Milyen lehetőséggel bírunk a műtrágya okozta válságban?

Megy a találgatás, mi lesz a nagyobb probléma, a műtrágya ára vagy egyáltalán az elérhetősége. Amíg a piaci szereplők és a termelők is latolgatnak, kivárnak vagy épp felvásárolnak, „színesedik” a kínálat, új szereplők, új termékek jelennek meg a piacon. Többek között ez is az oka annak, hogy összefogtak a kutatók és a gyakorlati szakemberek, és „felvilágosító”, segítő szándékú online, mindenki számára elérhető konferenciát, kerekasztalbeszélgetést tartottak a témában.

A biológiai törvényszerűségekről sem lehet megfeledkezni

A krízishelyzetek változatos mátrixát élhettük át az idén, a termelő egyszerre aggódhatott az aszály miatt a terméséért, a talajáért, az árak miatt a költségeiért, az infláció miatt ismét a költségeiért, a háború miatt pedig a beszerzéséért és értékesítéséért egyaránt, és akkor még nem beszéltünk az árfolyamokról vagy a covid-helyzetről. „Az aggódás és a kétségbeesés azonban rossz döntéseket szülhet” – hívta fel a termelők figyelmét Phd. Stündl László, a Debreceni Agrártudományi Egyetem dékánja. Az egyetem ugyanis folyamatosan végez kísérleteket, az eredményeket közreadja, rendelkezésére áll a forgalmazóknak is, hogy a gyakorlatot alátámaszthassák elméleti, kutatási eredményekkel.

„Ebben a kritikus helyzetben a minél gyorsabb alkalmazkodás fogja az eredményt meghozni” – hangsúlyozta a dékán. A technológiai, biológiai, kémiai ismereteink ugyanis már megvannak, csak elő kell venni őket, a termeléssel, a piaci szereplőkkel össze kell fogni, és mindezt integrálni szükséges. És ami legalább ennyire fontos: ezt a tudást a döntéshozók felé prezentálni is kell, annak érdekében, hogy a támogatáspolitikai döntésekben érvényesülhessenek, hisz nyakunkon a Green Deal, és annak mindenféle megszorító intézkedése.

Nem a kiugró termés lesz a cél ezentúl

Az észszerűség mellett a mezőgazdasági termelés költségszerkezete is kiugró terméseredmények hajszolása ellen fog szólni a jövőben – ezt már Vincze Ambrus tápanyagszakértőtől hallhattuk. A stabil termés a gazdálkodóknak is stabilabb bevételt fognak eredményezni, így pl. gabonában hektáronként az 5-7 tonnás, kukoricában a 6 tonnás, napraforgóban pedig a 2,5-3 tonnás eredménnyel meg fog elégedni a termelő, hisz ez az a mennyiség, aminek költségaránya még reálisan kigazdálkodható.

Az utóbbi évtizedekben elkényelmesedtünk a tápanyag-utánpótlás területén

Viszonylag egyszerűen alkalmazható, hozzáférhető megoldást adott kezünkbe a műtrágyázás lehetősége, ez tény. „Azonban az eddigi egyoldalú szervetlen műtrágyahasználat már nem produkálja azokat az eredményeket, amit várnánk tőle, így több okunk is van arra, hogy a tápanyag-utánpótlásunkat újragondoljuk” – foglalta össze  az online konferencián Phd. Zalai Mihály, a MATE docense, ISM Tech és OrgaincLife OrganicLife kutatási igazgatója.

Az ISM Tech már 6 éve folítat kutatásokat, elsősorban csirketollból készült, magas aminósavtartalmú szervesanyagok beltartalmával és kijuttatásával kapcsolatban is. A termelők részére is elérhető, forgalomban lévő Rokolan folyékony szerves trágyát és Rokohumin folyékony lombtrágyát Kovács László, az ISM Tech stratégiai és fejlesztési igazgatója mutatta be röviden az online konferencia keretében, a termékek részletei és a kísérleti eredmények pedig a www.ismtech.hu oldalon részletesen elérhetőek.

Tényleg ismerjük talajainkat a legapróbb részletekig?

Az online konferencia sikerét az is mutatja, hogy nagyszámú termelői részvételt generált, a gazdák pedig aktívan, sőt, interaktívan résztvettek a rendezvényen. Paholcsek Melinda, a Debreceni Egyetem mikrobiológusa nemcsak beavathatott minket a talajélet rejtelmeibe, de konkrét kérdéseket is kapott a résztvevőktől. Ha valóban az aminósavtartalom határozza meg a talaj mikrobiomtartalmát, és ezzel a tápanyagok felvehetőségét, akkor honnan fogom tudni, hogy milyen a mikrobiomösszetétel az én talajomban? A talajmintavétel ugyanis választ adhat pl. a mésztartalomra, a pH-ra, a sótartalomra, még tápanyagtartalomra is, de a talajaink gilisztasűrűségét vagy épp kórtani jellemzőit nem tudjuk folyamatában kontrollálni.

Mit tudhat egy „szervesanyaginjekció”?

A szervesanyag-tartalom, különösen talajbaktériumokal kiegészítve növeli a növény gyökérfelületét, a tápanyagfelvételt hatványozottan segítik, ráadásul a növényen belüli tápanyagmozgást is támogatják.

A tápanyagközvetítő szerep mellett számos hasznos hatásuk van a talajban megtalálható mikroorganizmusoknak, melyek a növénytáplálás szempontjából is kiemelendőek. Ezek közül érdemes megemlíteni a nitrogén megkötését, és más tápanyag – elsősorban foszfor és kálium – mobilizálását, illetve a szerves anyag tartalom növelését.

• Általánosan ismert, hogy a pillangós növényekhez kapcsolódva számos nitrifikáló baktérium jelenhet meg a talajban. Ugyanakkor a nitrifikáló baktériumok egy része nem igényli a pillangósok jelenlétét, mivel úgynevezett szabad formában fejlődnek. Számuk, mennyiségük kisebb, de szerepüket növeli, hogy egy átlagos pillangós-mentes vetésforgó esetén is kifejtik hatásukat.
• Szintén szabad formában fejlődnek azok a fajok, melyek a talajásványok felületéhez kötött tápanyagok felszabadításáért felelősek.
• Mindkét fenti baktériumcsoport elterjedése kissé öngerjesztő folyamatként működhet, mivel a baktériumok életfolyamataik, valamint elpusztulásuk után bomlásuk által növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, és felületet adnak további baktériumnemzedékek megjelenésének.

Mit tegyünk, és mit ne tegyünk?

Az egyes baktériumfajok, illetve -törzsek szűk környezeti adottságok mellett tudnak eredményesen fejlődni. A gazdálkodási gyakorlat számos eleme segítheti, vagy éppen gátolhatja ezt a folyamatot, nekünk elsődleges feladatunk a talajkörnyezet drasztikus változásainak a megakadályozása.

Hasznosnak tekinthető, ha:

• ügyelünk a talajnedvesség megőrzésére,
• minél hosszabb időszakban borítva (növényzet vagy mulcs által) hagyjuk a talajt,
• kerüljük a talaj túlzott forgatását,
• a műtrágyát több kisebb adagban juttatjuk ki, illetve lehetőség szerint kezelt (érlelt) szerves trágyát juttatunk ki,
• kiegészítő kezelést alkalmazunk a talajélet fenntartására.

Az utóbbi években az aminosav tartalmú készítmények számos vizsgálaton estek át és a kijuttatások során beigazolódott, hogy eredményesen használhatóak akár a kertészeti, akár a szántóföldi termesztésben. Alkalmazásuk az év több szakaszában lehetséges, például az őszi talajművelést vagy a magágy előkészítését megelőzően, vagy sorközművelés során, illetve aratás után a tarlómaradványok lebomlásának elősegítése érdekében.

A számunkra ill. talajaink számára legjobb aminósav-készítmény kiválasztásakor a legfontosabb a készítményben meglévő aminosav mennyisége, és annak összetétele. Az aminosavak szerkezetileg hasonló, de biológiai funkciójukban kissé eltérő hatású anyagok. Az aminosavak bomlása és más anyagokká, akár más aminosavakká történő átalakulása folyamatos, azonban a hatás kifejtéshez mindig kellő mennyiségű, és kellően változatos összetételű aminosav-tömeg szükséges. Így bár nem olyan direkt módon, mint a tápanyagoknál, de az aminosavaknál is a minimum elv fog érvényesülni. Ezért lehetőleg olyan készítményt válasszunk, melyben széles az aminosav összetétele, azaz teljes az aminogramja, és különösen nagy előny, ha tartalmaz mikro- és makroelemeket is. Ár tekintetében széles skálán mozognak az elérhető készítmények, de megjegyezhető, hogy míg tíz évvel ezelőtt ezek az anyagok csak a prémium szegmens (pl: hajtatás) igényeit elégíthették ki magas költségük miatt ma már a szántóföldi gyakorlat részévé is válhattak. Egy-egy lombon keresztül ható aminosav kezelés hektárköltsége a lomtrágyákéval megegyező, míg a talajjavítás célú aminosavas kezelés ára már a műtrágyapiaci bumm előtt is azonos árszínvonalat képviselt a szervetlen tápanyagokkal.

Célszerű olyan értékesítő termékét választani, amelyik közvetlenül részt vesz a termék fejlesztésében, optimalizálásában, így a hazai adottságokhoz illő javaslatokkal tud szolgálni. Ehhez pedig keressék bizalommal a kerekasztal-beszélgetést szervező ISM Tech kollégáit!
www.ismtech.hu

A történet pedig itt nem állt megg, már készülnek az egyetemen és az ISM Tech-nél is a következő webkonferenciára és kerekasztalbeszélgetésre! Előregisztrációval bebiztosíthatja mindenki, hogy ne felejtse el, biztosan maradjon idő rá az őszi munkák hajrájában is.