A madárinfluenza az idei őszön ismét látványosan erősödik Európában, több országban is gyorsan emelkedik a járványkitörések száma, és újra előtérbe kerülnek a baromfiállományok zárt tartását előíró hatósági intézkedések.
Európai országok
Hollandiában egy hónap alatt nyolc kitörést jelentettek, Németországban pedig ősszel már 66 járványt regisztráltak, az esetszám október végén egyetlen hét alatt csaknem megduplázódott. Belgiumban október óta három kitörést erősítettek meg, ezek közül kettő kereskedelmi telepet érintett. A helyzetre válaszul több tagállam – köztük Írország, Franciaország és az Egyesült Királyság – ismét kijárási tilalmat, illetve zárt tartást rendelt el a házi szárnyasok számára.
A mostani európai hullámot különösen aggasztóvá teszi, hogy a magas patogenitású H5N1 törzs a vándormadarak mozgásával nagy távolságokra képes eljutni, és a vadmadár-állományokban is sok esetet okoz. Október hagyományosan magas kockázatú időszak a madárinfluenza szempontjából, ám a szakértők szerint az idei esetszámok és a terjedés üteme átlagon felüli kockázatot jeleznek. Németország már európai szinten is jelezte: a biológiai biztonsági intézkedések – bár nélkülözhetetlenek – önmagukban nem feltétlenül elegendőek a vírus terjedésének megfékezésére.
Nagy-Britannia
Az Egyesült Királyságban több állategészségügyi és termelői szervezet is arra figyelmeztet, hogy a baromfiágazat az eddigi egyik legkockázatosabb tél elé nézhet madárinfluenza szempontjából. A Pirbright Intézet madárvirológiai vezetője, Ian Brown professzor szerint a jelenleg terjedő H5N1 törzs terjedőképessége javult, és gyakorlatilag „szuperfertőző” változatként viselkedik. 2021 és 2023 között az Egyesült Királyságban több mint 350 kitörést regisztráltak, és a mostani szezon korai jelei sem adnak okot derűlátásra. Ennek hatására Angliában és Észak-Írországban november 6-tól kötelező elhelyezési (housing) rendelet lépett életbe: valamennyi baromfit – a háztáji állományokat is beleértve – zárt térben kell tartani.
A brit szakmai szervezetek – többek között a Szabadtartású Tojástermelők Szövetsége, a Brit Baromfitanács és a Nemzeti Gazdaszövetség – összességében támogatták a kormány lépését, mert az egységes, országos szabályozástól a fertőzés kockázatának csökkenését várják. Ugyanakkor a járványügyi nyomás tartós fennmaradása komoly gazdasági terhet jelent a szabadtartású rendszerekre és a teljes baromfi-ellátási láncra. A szakértők kiemelik: a vírus jelenleg alapvetően „madárvírus” maradt, az emberi megbetegedések kockázata alacsony, de az influenzavírusok folyamatosan változnak, ezért elengedhetetlen a genetikai változások szoros nyomon követése.
A mostani európai madárinfluenza-hullám tehát egyszerre állategészségügyi, gazdasági és ellátásbiztonsági kihívás. Miközben a baromfitartók számára a zárt tartás és a fokozott biobiztonság rövid távon többletköltséggel jár, a járvány kontrollja nélkül a veszteségek a termelői oldalon, a feldolgozásban és a kereskedelemben egyaránt jelentősek lehetnek.
Agrárágazat Tudástár: Európai madárinfluenza-helyzet – Az idei őszön a magas patogenitású H5N1 gyors terjedése miatt több tagállam újra elrendelte a baromfiállományok zárt tartását. Hollandiában, Németországban és Belgiumban sorra jelennek meg a kitörések, a brit szakhatóságok pedig „szuperfertőző” törzsről beszélnek. A járványügyi nyomás állategészségügyi és gazdasági kockázat, a biobiztonsági szabályok szigorítása ezért elkerülhetetlen.
