A hazai kacsa- és lúdpopuláció extrém módon kitett a vadmadárvonulásoknak, és rendszeresen Európa legrosszabb kitörési adatait produkáljuk egy-egy járványidőszakban. Jogos a kérdés, mikor számíthatnak a magyar gazdaságok az állományok madárinfluenza elleni védőoltására? Ha pedig elutasítjuk, miért tesszük ezt, és változhat-e a helyzet?
Állandósult a probléma
2024. szeptember 21. és december 6. között 657 magas patogenitású madárinfluenza- (HPAI) vírust észleltek a házi és a vadon élő madarakban Európa 27 országában (a H5N1 és H5N5 törzsekből). Ez már nem meglepő: 2019 ősze óta a madárinfluenza vírusa rendszeresen felbukkan az európai háziszárnyas-állományokban. A legsúlyosabb járvány 2021/22-ben pusztított a kontinensünkön.
A madárinfluenza – mint bármely más influenza – nagyon változékony vírus, több törzse is ismert. A H5N1-et először 1997-ben észlelték Hongkongban, majd 2003-ban ismét felbukkant, és gyorsan elterjedt a madarak között Ázsiában, a Közel-Keleten, Amerikában, Európában és Afrikában. A H7N9-et 2013-ban azonosították Kelet-Kínában. Mindkét törzs súlyos fertőzéseket és haláleseteket is okozott már az emberekben. 2023 december végéig a WHO összesen 248 humán H5N1-megbetegedést jegyzett fel, ezek közül 139 végzetesnek bizonyult. Noha ilyen esetek még mindig csak elszórtan fordulnak elő, és a vírus emberről emberre terjedését még nem igazolták, nem zárható ki, hogy a következő humán világjárvány a madarak szárnyán fog érkezni.
Figyelemre méltó, hogy a madárinfluenza-vírusok földrajzi és fajszintű kiterjedése fokozódott az utóbbi években, már sirályokban és varjakban is elhullásokat okozott. Emlősben Európában még nem mutatták ki a kórokozót, de az Egyesült Államokban már 800 tehenészetben van jelen, sőt, két esetben sertésben is igazolták. Ezek az állatok lázasak, légzési nehézségeik vannak, csökkent a takarmányfelvételük, és megnőtt a vetélések száma.
A vektorvakcinák, azaz mRNS-alapú oltóanyagok a COVID-járvány idején debütáltak. Kiderült, hogy az RNS-szekvenciára épített vakcinák fejlesztése gyorsan megy, és hatékony megoldást jelent, képes felvenni a harcot a változékony vírusokkal. Nos, a legígéretesebb madárinfluenza elleni oltóanyagok is ilyenek, sőt, már a gyakorlatban is bizonyítottak.
A hazai kacsa- és lúdpopuláció extrém módon kitett a vadmadárvonulásoknak, és rendszeresen Európa legrosszabb kitörési adatait produkáljuk egy-egy járványidőszakban. Jogos a kérdés, mikor számíthatnak a magyar gazdaságok az állományok védőoltására? Ha pedig elutasítjuk, miért tesszük ezt, és változhat-e helyzet?
2024 őszén is vezettük a listát
Tavaly ősszel vadmadarakból a legnagyobb számban Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Szlovéniában és Lengyelországban mutatták ki a H5N1 vírust, a baromfiállományokat illetően viszont toronymagasan hazánk vezette az európai kitörésekről vezetett listát. 186 esetet jegyeztünk fel az unióban mért 272-ből (68%), és több mint 3 millió madarat érintett a kór. Hozzá kell azonban tenni, hogy Törökországban 5 kitörési ponthoz 4,6 millió madár tartozott, és súlyos volt a helyzet a lengyeleknél is, ahol a 19 fertőzött helyszín 2,5 millió madarat érintett, az olaszok pedig 1,5 millió szárnyast tartottak a fertőzési gócokban.
A leölt madarak számát tekintve nem ennyire rossz a magyar helyzet (2,6 millió darab), de a sok kis kitörési pont köré vont védőkörzet miatt nagyon súlyosak voltak a közvetett gazdasági hatások. A leölt madarak 34%-a pecsenyekacsa volt, 24%-a mulard kacsa, 17%-a tojótyúk és 12,5%-a brojlercsirke. Az EFSA-jelentés kiemeli, hogy míg a többi országban a vírus közvetlenül a vadmadarakból jutott a háziszárnyasokba, addig Magyarországon a farmról farmra terjedés a legnagyobb fertőzési forrás az állományok közelsége miatt. E cikk írásakor, február elején a Nyírségben, Hajdú–Biharban, Heves és Pest vármegyében vannak védőkörzetek, az ország déli részén enyhült a járványhelyzet. A legújabb kitörések tenyészludakat és tömőludakat érintettek, közel 5 ezer madarat.
Kockázatok
Eddig járványügyi és kereskedelempolitikai ellenvetéseket hallottunk a vakcinával szemben. Felvetődött, hogy egy állat egyszerre több influenzavírussal (plusz az oltással) is kapcsolatba kerülhet, így a gazdaszervezeten belül is rekombinálódhat a vírus. Ezt a rizikót az oltási kampány gondos időzítésével lehet minimalizálni. Veszélynek értékelték, hogy a vírusok a madarak ürülékén keresztül is távoznak. Mint kiderült, már ezt is szinte nullára lehet csökkenteni. Érvként hangzott el, hogy az oltás szelekciós nyomást gyakorol a vad vírustörzsekre. Ez minden védőoltásra igaz.
Kereskedelmi oldalról az okozott korábban problémát, hogy sok esetben nem lehetett egyértelműen megkülönböztetni az oltott állatokat a vadvírussal fertőzöttektől – ez akadályozta volna a baromfitermékek külpiaci értékesítését. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója szerint ma már ez is meghaladott probléma: az EU-ban felhasználható oltóanyag kötelezően tartalmazza azt a jelölést, ami megkülönbözteti a vad vírustól. „Szakmailag mindenképpen indokolt foglalkozni az oltással. Igazából csak egy kérdésünk maradt: az oltás gazdasági-kereskedelmi hatása” – fogalmaz a szakember.
A franciák már oltanak
Miután a H5N1 globálisan elterjedt a madárpopulációkban, valamint néhány esetben az emberre is átváltott, az Európai Bizottság a tagállamokra bízta a vakcinák alkalmazásának eldöntését, ezért Franciaország 2023 tavaszán 80 millió adagot rendelt az új oltóanyagból a kacsák immunizálására. Októberben megkezdték a madarak oltását, és elégedettek voltak az eredménnyel. Míg 2022 márciusában 300 kitörést regisztráltak, addig 2023/2024 telére ez mindössze 10-re csökkent. Ezért 2024 októberében szintén beoltották az állományt.
Eközben olasz és holland kutatók is üzemi tesztekbe kezdtek az új oltóanyaggal. Hollandiában a jól ismert Wageningeni Egyetem vezeti a kutatást. Tavaly szeptember közepén mintegy 1800 napos csibét oltottak be magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) ellen. A megfigyelés 18 hónapon át tart, ezalatt az állatok védettségét és a vírus ürítését is vizsgálják.
A Ceva és a Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalatok szerint a vakcina fő előnyei közé tartozik:
- A napos madarak keltetőben végzett oltása kevéssé munkaigényes és költséghatékony, emellett jó oltási minőséget biztosít, alacsony biológiai kockázat mellett.
- A 28. napos emlékeztető oltás ugyanabba az ütemtervbe illeszthető, mint más, rutinszerűen alkalmazott vakcinák.
- Hatékonyan védi a kacsákat, csökkenti a vírus ürítését és a fertőzés terjedését.
Csorbai Attila megjegyzi: a gyógyszergyártók nem említik, de a termelési oldalt olyan magas szintű monitoringkötelezettség terheli az új típusú oltóanyaggal kapcsolatban, amit csak nagyszámú mintavizsgálattal, hatalmas laborkapacitással lehet teljesíteni. A franciák számára ez egyrészt – állami szerepvállalással – rendelkezésre állt, másrészt a belpiac kacsamájjal és -hússal való ellátása volt a tét. Mérlegeltek, és megérte nekik.
Magyarország minden baromfitermékből exportorientált, de különösen a hízott kacsa- és libamájból. Libamájból évente ezer tonna körüli mennyiséget szállítunk ki, amivel világelsők vagyunk, megelőzve Bulgáriát és Franciaországot. A kacsamáj exportjában pedig az előbbi versenytársak mögött a harmadik helyen állunk Európában. A friss pecsenyekacsa terén viszont Kína uralja a világot, mintegy 80%-os piaci részesedéssel. Utánuk szoros versenyben mi és a lengyelek következünk, 8-9% körüli részesedéssel. A számok alapján piacdiktáló erővel kellene bírnunk, mégsem mi döntünk az oltás kérdésében. A franciák vakcinázási kampánya pedig csak rontott a helyzetünkön. A cikk végére kiderül, miért.
Földrajzi koncentráció
Az elmúlt 5 évben a hazai baromfiágazat megtanult együtt élni a kórokozóval, bár óriási erőfeszítések árán is csak mérsékelni sikerült a károkat. „A legmagasabb szintű védekezést végezzük: napi szinten fertőtlenítünk a telepeken, beleértve a ventilátorokat és a külső területet. A védőkörzet idején a dolgozók sem hagyhatják el a telepet, ami heteket jelent. Ez a térség azonban nagyon homokos. Azt figyeltük meg, hogy a vírus a széliránnyal megegyezően terjed: az apró homokszemcséken érkezik, és a legkisebb résen is behatol” – mondja Hajnal Szilvia, a Napsugár-Trade Kft. vezetője.
A cégcsoport brojlercsirke, kacsa és liba nevelésével, valamint vágásával is foglalkozik, négy vezértelepe Bács-Kiskun vármegyében található. A fertőzést a kacsák és libák egész éves zárt tartása sem akadályozza meg. A kártalanítás az állomány életkorától függ, de nem fedezi a teljes veszteséget, ennek 25–30%-át a baromfitartó viseli. Az a telep pedig, amelyiken az utóbbi években háromszor egymás után kitört a madárinfluenza, aligha kap új telepítési engedélyt. Erre csak a Baromfi Terméktanács, az Országos Epidemiológiai Központ és a hatósági állatorvos együttes jóváhagyása esetén lenne lehetőség.
De maguk a vállalkozások is rájöttek már, hogy a termelés „szétterítésével”, az egy telepre jutó állománynagyság, illetve egyedsűrűség csökkentésével kell mérsékelniük a kockázatokat. „A baromfitelepek 70%-a ebben a vármegyében van, de a jelentősebb termelők már igyekeznek távolabbra is elhelyezni üzemeket. Bár ez sem jelent 100%-os védelmet” – fűzi hozzá Hajnal Szilvia.
A cikk elején jelzett járványadatokból azt látni, hogy a lengyeleknél erős az üzemkoncentráció, hiszen náluk egy kitörésre átlag 132 ezer madár jutott, míg nálunk csak 16 ezer. A lengyel termelés hatalmas volumene az európai árakra is hatással van. Ezért a mostani járvány piaci lecsengése is jórészt azon múlik, hogy ott mennyire lesz súlyos a helyzet. Amennyiben a kacsák törzsállományát kell kivágni, annak a boltok hűtőpultjain 8-9 hónap múlva lesz mérhető következménye a vásárlókra nézve.
A kitörések a hazai termelői bázist és a feldolgozókat is megtizedelik. Az erősen ingadozó felhozatal miatt a vágóhidak nem tudnak éves ütemtervet felállítani, a telepek pedig nem tudják garantálni a dolgozók egész éves foglalkoztatását. Így ott, ahol egyéb munkalehetőség is adódik, más ágazatokba szivárognak el a hadra fogható emberek. „Bács-Kiskunban erre még van is lehetőség, de nálunk, Békésben nehezebb új munkahelyet találni” – mondja Papp Lajos, a Komlósi Lúd Kft. vezetője, aki úgy látja, a mostani járványból nagyjából májusra rázódik helyre a termelés.
Az amerikai és ázsiai kontinens számunkra fontos vásárlói egyelőre elutasítják az oltott baromfikból származó termékeket, így ellenállás tapasztalható Kanada, USA, Japán vagy Tajvan fogyasztói körében. „Egyelőre az van előnyben, aki nem olt. Bulgária például rögtön betette a lábát azokra a piacokra, ahová az oltást követően nem jutott el a francia kacsamáj” – jegyzi meg Papp Lajos. Mégis bízik a helyzet változásában, hiszen a vírus egyre agresszívebb, amit már ezek az országok is a saját bőrükön tapasztalnak.
„Legalább a törzsállományokat immunizálnunk kellene ahhoz, hogy valamelyest tervezni tudjuk a termelést” – mondja Hajnal Szilvia is. Szerinte a kereskedelempolitika feladata lenne kiharcolni az oltott állatok forgalmazhatóságát, vagy az oltásmentes régiók, illetve baromfifajok elismertetését.
Oltani vagy nem oltani?
Hazánkban mindegyik baromfifaj exportorientált, de a vírushoz való alkalmazkodásban mások a lehetőségeik. Az iparszerű termelésre leginkább alkalmas és rövid termelési ciklusú brojlercsirke hatalmas előnyre tett szert a pecsenyekacsával szemben, a pecsenyekacsa a rendszeres tömést igénylő és a takarmányos autóval sűrűn látogatott hízott kacsával szemben, a kacsafaj pedig minden lúddal szemben. (A libaszegmens speciális kihívásairól a honlapunkon írtunk részletesen: Talpra áll még a magyar lúd?). Emiatt a vírus okozta problémát más-más horderejűnek látják, és ellenérdekeltté váltak az oltóanyag bevezetésében.
A francia eset annyiban más, hogy ott a víziszárnyasok zöme a belpiacot látja el, de még emellé is igényelnek magyar liba- és kacsamájat. Számunkra nagyon fontos ez a piac, és elviekben nem is veszítenénk el a hazai víziszárnyasok immunizálásával. Csakhogy a javuló francia járványügyi helyzet és a stabilizálódó termelés miatt ott most kevesebb magyar termékre van szükség. A többi célország pedig egyelőre nemet mond az immunizált madarakra. Magyarán a franciák vakcinázási kampánya még inkább függővé tett minket az „oltástagadó” piacoktól. Ezek viszont vagy az oltás, vagy a járványhelyzet miatt zárják le a határaikat a magyar baromfi előtt – világítja meg a legnagyobb problémánkat Csorbai Attila.
Pillanatnyilag az egyetlen megoldás, ha nincs járvány Magyarországon. A fentiek alapján ez elég reménytelen elvárásnak tűnik. „Két dolgot tehetünk: vagy arra várunk, hogy a világ viszonya változzon a vakcinához – ez nem tőlünk függ –, vagy megteszünk mindent, ami rajtunk múlik, hogy ne legyen járvány. Első lépésben minden üzemnek ajánlható a telepre érkező madarak ismételt megmintázása” – int a szakember. Csorbai szerint a fokozott járványvédelem a termelés csökkenésével jár, ennek azonban árnövelő hatása lesz – nem járunk rosszul vele. Hosszabb távon pedig bármikor változhat a vakcina külpiaci megítélése.
Mindeközben Finnországban – a világon elsőként – már az embereket is elkezdték oltani madárinfluenza ellen. Itt ugyanis több százezer, a vírusokra fogékony prémes állatot – rókákat és nyérceket – tartanak. Ezeket már a COVID ellen is vakcinázták, míg Dániában tömegmészárlásba kezdett a hatóság, ami 11 millió nyérc leölése után az agrárminiszter bukásához vezetett.
Gönczi Krisztina
