A parlagfű természetes ellensége

Elsősorban a domborzati viszonyok és az uralkodó szélirány határozza meg a parlagfű természetes ellenségének számító olajosbogár terjedését– olvasható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak az Agricultural and Forest Entomology szaklapban megjelent cikkében.

Milliók életét nehezíti meg

Világszerte agresszíven terjed parlagfű, mivel egy rendkívül allergén inváziós növény, nagyon sok ember szenved tőle. Ennek köszönhető, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek azok az elképzelések, amelyek a parlagfű gyors terjedését valamilyen természetes ellenség betelepítésével fognák vissza.

Az egyik legfontosabb ilyen természetes ellenség a parlagfű olajosbogár, ami a növényhez hasonlóan Észak-Amerikában őshonos, de részben spontán módon, részben pedig tudatos betelepítés következtében már Európában és Ázsiában is meghonosodott. A faj 2020 óta Magyarországon is jelen van, bár egyelőre még csak Budapest környékén lehet találkozni vele.

A parlagfű olajosbogár terjedésének lehetne örülni

A bogár a parlagfű friss növényi részeinek elfogyasztásával bizonyítottan képes csökkenteni a pollenszórás dinamikáját, azaz jelenléte nagy könnyebbséget okoz az allergiásoknak. Azonban a kutatások során az is kiderült, hogy a parlagfű mellett örömmel fogyaszt más fészkes virágzatú növényeket, így napraforgót is.

Így jelen pillanatban még nem egyértelmű, hogy a szándékos betelepítésével valóban jót teszünk-e vagy csak további problémákat generálunk a mezőgazdaságban.

Mi befolyásolja leginkább az olajosbogár térhódítását?

A témával kapcsolatban kerestek választ a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének és Növényvédelmi Intézetének kutatói: Keszthelyi Sándor, Kazinczi Gabriella és Somfalvi-Tóth Katalin. Egy komplex elemzés során annak jártak utána, hogy a különféle földrajzi és meteorológiai tényezők közül mi befolyásolja leginkább a bogár térhódítását és annak ütemét.

„Kiderült, hogy a domborzati viszonyok és az uralkodó szélirány befolyásolja leginkább a parlagfű olajosbogár terjedésének irányait. Jól látszik például, hogy az Alpok vonulatánál és a Távol-Keleten is a fő domborzati elemeket követte, de követi azokat a kereskedelmi útvonalakat, országutakat, autópályákat is, ahol elsődleges tápláléka, azaz maga a parlagfű is gyakori. Az adatok alapján ráadásul azt is megállapítottuk, hogy rajzása azzal az ún. zöldtömeg képződési időszakkal esik egybe, amikor a parlagfű növekszik és virágzik, ami valamilyen szinten megnyugtató lehet a napraforgó vonatkozásában” – mutatott rá Keszthelyi Sándor egyetemi tanár, a nívós szaklapban megjelent tanulmány első szerzője.

A MATE kutatói a négyzetkilométeres felbontásban rendelkezésre álló meteorológiai adatok elemzésével azt is megállapították, hogy egy adott területen a bogárnak hány generációja fejlődhet ki egy éven belül.

Forrás: MATE/Sajtóközlemény