Nem elég a jó fajta- vagy hibridválasztás, nem elég a technológia és az időjárás, a veszteségcsökkentett aratás – most jön az, hogy meg kellene védeni a betakarított magot a rovaroktól, a gombától.
Az első fogások a gabonatárolóban
Könnyű belátni, milyen alapvető fontosságú a tiszta és száraz gabonatároló. Ennek egyik előfeltétele a szellőztetés. Ennek hatékonyságához eleve az kell, hogy a betakarított termény szemnedvessége (a max 12,5%-os zabot kivéve) ne haladja meg a 14,5%-ot. Ha a gabona nedvesebb ennél, előszárítással – és természetesen tisztítással – kell alkalmassá tenni a tárolásra. A szellőztetés sikere eztán azon múlik, van-e például egy okos szellőztetési táblázat (forrása az Agrarheute szakfolyóirat), továbbá gabonanedvesség-mérő készülék, penetrációs hőmérő, az állandó nedvességérték beállítására szolgáló higrosztát. A szemek célhőmérséklete: 10-12°C legyen, amit folyamatosan ellenőrizni érdemes. Az említett táblázat segít abban, hogy meghatározható legyen a tárolóban lévő gabona páratartalma és hőmérséklete, leolvasható, mekkora lehet a maximális páratartalom a szellőzéshez, és mikor éri el az egyensúlyi páratartalmat. Ez utóbbi függ a szemnedvességétől függ, mert az egyensúlyi nedvességtartalom elérése után a gabona nem vesz fel több vizet, és nem jut ki a környező levegőbe.
Célhőmérséklet
Ugyancsak segít a táblázat (középső oszlopa) abban, hogy ha a környezeti levegő hőmérséklete megfelel a raktárban lévő gabona hőmérsékletének, akkor a szellőztetés mellőzhető. A ventilátorok mindaddig kikapcsolva maradnak, amíg a külső hőmérséklet tovább csökken. (A gabona hőmérsékletét októberig legalább 14 naponta ellenőrizni kell. Szükség esetén a gabona késő ősszel vagy télen átszellőztethető, hogy elérje a célhőmérsékletet. A relatív páratartalomnak ekkor 65% alatt kell lennie.) Ebből következik, hogy érdemes folyamatosan monitorozni a környezeti/külső levegő változását: a relatív páratartalom változhat a szellőztetés során. A modern vezérlésű higrosztátos szellőzőventilátorok képesek mérni a hőmérsékletet és a páratartalmat, és automatikusan ki-/bekapcsolnak a határértékek viszonylatában.
A szellőztetés alapszabálya egy másik alapszabálya, hogy ha a külső hőmérséklet 5-7 fokkal legyen hidegebb, mint a szem hőmérséklete. A szellőztetési táblázatban látható, hogy 15%-os szemnedvesség mellett a környezeti levegő relatív páratartalma is 100%-os lehet. Ilyenkor még 100%-os relatív páratartalom mellett sem nedvesedik újra a szem.
Minél szárazabb a behordott gabona, annál alacsonyabbnak kell lennie a szellőző levegő relatív páratartalmának, hogy elkerüljük az újrapárásodást.
Egyáltalán miért fontos a szemnedvesség?
Miért ne legyen a gabonában 14%-nál több a szemnedvesség? Azért, mert idővel egyensúly jön létre a környezeti levegő és a szemnedvesség között. 14%-os szemnedvesség mellett a 20 fokos levegőben a gabona és a levegő egyensúlya 65% relatív páratartalom körül alakul. Ha ezt az értéket nem éri el, a halomban lévő mikroorganizmusok már nem aktívak. Ha viszont magasabb a szemnedvesség, akkor a gabona penészesedni kezdhet, és problémát jelenthetnek a tárolással jelentkező kártevők és mikroorganizmusok. No és mi legyen, ha a gabona szárazabb 14%-nál? 12%-os szemnedvesség-tartalomtól a gabona általában hosszabb ideig tárolható, még magasabb hőmérsékleten is. A penész, a mikroorganizmusok és a tárolókártevők a magas hőmérséklet ellenére is alig tudnak szaporodni ilyen alacsony páratartalom mellett.
Mi lesz, ha melegebb a gabonatároló
…10-12 foknál, és miért fontos ez? A gabona tárolási ideje a hőmérséklettől függ. Magasabb hőmérsékleten a raktárban elszaporodhatnak olyan tipikus kártevők, mint a gabona- vagy rizsbogarak, a lisztmolyok.
A hőmérséklet például azért is fontos, mert a gabona lehűtése még nem jelenti feltétlenül, hogy (gyorsabban) szárad. A hűtéses nedvességeltávolításnak fontos előfeltétele a gabona betakarítás utáni kezdeti hőmérséklete.
