Nem tudom, tudják-e, hogy ezt a régi reklámszlogent összefüggésbe hozták Karinthyval. Ha ő írta, ha nem, a marhahús piacán ma zajló folyamatok mellett nem mehetünk el szó nélkül. Mi is következne ugyanis e cikksorozatban a tej, a sertés és a baromfi után, mint a húsmarhatartás helyzetének elemzése, kilátásainak számbavétele.
A legfontosabb kérdés e szektorban is az, hogy mi mozgatja az áremelkedéseket, és meddig fognak tartani. Mivel a honi húsmarhatartás külkereskedelmi aktivitása igen erős, a nemzetközi trendeket is látnunk kell ahhoz, hogy előrejelzést tudjunk adni.
Világpiac: merev szerkezetben emelkedő árak
Fordulhatott bármekkorát a világ, a marhahús előállítóinak, forgalmazóinak, vevőinek mezőnye, sőt a nemzetközi piac mérete is igen nagy stabilitást mutat. Chicagóban a vágómarha ára a pandémia kezdete óta tartja emelkedő trendjét. 2020 tavaszán mutatott a leállások miatt egy komoly mélypontot, azóta pedig megállíthatatlannak tűnik. Később látni fogjuk, hogy a lenti görbe akár a hazai felvásárlási áraké is lehetne. Jelenleg ez 15 százalékkal van az egy évvel korábbi szint felett, de már ez a bázis is magas volt: két év alatt gyakorlatilag duplázódott. Ha kissé leegyszerűsítjük a helyzetet, akkor az aszály okozta költségemelkedésekből kell kiindulni. Ez globálisan nagyobb kivágási arányt, csökkenő élőállat-kínálatot hoz magával, ami pedig tartósan emelkedő marhaárakat jelent. A vágóhidakra nagyobb számban érkező állomány okoz lefelé mutató árkorrekciót, mint például történik az most Ausztráliában, ezek azonban csak rövid távon mozgatják az árakat. Ha kissé mélyebbre és más irányból ásunk, akkor a szállítási nehézségek jelentik a legnagyobb áremelő tényezőt a világpiacon, hiszen – ha nem is jelentősen, de – a termelés globálisan meghaladja a keresletet.
A szállítmányozás költségeinek emelkedése, a konténerhiány, a sofőr- és kamionhiány mellett az aszály, a tenyésztésben és feldolgozásban is jelentős munkaerőhiány, a merev, koncentrált piaci szerkezet és persze a nagytestű állatok egyedi termelési ciklusa mind-mind az áremelkedések felé hat. 2020-ban a kezdeti leállások után lassan épült vissza a piaci kereslet, de növekedése azóta is tart. Az iparág magas koncentrációjára jó példa az Egyesült Államok, ahol a négy legnagyobb húsipari vállalat – a Cargill, a JBS, a National Beef Packing Co. és a Tyson Foods – a minőségi marhahús, például a steak piacának 85 százalékát ellenőrzi. Az őket és más csomagolókat képviselő North American Meat Institute kereskedelmi csoport szerint ez az arány 70 százalékra csökken, ha a darált hamburgerhúst is beleszámítjuk. Az amerikai igazságügyi minisztérium 2020 óta vizsgálja a nagy húscsomagolók esetleges árrögzítését, de az még nem derült ki, hogy vádat emel-e, és mikor.
A mellékelt táblázatokból jól látható, hogy a magas koncentráltság a mérleg minden oldalán jellemző, legyen az termelés, fogyasztás, export, import, élő állat vagy marhahús. Ami még inkább meglepőbb, a 2031-ig szóló előrejelzésekben is ugyanezekkel az országokkal, arányokkal találkozunk. Nem csak nálunk az agrárium nehézipara a szarvasmarhaszektor, hanem globálisan is.
Ami a várható világpiaci helyzetet illeti:
• 2023-ban a világpiaci forgalom mintegy negyedét birtokló brazil marhahús exportja az előrejelzések szerint körülbelül 1 százalékkal nő, és megőrzi vezető exportőre pozícióját. Legnagyobb piaca továbbra is Kína lesz, még annak ellenére is, hogy a kínai termelés növekedése miatt importjuk csökken. Brazília egyébként kizárólag fagyasztott, csont nélküli marhahúst szállít Kínába, ami kedvezőbb árú, mint az ausztrál vagy új-zélandi termék. A brazilok a közel-keleti és délkelet-ázsiai piacokra irányuló szállításait is várhatóan növelni fogják, miközben India exportja inkább stagnálni fog.
• 2023-ban a globális termelés csak igen kis mértékben csökken. Az USA és az EU csökkenését Brazília, Kína és Ausztrália növekedése ellensúlyozza.
• Jövőre a világpiac is mindössze 1 százalékkal fog zsugorodni. E mögött leginkább Kína csökkenő importja húzódik meg.
EU: csak a szokásos zsugorodás
• Az Európai Unióban tartós tendencia a marhaállomány csökkenése. Erre az évre 2,2 százalékos mérséklődést várnak. A leépülés lassú, de tartós. Ettől még az önellátás nincs veszélyben, bár a fogyasztási oldal is szűkül.
• Az EU a világ egyik legdrágább élőmarha-piaca. A világpiacon látott emelkedések kontinensünkön már inkább stagnálást mutatnak. Növekedést inkább az egy évnél fiatalabb borjaknál lehet még látni. Az áremelkedésekkel párhuzamosan a termelők jövedelme is emelkedni tudott, ami azt jelenti, hogy a takarmányok és a tenyészanyagok áremelkedéseit is ki lehet gazdálkodni. Ezt ugye EU-s átlagban kell érteni.
• Az EU élőmarha- és marhahúsexportja a tavalyi 9,5 százalékos zsugorodás után idén az első hét hónapban is csökkent, -3,6% mennyiségben, miközben értékben nőni tudott (13,4%).
• Az EU piacára Brazília, Argentína, Uruguay és az USA szállít marhahúst, de kis mennyiségben a világ minden részéről érkezik áru a kontinensre. Ennek a vendéglátás a legfőbb mozgatója.
Itthon: ugyanaz
A nemzetközi áremelkedések itthon is visszaköszönnek, nézzük azt akár éves, akár havi bontásban. A KSH legfrissebb adata a kézirat lezárásakor augusztusi. E szerint egy év alatt 57 százalékkal nőtt az átlagos felvásárlási ár. Az év első nyolc hónapjában az emelkedés 37 százalékos volt.
Míg hosszú évek óta a marhaállomány tartós növekedéséről tudtunk beszámolni, ma kijelenthető, hogy túl vagyunk a csúcson. Abba talán nem érdemes most belemennünk, hogy a tenyésztőszervezetek 80-90 ezres állományt látnak, a statisztika ennél többet, a lényeg a csökkenés, ami véleményem szerint tartós trenddé fog válni. A marhavágások száma a 2020. évi visszaesést tavaly korrigálta, de úgy tűnik, ebben az évben ismét csökken. Az AKI adatai szerint szarvasmarhából 48,5 ezer darabot vágtak le 2022 első fél évében, 5,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 25,1 ezer, hasított súlya 12,9 ezer tonna volt. Az élősúly 6,8, a hasított súly 6,5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4100 tonna felett alakult 2022. január–júniusban, míg a legmagasabb havi érték – az áprilisi – meghaladta a 4900 tonnát. A levágott szarvasmarhák közel 63 százaléka tehén, 19 százaléka bika volt. A tehenek vágása 7,2 százalékkal, az üszőké 2,4 százalékkal, a bikák vágása 10,4 százalékkal csökkent a darabszám alapján 2022 első fél évében a bázisidőszakhoz képest. A magyarországi húsmarhaszektor legfőbb piaca az élőexport. Élőimport leginkább tenyészállatok formájában érkezik. A továbbra is alacsony belső kereslet mellett a marhahús külkereskedelme némi negatív egyenleget mutat. A külkereskedelem számbavételéhez szintén az AKI kiadványát hívom segítségül. E szerint Magyarország élőmarha-exportja 3 százalékkal csökkent, míg élőmarha-importja 5 százalékkal nőtt 2022 január–augusztusában 2021 azonos időszakához képest. A marhahúsexport mennyisége 21 százalékkal csökkent, ugyanakkor értéke 20 százalékkal nőtt. A marhahúsimport volumene 12 százalékkal, értéke 56 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.
Élőmarha-kivitelünkben határozott trendeket látunk. A legfontosabb az, hogy a néhány éve még messze legnagyobb vevőnknek számító Törökország aránya mára tíz százalék alá esett. Kiszorulunk erről a piacról, ahogy az oroszról is. A másik, hogy Ausztria állócsillag exportunk egén. A harmadik az, hogy Horvátország és Koszovó lassan, de egyenletes tempóban jön felfelé listánkon. Az öt legnagyobb vevőnk mintegy kétharmadát, a tíz legnagyobb 83-85 százalékát képviseli az élőmarha-exportnak. A húsmarhaszektor stabilitásához, korábbi kiegyensúlyozott növekedéséhez nagyban hozzájárultak a támogatások. 2021-ben az állattenyésztési támogatások 42,8 százaléka, 71,1 milliárd forint a szarvasmarha-ágazatba érkezett, ezen belül azonban meghatározó volt a tejágazat részesedése.
A húsmarhára mintegy 21,5 milliárd forint jutott. A jogcímek igazán változatosak: anyatehén- és hízóbika-támogatás (termeléshez kötött és átmeneti nemzeti támogatás); extenzifikációs támogatás, tenyészbika-beállítás támogatása, tenyésztési támogatás. Persze számos e tevékenységhez kötődő támogatást is meg kell említeni. Például a SAPS, AKG, ÖKO. Állatjóléti támogatást valamennyi támogatható állatfaj esetében tervezett 2023-tól a szaktárca. A kiskérődző, méh, baromfi, szarvasmarha állatjóléti támogatások a vidékfejlesztési támogatások között jelennek meg.
Összességében határozott trendeket látok:
• A világpiaci áremelkedések trendszerűen megmaradnak, de a vágásra adott állatok számának emelkedése időről időre hullámvölgyeket fog okozni.
• A marhaállomány csökken az EU-ban, az USA-ban, Kanadában, Új-Zélandon, de a többi termelő ország és térség ezt jórészt ellensúlyozza, így jövőre csak kis mértékű csökkenés lesz globális szinten.
• Itthon is hasonló a helyzet, az árak a nemzetközi mozgásokhoz igazodnak, az állomány lassú, de tartós csökkenésbe kezd.
• A támogatási rendszer továbbra is erős támasza a szektornak.
Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ
