A napraforgó tápanyagigényének kielégítésére

Ha optimális káliumellátásban részesítjük a napraforgónkat, akkor sokkal jobb lesz a vízgazdálkodása, a szárazság- és stressztűrő képessége. Gondoljunk csak bele az elmúlt évek aszályos éveibe; ugye milyen jól jött volna, ha a napraforgó jobban ki tud tartani a változó klíma ellenére is?! Egy káliummal jól ellátott állomány emellett sokkal inkább ellenálló a betegségekkel szemben, és nagyobb a szárszilárdsága is. Ezzel megteremthető a nagy termés alapfeltétele. 

A napraforgó káliumigénye magas

A vegetációs időben egy jól fejlett állomány képes 300–400 kg K₂O-t is felvenni hektáronként. Mindez kálium-hatóanyagban(!) értendő. Ennek nagy része ahhoz szükséges, hogy a növény a nagy levélfelületét, illetve szárrészét kinevelje, és csak a kisebb rész, kb. 80 kg/ha K₂O fog a kaszattermés képzésére fordítódni.

Ha bele tudnánk kukkantani a napraforgó belsejébe azt tapasztalnánk, hogy több olyan enzimet aktivál, melyek az olajképzésért felelősek, így magasabb lesz a kaszattermés olajtartalma.

A napraforgó egyértelműen a kloridérzékeny növények közé tartozik, ennek megfelelően kívánatos lenne számára, ha már a vegetáció kezdetétől kezdve káliumszulfát-tartalmú vagy legalábbis szulfátalapú műtrágyát kaphatna. 

A kén és a magnézium szerepe

A napraforgónak közel azonos a kénigénye, mint a repcének, a maga 40–50 kg S/ha-ral (elemi kénben) számolva. Ez a magas kénigény természetesen hozzájárul ahhoz is, hogy a kijuttatott nitrogéntrágya hatékonyabban hasznosul. Természetesen pozitív hatással lesz a termésmennyiségre is. A kénnek emellett fontos szerepe van a zsírok, olajok képződésében, így számíthatunk magasabb olajtartalom elérésére.

Egy jól fejlett állomány rövid idő alatt 50–70 kg magnéziumot vesz fel hektáronként, MgO-ban kifejezve. Ez a mennyiség a napraforgó leveleinek hosszú ideig biztosítja az asszimilációs tevékenységét, illetve az itt megtermelt szénhidrátok elszállítását a magtermésbe, növelve ezzel az ezerszemtömeget, végső soron pedig a termést. 

A bór és a mangán szükségessége

A napraforgónak viszonylag nagy a bórigénye. Ha a bór már a kezdeti növekedéskor jelen van, a magnéziummal együtt, akkor a napraforgó kiváló gyökérrendszert tud kinevelni, és ezáltal a nagyobb gyökérfelületen keresztül később is több vizet és tápanyagot tud felvenni.

A bór nemcsak a talaj alatti, hanem a talaj feletti részek növekedését is segíti. Hiánya – bár kevés kell belőle – nagyban megmutatkozik, például deformált virágképződmények jelennek meg, és így később megfelelő termés sem tud kialakulni.

A mangán egyrészt a fotoszintézis szabályozásában játszik szerepet. Fokozza a növény asszimilációs teljesítményét, és ezáltal pozitívan hat a termésre. De nemcsak a fotoszintézist szabályozza, hanem a zsírsavak képzését is, így a mangán kijuttatásával magasabb olajtartalmat lehet elérni.

Emellett természetesen nem elhanyagolható a levélen keresztüli pótlás, főleg az aszályosabb időszakokban, mivel szárazságban akadályozott a magnézium talajon keresztüli felvétele. Ezekben az időszakokban a keserűsós permetezés termésmeghatározó szerephez jut. Savanyú homoktalajokon végzett kísérletekben a termésből és az olajtartalomból számított hektáronkénti olajhozam átlagosan 38%-os mértékben, 0,3 t/ha-ral növekedett a magnézium-szulfátos permetezés hatására.

A EPSO Top keserűsó 10 kg/ha-os kipermetezése vagy a bórt és mangánt is tartalmazó EPSO Microtop szintén kiválóan alkalmas erre a célra, mert kitűnően, maradék nélkül oldódik, és a legtöbb növényvédő szerrel keverhető, így azokkal együttesen kijuttatható. A magnéziumhiányos területeken az ESTA Kieserit kijuttatását javasoljuk a kén és magnézium pótlására, 1 mázsa/ha dózisban, mellyel 25 kg/ha magnéziumot (MgO-ban kifejezve) és 20 kg/ha ként (elemi kénben kifejezve) juttatunk ki az állományra.

Mivel napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a költségtakarékos, kis ráfordítással járó, hatékony termesztési eljárások iránt, jó megoldásnak bizonyul a permetezőtrágyázás, melynek óriási előnye, hogy a növényvédelmi munkákkal összekapcsolható.

Természetesen a levéltrágyázás csak kiegészítés, nem pótolja a talajon keresztüli tápanyagpótlást, amivel nagyságrendekkel több hatóanyagot tudunk kijuttatni.

Dr. Zsom Eszter

K+S Minerals and Agriculture GmbH
https://www.ks-minerals-and-agriculture.com/huhu/fertiliser/