Itt a fordulat, 740 ezer hektár a kukorica-vetésterület?

Elképesztő, de sajnos nem váratlan fordulat: idén először érheti utol a napraforgó termőterülete a kukoricát. Ez közepes-jó termés esetén is legfeljebb 5 millió tonnát jelentene a szezon végén…

Már tavaly előrejelezték a csökkenést

Noha nincs még pontos, hivatalos adat a 2025-ös kukorica termőterületére vonatkozóan Magyarországon, az már biztos, hogy a jelentős kukorica-vetésterülettel párhuzamosan jelentősen nő a napraforgó jelenléte a táblákon. A vetési szezon még zajlik, és a gazdálkodók döntéseit számos tényező (időjárás, piac, agrárpolitika) befolyásolja. Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024. június 1-jei adatai szerint a kukorica vetésterülete az előző négy év átlagának 95%-án, 870 ezer ha körül alakult. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) novemberi jelentése szerint a kukorica hazai 2024. évi termőterülete 874 ezer hektár volt. Vagyis a kukorica termőterülete csökkenő tendenciát mutat Magyarországon a klímaváltozás, az aszályos időszakok és a piaci bizonytalanságok miatt. Az egyik pénzintézet vezető agrárszakértője tavaly ősszel azt prognosztizálta, hogy a kukorica vetésterülete 600 és 650 ezer hektár között fog stabilizálódni a jövőben.

750-740 – először győzheti le a napraforgó a kukoricát

Ebbe az irányba igen gyorsan haladunk: az egyik nagy vetőmag-forgalmazó idén májusban úgy vélekedett, a napraforgó vetésterülete növekszik, elérheti a 750 ezer hektárt is, ami részben a kukorica termelésének nehézségeivel magyarázható. Míg május elején arról szóltak a hírek, hogy a kukorica vetésterülete meghaladja a 800 ezer hektárt, mára mindössze 740 ezer hektárról szólnak a legfrissebb beszámolók. – Ez a valaha mért legalacsonyabb adat a hazai kukoricatermesztés történetében, és 7 tonnás termésátlaggal számolva legfeljebb 5 millió tonnás termés várható – figyelmeztet Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő a Növényvédőszer.hu-n. Ezzel párhuzamosan tehát a napraforgó vetésterülete tavalyi 670 ezer hektárról idén 750 ezer hektárra nőtt, ami a gazdák megváltozott bizalmát tükrözi. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a kukorica jóval kiszolgáltatottabb az időjárásnak, mint a napraforgó, így az utóbbi biztonságosabb választásnak tűnik sokak számára.

Okok

Az elmúlt tíz évben a kukorica termőterülete Magyarországon mintegy egyharmadával csökkent. A rekord 2001-ben volt, amikor 1,26 millió hektáron aratták. A termelés földrajzi súlypontjai is átalakulóban vannak, az Észak-Alföld vált a legjelentősebb termőterületté, ezt követi a Dél-Alföld és a délnyugati országrész. A csökkenő terület ellenére a kukoricatermesztés továbbra is fontos szerepet tölt be. Ez a feldolgozóipar igénye mellett az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokban is igaz, ahol a silókukorica iránti igény tartja fenn a vetésterületet.

A csökkenés okai nemcsak a már említett időjárás-változási tényezők, hanem a korszerű vetéstechnológia és vetésváltás hiánya, a nem kellően hatékony növényvédelem, a romló talajminőség és tápanyagellátás is. A tavalyi év továbbá különös hangsúllyal jelenítette meg a toxinproblémát is, ami szintén jelentős negatív hatással van a kukorica-termőterületre és a kukoricatermesztés gazdaságosságára itthon. A főként aflatoxinokat termelő gombák (pl. Aspergillus flavus) fertőzése a kukoricát elsősorban gyengült állapotban, stresszhatás alatt éri, és a fertőzés a termőföldön, valamint a tárolás során is kialakulhat vagy súlyosbodhat.