A külpiacra lépés iránt érdeklődő agrárvállalkozások felkutatása és felkészítése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) együttműködési megállapodást írt alá.
A HEPA a cégek külpiaci növekedésének, fejlődésének támogatásával foglalkozik
A fent említett megállapodás értelmében az ügynökség és a NAK információk nyújtásával, piaci elemzéssel támogatja egymást, valamint a kamara a külpiacra lépés iránt érdeklődő agrárvállalkozások megtalálásában segíti a HEPA munkáját.
Magyarországon megszűnt az alap- és a középszintű külkereskedelmi képzés, ezért a HEPA felhatalmazást kapott a kormánytól a hiány pótlására. Az ügynökség keretein belül már elindult az alapszintű külkereskedelmi képzés, ami online, bárki számára ingyenesen elérhető.
Szabó Kristóf, a HEPA vezérigazgatója szerint a jövőben a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba állítására kell helyezni a hangsúlyt, mert az ország import túlsúllyal bír. Az import tartalom csökkentésében az agrárium tud sokat segíteni, hiszen „a hozzáadott érték itthon keletkezik”, erre tudják építeni az export teljesítményüket.
Reális lehetőség van az export útjára lépni
Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, a megállapodással a nagyobb cégek mellett azokat a kis- és közepes vállalkozásokat is tudják segíteni, melyek a rendelkezésre álló piaci információk alapján érdemben elgondolkodnak azon, hogy az export útjára lépnek.
Kiemelte, hogy a pandémia alatt javult Magyarország export teljesítménye, ezen belül az agrárgazdaságé is. Utóbbi 2021-ben a nemzetgazdaság külpiaci teljesítményének 9 százalékát tette ki, az agrár import pedig a 6 százalékát. Az agrár kivitel értéke 10,7 milliárd forint, a behozatalé pedig 7,1 milliárd forint volt, a mintegy 3 milliárd forintos aktívum az elmúlt egy évben nagyságrendileg 10 százalékkal nőtt.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
![a_szantofoldi_novenytermesztesrol_a_tol_z_ig_04[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/a_szantofoldi_novenytermesztesrol_a_tol_z_ig_041-375x270.jpg)
