A Nébih a lótartók fokozott figyelme mellett kéri, hogy a betegség tüneteinek felmerülése esetén haladéktalanul értesítsék az állatorvosukat.
A vírus ellenállóképessége az élő szervezeten kívül kicsi, a környezetben a madarak és a szúnyogok tartják fenn. Mivel a víruskoncentráció a kellő szintet kizárólag madarakban éri el, a szúnyogok csak a madaraktól tudnak fertőződni. A betegség egyik állatról a másikra vagy emberre nem terjed, a kórokozót közvetlenül csak a szúnyogok terjesztik. A szúnyograjzások (esőzések) után ezért jellemzően nagyobb számban jelentkezhetnek megbetegedések. A vírus iránt fogékony a ló, a szamár, a szarvasmarha, a juh, a teve és az ember is.
Lovak esetében a betegség lázas általános tünetekkel, valamint agy- és gerincvelő-gyulladás okozta idegrendszeri tünetekkel jár (étvágytalanság, könnyezés, nehezített légzés, majd néhány nap múlva a hátulsó végtagok gyengesége, bénulások, elhullás). A lovak egy része elpusztul vagy a súlyos tünetek miatt szükségessé válik a beteg állatok eutanáziája, más esetekben a tünetek enyhülnek, és a beteg állatok idővel teljesen meggyógyulnak.
Idén a betegséget eddig 3 vármegyében diagnosztizálták (Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron; Fejér). A fertőzéssel érintett vármegyék és települések megtekinthetőek a Nébih honlapjának Kitörések és mentességek aloldalán.
A nyugat-nílusi láz ellen a lovakat megelőző védőoltással, az állattartó helyek környezetében a környezetvédelmi és állategészségügyi előírások betartása mellett végzett rovarirtással, szúnyoghálók alkalmazásával lehet megvédeni.
A Nébih – mint más állattenyésztési szektorok esetében is – az állattartók, lótartók fokozott figyelme mellett kéri, hogy a betegség tüneteinek felmerülése esetén haladéktalanul értesítsék az állatorvosukat. Az idegrendszeri tüneteket mutató állatok nyugat-nílusi láz kimutatására irányuló szerológiai és virológiai vizsgálata állami költségre történik.
A nyugat-nílusi láz bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség: a bejelentés szolgáltató vagy hatósági állatorvos felé történő megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, gondozását végzik, továbbá azok is, akik az állatokkal érintkeznek.
Magyarországon kívül további hét EU tagállam jelentett eddig eseteket lovakban, valamint vadon élő és fogságban tartott vadmadarakban.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján nyilvánosan elérhetőek és nyomonkövethetőek a humán fertőzésekkel kapcsolatos adatok, amelyeket heti rendszerességgel aktualizálnak.
(Forrás: Nébih)