szeptemberig 100-200 mm-el marad el a csapadékmennyiség az optimálistól. Bár júniusig jó kilátásai voltak a napraforgónak és a kukoricának (a legtöbb helyen 80-100 százalékos volt a talaj telítettsége), a virágzás és a szemképződés fázisától egyre nagyobb területeken „falta fel” a reményeket az aszály. A táblákat járva a dél-alföldi és dél-dunántúli termőterületeken ezt látjuk: alacsony szárakon apró csövek, a legszárazabb vidékeken nagy hernyófertőzöttség.

A száraz meleg 5. hulláma most már a repce vetését is fenyegeti: sokfelé nem lehet elkezdeni a vetését és a talaj-előkészítő munkákat a rendkívül száraz talajfelszín miatt.

kukorica betarakítás szárzúzás
Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

A déli vármegyék

…első hektárjainak vágási eredményei azt mutatják, hogy a kis hozam 70 alatti hektolitersúllyal párosul. A MezőHír például idéz egy Csongrád-Csanád vármegyei gazdaságot, ahol harmadik éve jön aszály, a szezonban csak 145-240 mm csapadék hullott, 1–4 tonna termésátlagra számítanak. Ráadásul a minőséget fenyegeti a több hullámban rajzó bagolylepke. Ugyancsak alacsony, legfeljebb 3,5-4 tonnás termésre számít egy Békés megyei szaktanácsadó, aki ráadásul súlyosnak látja a minőségi problémát, a gyapottok-bagolylepke hatalmas kártételét, az aflatoxin-szennyezést. a szemeket. Bács-Kiskun  homokosabb részein is legfeljebb 4–5 tonnás termésre számít és szintén a toxintartalom jelentette problémáktól tart egy nagy területre rálátó szaktanácsadó. A csatornázottabb térségekben jó, akár 7 tonnás termés is várható, de ott is súlyos a gombás fertőzöttség. Volt gazdaság akkor a nyomás, hogy kilátásuk sem volt a hatékony növényvédelemre, így annak költségét sem vállalták. Abban bíznak, toxinkötővel felhasználható lesz a termény takarmányként.

Északon

…például Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében szintén 2-6, azaz átlagosan 3-4 tonnás terméssel számolnak. Ez még így is több, mint 2022-ben, amikor minden harmadik tábla nulla termést hozott, de a csövek mintegy felén látni hernyó-rágásnyomokat, ami itt nagyon szokatlan. Komárom-Esztergomban sem várnak többet 3,5-4 tonnánál – ott a kukoricabogár, a fenyércirok és a bagolylepke a kihívás. Győr-Moson-Sopronban sem számítanak többre 3–4 tonnás átlagoknál.

Jobb a helyzet Fejérben, ahol általában 12 tonnás átlagokat aratnak – most rövidebb, rágott csöveket látni, igaz, ott a féltermés elérheti majd a 6 tonnát, bár kérdés itt is a toxintartalom.

Ahol – például Bács-Kiskun déli részein – a kukorica rovására szóját vetettek, bizakodóbbak: a fehérjenövény jobban bírja a forróságot, és még most is 2-4 tonnás termést várnak tőle.

Tolnában mindig jobbak, 10-12 tonnásak a termésátlagok, mint másutt az országban, de most itt is féltermésről beszélnek. A bagolylepke ellen itt sem védekeztek a költségek miatt, abban bíznak, hogy a sok hernyó ellenére megúszhatják a legnagyobb bajt. Zalában  még zöldes az állomány, mivel a jó szerkezetű föld sokáig tartotta a vizet, és a csapadékos időszak is tovább tartott. Bár várhatóan ott is hamarosan aratni kell, akár 7–8 tonna is lehet az eredmény.

80-90 ezer lehet az ár – kellhet az import

Az árakat illetően most az a döntő, ki mennyit kényszerült növényvédelemre költeni, milyen további költségeket emészt fel a szárítás, van-e mód és logisztika silótömlős elhelyezésre, kockáztatnak-e toxinkötős takarmányozással. Az árakra elvileg felhajtó erőt gyakorol majd a tágabb közép-európai régióban, hogy a legtöbb termőterületen kisebb hozamokat okozott az aszály. Ukrajnában is 16 százalékkal kevesebb a kukorica, de még így is várható, hogy – ha lesz importkényszer – onnan is érkezhet behozatal. Ma már (szemben például 2022-vel) az ukrajnai és magyar árak kiegyenlítődtek, ami tehát hatni fog a hazai árképzésekre is. Mindezt az is befolyásolja, mennyi lesz a jó minőségű hazai termény. Ha valóban országos átlagban féltermés születik, az durván 4-4,5 tonnát jelent, de ha ennek akár csak negyede-ötöde fertőzött, akkor mindenképpen lesz némi behozatal. (Az ipar igénye mintegy 2,2 millió tonna, a takarmánygyártásé 1,2–1,4 millió.) Így jelenleg a kukorica árát 80 és 90 ezer forint közé várják. Kérdés, mennyi lesz az import ára…