Nőtt az export és csökkent az import, és ez most nem csak az árak, hanem a mennyiség miatt is szép eredmény. Szintén jó hír, hogy tovább nőtt a magas feldolgozottságú termékek aránya a kivitelben – igaz, ennek az oka a gabonakivitel fokozatos csökkenése.
Többet jobb áron adtunk el külföldön
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 2,5%-kal nőtt, importértéke 1,4%-kal mérséklődött, így az egyenleg bő 13%-kal nőtt tavaly. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13,7 milliárd eurót, a behozatalé 9,7 milliárd eurót tett ki. Így az agrár-külkereskedelem aktívuma bő 4 milliárd euró, ami 464 millióval több, mint 2023-ban. A kint eladott mennyiség 11,6%-kal nőtt, az import mennyisége 5,4%-kal csökkent. Ugyanakkor az exportárindex 8,2%-kal csökkent, míg az importárindex 4,3%kal emelkedett, így a cserearány-mutató értéke az agrár-külkereskedelmi cserearány romlott.
A legtöbb árucsoportban növekedés
A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 15 exportértéke emelkedett 2024-ben az előző évhez viszonyítva – írja az Agrárközgazdasági Intézet jelentése. Legjobban a különböző ehető készítmények árbevétele nőtt (+150 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékkörének – egyéb élelmiszerkészítmények – értéke 77,3 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit. Az ital, szesz, ecet árucsoport exportértéke 95,2 millió euróval volt magasabb. A gabonafélék árucsoport exportárbevétele 74 millió euróval 1,8 milliárdra nőtt. Az olajos magvak exportértéke 59 millió euróval bővült a napraforgómag, valamint a repcemag exportnövekedése révén. A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesés az állati és növényi zsírok, olajok árucsoport esetében történt, az exportérték 143 millió euróval (13,7%) 896 millió euróra csökkent a napraforgómag-olaj visszaesése miatt. A húsfélék exportárbevétele 59,5 millió euróval maradt el a 2023. évi szinttől.
Még mindig erős a gabonaexport…
A hazai agráregyenleg döntő hányadát (38%) a gabonafélék tették ki 2024-ben. Meg-határozó részesedéssel (12–17%) bírt az állati takarmány, az ital, szesz, ecet, az állati és növényi zsír és olaj, valamint a húsfélék árucsoport. A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 10-nek az egyenlege negatív tartományba esett. Az első tizenöt legnagyobb értékű exporttermék a teljes agrárexport árbevételének közel 60%-át adta, ugyanakkor az első tizenöt legnagyobb értékű importtermék a teljes agrárimport értékének 44,8%át fedte le. Az exportban kulcsszerepet játszó termékek euróban számolt árbevétele a napraforgómag-olaj és a baromfihús esetében csökkent az előző évi értékhez képest. Jelentősebb exportérték-növekedés a kukorica esetében figyelhető meg, de emellett 12-20%-kal magasabb volt az etil-alkohol, az egyéb élelmiszerkészítmények és tej exportárbevétele is. A búza exportvolumene 28,8 %-kal, a kukoricáé 62,5%-kal bővült, az exportár 19, illetve 30%-kal csökkent, így az exportárbevétel a búza esetében 4,9, a kukorica esetében 14%-kal emelkedett. Volumenében a búza és a kukorica után az etil-alkohol nőtt a legnagyobb mértékben (+38,7%).
…de átalakul a kivitel szerkezete
Az agrár-külkereskedelem pozitív egyenlegének döntő részét először 2021-ben biztosították az elsődlegesen feldolgozott termékek, súlyuk 2022-ben tovább nőtt, 60%-ot tett ki. 2023-ban némi visszaesés volt tapasztalható, amikor az aktívum 27%-át adták az alapanyagok, 49%-át az elsődlegesen feldolgozott termékek, 24%-át pedig a késztermékek. Tavaly a feldolgozatlan termékek részesedése az exportban 26%, az elsődlegesen feldolgozottaké 31, a magas feldolgozottságú termékeké 43% volt, ami kedvező növekedés 2023-hoz képest. Az agráregyeneleg szerkezetében még mindig domináns az alapanyagok és az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya: 34 és 44%, míg a késztermékeké csak 22%. Igaz, ez is jelentős javulás a 2014–2021 közötti időszakhoz mérten, amikor jellemzően a nyersanyagok dominálták az egyenleget (41-47%). Az átalakulás annak tudható be, amit az utóbbi 3-5 évben tapasztalunk a szántóföldi gabonák exportja terén. A gabonakivitel visszaesése és a feldolgozott termékek erősödése a szerkezetváltás kulcsa.
Koncentrált a hazai agrárexport
A magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének 76%-át, az import értékének 66%-át 10-10 árucsoport adta 2024-ben. Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint a különböző ehető készítmények – részesedése a teljes agrárexportból 50% volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport – az állati takarmány, a különböző ehető készítmények, a húsfélék, a cukrászati termékek, valamint a tejtermék, tojás, méz – aránya a teljes agrárimportból 40%-ot ért el 2024-ben.
Forrás: AKI
