A gabonafélék és a repce betakarítás előtti állapotát kielégítőnek tartják a szakemberek – ígéretes előrejelzésekkel június végén kezdődik az aratás Szlovákia déli járásaiban.
Hagyományosan az őszi árpát aratják le elsőként
„Az egyes termőterületek tengerszint feletti magasságától függően az aratás idén június végén, július elején, vagyis az elkövetkező napokban kezdődhet” – mondta el Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte az aratás kezdete idén körülbelül egy héttel későbbre tolódik a tavalyihoz képest. „Tavaly a Komáromi járásban június 16-án kezdődött az aratás. Ennek az oka a rendkívüli szárazság volt, amely a hagyományos időponthoz képest mintegy két héttel előbbre tolta az aratás kezdetét. Idén más a helyzet. A gazdák nem panaszkodhattak a csapadékhiányra és az aszályra” – tette hozzá Matej Korpáš, az SPPK sajtóosztályának a munkatársa.
Néhány déli járásban a gazdák már megkezdték a gabona próbakaszálását, így például a Komáromi és a Nyitrai járásban.
Az eddigi előrejelzések pozitívnak tűnnek
„A bőséges nedvesség és a korábbi évekhez képest kissé hűvösebb időjárás kedvezett a gabonaféléknek. Ami azonban fontos lesz, az a június végén, majd júliusban következő időjárás, amikor Szlovákiában megkezdődik az aratás. Mind a búza, mind a rozs esetében az aratáshoz száraz időjárásra van szükség” – mondta az Új Szónak, a magyar nyelvű szlovákiai napilapnak Milan Lapšanský, a Szlovák Malomipari Társulás (SSM) főtitkára.
Hasonló véleményen vannak az SPPK képviselői is. „A gabonafélék és a repce betakarítás előtti állapotát kielégítőnek tartjuk, és pozitívan értékeljük, hogy a tavalyi rendkívüli szárazság idén nem ismétlődött meg. A meteorológiai intézet információi szerint az ország nagy részén nincs aszályveszély, vagy az aszály csak most kezdődik. Az aratás kimenetelét ugyanakkor nemcsak a gabona minősége és mennyisége, hanem az értékesítési ár is befolyásolja” – mondta Miroslav Štefček, az SPPK alelnöke.
Ez azért is lényeges, mivel az EU ragaszkodik az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalom szeptemberi törléséhez (ez is feltétele az uniós támogatásnak), akkor megint számolni kell azzal, hogy borul a gabonapiac.
Az idei terméssel sem elégedett minden gazda
A Nagymihályi járásban található Fogason (Závadka) működő AGRO-BIO Kft.-ben minden évben ez idő tájt kezdik meg az őszi árpa első vágását. „A pár napja betakarított első 21 hektárnyi, szemre szép árpa azonban megmutatta a valóságot. A termés gyengére sikerült, és a minőséggel is gondok vannak. Hektáronként 8 tonnára számítottunk, eddig azonban csak 6,6 tonnát mértünk. Pedig ez egy minőségi hatsoros sörárpa, amely mindent megkapott, amit meg kellett kapnia. Így azonban valószínűleg nem lesznek meg a malátakészítéshez szükséges paraméterei, és takarmány lesz belőle” – panaszkodik Juraj Gašpár, az agrárvállalkozás ügyvezető igazgatója.
„A heves felhőszakadások elverték a gabona egy részét, és az érési folyamatban sem minden úgy zajlott le, ahogy kellett volna” – teszi felelősé az időjárást a gyenge minőségért az igazgató.
Már a malmok is készülnek az új termés fogadására
Milan Lapšanský szerint a Szlovák Malomipari Társulásba tömörült malmoknak idén nagyjából ugyanannyi étkezési búzára és rozsra lesz szükségük, mint az előző évben, hogy Szlovákia önellátását a lisztből is biztosíthassák. „A szakmai társulásba tömörült malmok már előkészítették a raktározási kapacitásaikat a gabonavásárlásra a szlovákiai termelőktől. Ez nemcsak a búzára, hanem a rozsra, zabra és hajdinára is vonatkozik, amelyeket a malmaink a termékek széles skálájává dolgoznak fel a közönséges fogyasztói kilogrammos lisztektől kezdve a teljes kiőrlésű liszteken át a speciális kovászos vagy biolisztekig. Minden árut külön kell tárolni, speciális körülmények között” – mondta el Lapšanský.
A malomipari szakmai szervezet vezetője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy időközben látványosan megugrott a lengyel és az ukrán liszt behozatala Szlovákiába, ami hátrányos helyzetbe hozza a hazai termelőket.
A társulásba tömörült malmok tavaly összesen 405 ezer tonna búzát és 17 ezer tonna rozst használtak fel. A zab vagy a hajdina iránti igény lényegesen alacsonyabb volt, ezek lisztjei inkább kiegészítő fogyasztási cikkek Szlovákiában.
Forrás: Új Szó