Meglepő eredmény, sok pénzt hoz a regeneratív gazdálkodás

Sokakban él az az előítélet, hogy a regeneratív gazdálkodás „zöld hóbort”, ami ráadásul jelentős hozamveszteséget okoz, tetejébe még drága is. Most egy nagyszabású, csaknem 80 gazdaságban 7000 hektáron elvégzett kísérlet ennek az ellenkezőjét igazolta: minimális hozamveszteség, jelentős inputanyag-megtakarítás, jobb – tehát aszály- és stressztűrőbb – talajállapot lett az eredmény!

Extrém időjárású régiókban is lehet sikeres

A regeneratív gazdálkodás elsősorban a klímaváltozás, a talajóvó szempontok, a költségcsökkentés miatt kap egyre nagyobb figyelmet kap Európában. Egyre több tanulmány támasztja alá, hogy a növények sokszínűsége, a talajborítás növelése és a fenntarthatóbb gazdálkodás nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságilag is előnyös. Az EU-s tanulmányok új eredményeket hoznak a regeneratív mezőgazdaság hatékonyságáról, és rávilágítanak, hogy a kevesebb ráfordítás és inputanyag mellett is sikeresen lehet magasabb jövedelmezőséget elérni. A Talajmegújító Gazdák Egyesülete idei REAG-konferenciájának középpontjában most is a regeneratív mezőgazdaság, a talajóvó műveléses technológiák álltak. Egyik fő előadójuk, Mykhaylo Draganchuk például arról beszélt: „sokhónapos” szárazsággal, viharos időjárási anomáliákkal tarkított években is lehetséges jó hozamokat és profitot elérni a szántóföldeken. Sőt, kipróbált módszerekkel a talaj biológiai élete, szerkezete is megóvható az eróziótól, a tápanyagvesztéstől – még extrém időjárású régiókban is.

A regeneratív gazdálkodás hatékonysága

Egy átfogó, EU-szerte végzett kutatás, amelyben 78 gazdaság 7000 hektáron vett részt, azt vizsgálta, hogy a regeneratív gazdálkodás hogyan befolyásolja a hozamokat és az inputanyagok felhasználását. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a regeneratív gazdaságok összességében 2%-kal alacsonyabb hozamot értek el a hagyományos gazdálkodású területekhez képest, de a költségek szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mivel sokkal kevesebb műtrágyát és növényvédő szert használtak. A regeneratív gazdálkodás tehát nemcsak a költségek csökkentésében hozott előnyt, hanem a jövedelmezőség is nőtt.

Kevesebb inputanyag, több jövedelem

A regeneratív gazdálkodás különböző növényi alapú technikákat alkalmaz, amelyek csökkentik a költségeket: a szükséges inputokat, mint például a műtrágya és a növényvédő szerek. A tanulmány eredményei szerint a regeneratív gazdaságok hektáronként körülbelül 61%-kal kevesebb nitrogénműtrágyát, és 75%-kal kevesebb növényvédő szert használtak, miközben a hozamok csökkenése kisebb volt a vártnál. A regeneratív módszerek alkalmazása tehát csökkentette a termelési költségeket, és a gazdálkodók jövedelmezősége nőtt, mivel a hozamok csökkenése kisebb mértékben érintette őket, mint ahogy azt sokan előre jelezték.

Több mint 20%-os haszonkulcs-emelkedés

A regeneratív gazdálkodás alkalmazása segített növelni a gazdaságok haszonkulcsát is. A tanulmány szerint a regeneratív gazdálkodásokat alkalmazó gazdák hektáronként 20%-kal magasabb bruttó haszonkulcsot értek el, mint a hagyományos gazdálkodások. Ebben a kísérletben ugyanis a regeneratív gazdaságok minden helyszínen átlagosan 33%-kal magasabb hozamot értek el. Agroökológiai szempontból a regeneratív gazdaságok bő 25%-kal magasabb fotoszintézist, 24%-kal nagyobb talajborítást és 16%-kal nagyobb növényi sokféleséget értek el 2019 és 2024 között.

A növekvő jövedelmezőséget a kevesebb inputanyag-felhasználás és a nagyobb talajtakaró, valamint a változatosabb növények biztosították. Ez a gazdálkodók számára hosszú távon fenntarthatóbb jövedelmet eredményezhet.

Nem azonnal, de hosszú távon jövedelmezőbb

A regeneratív gazdálkodás növekvő népszerűsége nemcsak a gazdálkodók számára hoz előnyöket, hanem hozzájárul a fenntarthatósághoz is. A kutatás azt is megállapította, hogy a regeneratív gazdálkodás alkalmazásával a gazdálkodók képesek voltak csökkenteni az EU-n kívüli takarmányimportot, miközben az EU-ban előállított takarmánnyal hasonló megtérülést értek el. Ez növeli az élelmiszerbiztonságot, hiszen az importfüggőség csökkentésével biztosítható a helyben előállított termékek magasabb aránya.

Bár a regeneratív gazdálkodás nem minden esetben eredményez azonnali magas hozamokat, az eredmények azt mutatják, hogy a kevesebb inputanyag használata és a fenntarthatóság előtérbe helyezése közép-hosszú távon kifizetődőbb, mint a hagyományos gazdálkodási módszerek. A csökkentett költségek és az emelkedett jövedelmezőség biztosítják a gazdálkodók számára a fenntartható és hatékony működést, miközben hozzájárulnak a környezetvédelemhez és az élelmiszerbiztonsághoz.