fbpx

Phylazonit Akadémia a félegyházi talajszelvényben

Írta: Agrárágazat-2022/10. lapszám cikke - 2022 október 12.

Nem csodaszer, nem váltja meg a világot, de az esélyeinket javítja

Minden idők legnagyobb inputárai és aszály: ebből kell most főznünk. Terjék László kiskunfélegyházi termelő is ugyanezekkel a problémákkal küzd, de a Phylazonit Akadémia házigazdájaként mégis a technológiában rejlő lehetőségekre hívta fel a gazdálkodók figyelmét.

A 330 hektár szántó vetésszerkezete hosszú ideje változatlan, a négy főnövényre (őszi búza, repce, napraforgó és kukorica) összpontosítanak a termelésben, és ezen az idei év negatív árbevételi eredménye sem fog változtatni – a tulajdonos sokkal inkább a talajművelésben látja az esélyek javulását. Az okszerű tápanyag-utánpótlást és a minimum-talajművelést preferálva az alkalmazott technológiái egybecsengenek a Phylazonit talajélet-szemléletével, tapasztalatait pedig visszaigazolta Kovács Károly (tudományos munkatárs, Miskolci Egyetem) talajszelvény-elemzése is.

Kovács Károly
Kovács Károly (tudományos munkatárs, Miskolci Egyetem)

A csapadékeloszlással az esélyek is felborultak

Időben és lokálisan is felborulni látszik az elmúlt 10 év adatai alapján a csapadékelosztás a Kárpát-medencében. A kiszámíthatatlanság és az aszály kombinációja miatt ez az év is azt igazolja, hogy a talajunk vízmegtartó képessége meghatározza a növénytermesztésünket. Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezetője épp ezért a finomhangolásban látja a termelés kulcsát, sokkal inkább a hatékonyságra, és nem feltétlenül a mennyiségekre fókuszálva. Minderre a magyarázat a már 400 000 Ft-os műtrágyaár lehetne, de még ettől is fontosabb, sőt, elsődleges feladatunk a talajunk szerkezetének és kémiai, biológiai összetételének ismerete. Ahogy az ügyvezető is fogalmazott: „receptek nincsenek a mezőgazdaságban, ami itt működik, nem biztos, hogy fog Zalában”. Ahhoz viszont, hogy kiismerjük a talajunkat, adatokra lesz szükségünk, amelyek jelentőségének részleteibe már Horváth Imre, a HL-LAB ügyvezetője avatott be minket. Megtudtuk többek között azt is, hogy a leromlott, tömörödött, rossz levegő- és vízgazdálkodású talajokban a biológiai élet is gyengébb, épp ezért a már elterjedt kémiai vizsgálatok mellett a biológiai paraméterekre is érdemes szűrni egyegy talajvizsgálatnál.

Miért van szükség a bacikra?

A termelőben joggal merülhet fel ez a kérdés, a választ pedig épp a talajvizsgálati eredmény fogja megadni. Egy gramm talajban ugyanis 107-108 baktériumsejtnek kellene lennie optimális esetben, ezzel szemben többnyire csak 105 számú van már csupán, tehát százezres nagyságrendről beszélünk a százmillió helyett. Így viszont a talajunkba jó szándékkal visszajuttatott szármaradvány sem fog teljesen lebomlani, illetve tápelemtartalma nem fog feltáródni. A lebontatlan szármaradvány pedig nemcsak felhasználatlan erőforrás, hanem még a patogén gombáknak is életteret adhat – hangzott el Varga Sándor szakmai vezető és Simkó Attila tudományos munkatárs (Phylazonit Kft.) szakmai előadásában.

A mikrobiológiai aktivitás azonban nem csupán a biológiában fog megmutatkozni. A félegyházi talajszelvényből is jól látszódott, hogy a gyökérzóna, annak élő és már elhalt gyökértartalma segíti a kapillárisok kialakulását, ezzel a talajunk víz-, levegő- és hőháztartását is. Az idei Phylazonit Akadémián is megerősítést nyert, hogy továbbra is a kevés forgatással a lehető legsekélyebb, legkisebb bolygatással járó, minél „élőbb” talajszerkezetet preferálja a gyakorlat és a tudomány.

talajszelvény
A talajszelvény már a legizgalmasabb része a bemutatónak

Tanulni, tanulni, tanulni

A mezőgazdaság az a szakma, amelyet nem lehet csak könyvből megtanulni. A Phylazonit már a jövő generációját is szeretné a mezőgazdaság szakmaiságával „megfertőzni”, így az idei Akadémiára a Déli ASzC Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum legjobbjait is meghívták. A cél persze az, hogy a diákok ne csak a náluk nagy hagyományokkal rendelkező gépesítésbe, de az annak alapot adó technológiai háttérbe is belelássanak. A jánoshalmi intézményről már mi is többször beszámoltunk, hisz tanulói a szakmai versenyek (pl. Legyél te is Mezőgépész!) rendszeres dobogósai. Zámbó Gábor, az intézmény oktatója ezúttal is szívesen hozta diákjait. Ahogy a pedagógus fogalmazott: olyan generáció kerül be most a középiskolai oktatásba, akiknél már kialakult rendszer van odahaza. Ma már nem azzal a mondattal taníttatja egy gazdász a gyermekét, hogy „Tanulj fiam, hogy neked ne a földet kelljen túrnod!”. Ma már büszkén áll oda a fiatalok többsége, hisz a muníció is más: „Tanulj fiam, hogy tovább tudd vinni majd.” Amellett viszont nem mehetünk el, hogy a 21. századi diákoknak a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás ugyan vonzónak tűnhet, de gyakran hamar kiderül, hogy egy-egy robotkormány vagy hozamtérkép azért több, mint a kütyük világa.

talajbakterium kijuttatas
A talajbaktériumok kijuttatásának technikai feltételei

A rendezvény a talajszelvény elemzésén túl gyakorlati bemutatóval is készült a termelők felé: a Phylazonit baktériumkészítmények kijuttatására alkalmas Phyllert és Temposenzort, valamint a HL-LAB talajszkennerét is láthatták a jelenlévők.

Sándor Ildikó

CÍMKÉK