Miután az orosz állam a gabonaexportot is a háború finanszírozására használja, ez a gazdasági teher most már kicsúcsosodó válságot okoz az orosz mezőgazdaságban. AZ elmúlt öt évben 35 ezer kisebb gazdaság ment csődbe, mivel az export ráadásul nagyvállalatok, oligarchák kezében van.
Ördögi körben a gazdák
Az orosz gazdák idén kényszerből, rekordtempóban adják el a búzát és a napraforgót. Ám nem a termés nagyobb mennyisége, hanem a drámai pénzhiány hajtja az exportot – írja izgalmas jelentésében a MezőHír. A szeptemberi 11 millió tonnás gabona- és 1,7 millió tonnás olajmagexport, illetve az októberi közel rekordközeli adatok mind azt mutatják, hogy a termelők gyors készpénzhez akarnak jutni.
A SovEcon szerint a gazdák jövedelme 2025 első nyolc hónapjában 25%-kal esett vissza, így sokan kénytelenek azonnal eladni a termést, hogy hiteleiket törlesszék és finanszírozni tudják a következő szezon beszerzéseit. A kényszerértékesítés azonban lenyomja az árakat: a 12,5%-os búza ára augusztushoz képest 7%-kal, a napraforgóé 2%-kal csökkent.
A paradox ördögi körben minél inkább sürgeti a gazdákat a pénzhiány, annál inkább nő a kínálat, és annál kevesebbet kapnak terményükért. Az elemzők szerint, ha az exportkorlátozások érvényben maradnak, az orosz agrárszektor pénzügyi helyzete tovább romolhat.
Háború viszi el a gazdák pénzét
Mint nemrég az Agrárágazatban elemeztük, az orosz gabonaágazat három éve tartó, most csúcsosodó válságának oka főleg a háború költségvetési, pénzügyi és kereskedelmi következményei. Saját háborújuk miatt megcsappant állami bevételeket az exportvámokkal pótolják. A búzakivitelre kivetett vám ma már a háborús költségvetés egyik kulcsforrása, 2025-ben mintegy 187 milliárd rubel bevételt hozhat. A szankciók és a csökkenő olajárak miatti bevételkiesés így közvetlenül a gabonaágazatra terhelődik.
Közben az orosz jegybank 18 százalékos alapkamatot tart fenn, a piaci hitelek 27–28 százalékos szintje gyakorlatilag ellehetetleníti a beruházásokat, miközben az üzemanyag-, energia- és műtrágyaárak emelkedése miatt a termelési költségek egy év alatt 20 százalékkal nőttek. A rubel erősödése lenyomja a rubelben számolt felvásárlási árakat és rontja az export versenyképességét, így a gazdák „költség–ár ollóba” szorultak. Az elmúlt öt évben 35 ezer gabonatermesztő ment csődbe, a tavaszi búzavetés 11,8 millió hektárosra zsugorodott (tízéves mélypont), sokan napraforgóra váltanak, ami hosszabb távon a talaj kimerülésével fenyeget.
A nagy exportőrök taroltak, közben tízezrével mentek csődbe a kisgazdák
A piacon közben néhány nagy exportőr dominál, a gabonaexport 80 százalékát öt cég bonyolítja, a kisebb termelők gyakran veszteséggel kénytelenek eladni. A hivatalos termésadatokat a gazdák statisztikai „kozmetikázásnak” tartják, miközben a gépgyártók is válságtünetekkel küzdenek. A búzaexport a 2024/25-ös szezonban 55-ről 41 millió tonnára eshet, az orosz világpiaci részesedés 28-ról 22 százalékra zsugorodhat. A szektor szereplői szerint csak az exportvámok enyhítése, a kamatszint csökkentése és legalább egy ideiglenes tűzszünet hozhatna fordulatot – vagyis magának a háborúnak a rendezése nélkül a válság várhatóan tovább mélyül. Az Orosz Gabonaszövetség adatai szerint az elmúlt öt évben mintegy 35 ezer gabonatermesztő ment csődbe, és a tendencia gyorsul, mivel a legtöbb gazdának mára elfogytak a korábban felhalmozott tartalékai.
