Afrikai sertéspestis (ASP), magas patogenitású madárinfluenza (HPAI), kéknyelv-betegség és járványos vérzés…
Több a fertőzött vad
Amint az az Európai Állatbetegségek Bejelentő Rendszer (ADIS) 2023-as éves adatai szerint az Európai Unió 14 országában és 6 más európai országban fordult elő ASP a vaddisznó populációkban. Az állatbetegség a közelmúltban Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Görögországban, Koszovóban és Svédországban jelent meg. Az ADIS szerint összesen 7903 ASP-esetet észleltek vaddisznóknál, ami 461-el, 6,2%-kal több, mint 2022-ben. Igaz ugyanakkor, hogy 2021-ben még 12 150 volt az esetek száma. A legtöbb ASP-vel fertőzött vaddisznót (2744) Lengyelországból jelentették, ami 27,5%-os növekedést jelent 2022-hez képest. Olaszországban 1047 eset volt, vagyis az állatbetegség regionális terjedése miatt csaknem megnégyszereződött. Németországban 899 ASP-fertőzött vaddisznót találtak, ami a 2022-esnek a fele.
Romlott a helyzet
Az ASP-vírus produktív sertésállományokba való behurcolásával kapcsolatos helyzet 2023-ban jelentősen romlott. Ilyen járványkitöréseket 16 országban jelentettek, köztük kilenc EU-tagállamban. Tavaly csak tizenkét ország érintett. Az új tagok közé tartozik Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Észtország, Görögország és Koszovó. 2022-vel ellentétben Szlovákiában nem regisztráltak több ASP-esetet. Az ADIS szerint összesen 4513 alkalommal került be a vírus a sertésállományokba, ami jóval több, mint 2022-ben (537) eset. Ehhez jelentősen hozzájárult a Bosznia-Hercegovinában kialakult, 1508 járványos intenzív járványhelyzet, amely főleg kisvállalkozásoknál fordult elő. Ezt Horvátország követte (1124), Szerbia (991) és Románia (740).
A HPAI nagyon elterjedt
Az ADIS szerint tavaly 3560 madárinfluenza-vírusos esetet mutatott ki vadon élő madarakban, ami közel 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A baromfitelepekbe történő behurcolás azonban 77,5%-kal, 521-re csökkent. Franciaország továbbra is a leginkább érintett ország, de az esetek száma itt 90%-kal, 158-ra csökkent 2022-hez képest. Magyarországon felére, 148 esetre csökkent a hazai baromfiállományban történő megjelenés száma, s Németországban is bő felére, 42-re esett vissza a madárinfluenza-felderítések száma. Ennek ellenére a HPAI továbbra is széles körben elterjedt Európában, Az állatkerteket és az állatparkokat nem számítva 23 európai országban alakultak ki járványok a baromfitelepeken.
Terjed a járványos vérzés
Az EHD egyértelműen növekvő tendenciát mutatott az EU-ban tavaly. A szúnyogok által terjesztett fertőző betegség a kérődzőket és különösen a szarvasmarhákat érinti. A vírus 2023-ban Spanyolországból Franciaországba és Portugáliába terjedt, így 566 EHD-esetet számoltak az EU-ban. 2022-ben összesen 21 észlelés történt Spanyolországban és Olaszországban. 2023-ban Spanyolországban 263, Franciaországban 225 megbetegedést regisztráltak. Portugália 73 EHD-fertőzést jelentett, Olaszország pedig csak ötöt. Több a kéknyelv-betegség is: az EU-ban 2023-ban az előző évhez képest, 15-ről 51-re. Ennek oka az is, hogy Hollandiában, Belgiumban és Németországban jelentettek először új fertőzéseket. Különösen Hollandiát érintette 32 kérődzők betegsége. Az ADIS három esetet jelentett Németországban és egy Belgiumban. Spanyolországban 15 észlelés történt. Az emberre is átterjedő állatok tuberkulózisos megbetegedéseit tekintve – elsősorban a kérődzőket érintik – 141-ről 158-ra nőtt a megbetegedések száma 2022-hez képest. A leginkább érintettek a francia állattenyésztők voltak, gazdaságaikban 92 fertőzés történt. A nyugat-nílusi láz terjedése az EU-ban is fokozódott. Tavaly 392 alkalommal mutatták ki a vírust haszonállatoknál Európa-szerte; 2022-ben 364 eset volt. Olaszországban 247, Németországban 35 pozitív leletet észleltek. Ezen kívül négy uniós országban összesen öt, csak szórványosan előforduló szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) esetet regisztráltak 2023-ban. Ezenkívül kilenc államban 13 alkalommal mutattak ki Newcastle-betegséget baromfiban; köztük egy németországi eset.
