Ipari szintű telephely-felügyelet megvalósítása az állattenyésztésben

Írta: Agrárágazat-2022/07. lapszám cikke - 2022 július 24.

Ipari szint? A mezőgazdaságban? Igen, a mezőgazdaságban is megtalálhatók pontról pontra azok a jellemzők, amelyek egy ipari vállalkozást jellemeznek. Sok helyen használnak az agráriumban termelőeszközöket, személyzetet. A döntésekkel, szervezéssel kapcsolatos ügyeket a menedzsment látja el, alapanyagokkal dolgoznak, amelyek ebben az esetben az előállított termények vagy az állatok. Az iparban mit látunk? Nos, ugyanezt.

Szarvasmarha

A megfelelő felügyelet biztosítása

Ahhoz azonban, hogy ezt a szintet könnyedén elérhessük, és a használt gépek és eszközök és az alkalmazott munkaerő teljesen ellássa a rá szabott feladatokat, biztosítanunk kell az ehhez szükséges felügyeletet. Az állattartó telepeken minden munkaművelet, munkakör az állatok kiszolgálásán alapszik, ezért a telephely felügyelete épp olyan fontos, mint maguk az állatok felügyelete.

Az emberekhez hasonlóan az állatok is képesek alkalmazkodni egyes életkörülményekhez, ugyanakkor nekik, a természetükből adódóan, nehezebb igazodniuk. A hőmérséklet, a páratartalom, az élelem, a stressz ugyanúgy kihatással van rájuk, mint ránk, csak ők ez ellen nem igazán tudnak tenni. A mi dolgunk az, hogy a lehető legjobb termelékenység érdekében kiszolgáljuk állatainkat, és megadjuk nekik az alapvető szükségleteiknek megfelelő bánásmódot és ellátást. Éppen ezért elsősorban az istállók, karámok, ólak környezete, a dolgozók, gépészetek felügyeletének biztosításával célszerű foglalkozni. A rendszer olyan lehetőségeket és megoldásokat nyújt, amelyekkel alkalmazója kevesebb erőfeszítés nélkül több figyelmet tud szentelni állataira, és jobb teljesítményt képes elérni. Ilyen például az állattartásban használatos gépészetek (fejőgép, szellőzőrendszer, etetőrendszer stb.) kontrollja és felügyelete. A struktúra fejlesztéseivel vezérelhető a külső-belső ventiláció, a világítás, a nyílások zárása és nyitása, a hőmérséklet, a páratartalom, az etetőadagolás, az itatás, valamint a párologtatás is. Ennek a segítségével távolról is felügyelni lehet a gazdaság biztonságos működését, anélkül, hogy minden egyes gépészetet vagy körülményt egyesével, fizikailag kelljen ellenőrizni. A hibajelzések gyakran a probléma bekövetkezése előtt figyelmeztetik a gazdákat (pl. túlfeszültség lehetősége), akik így meg tudják előzni a bajt, még mielőtt bekövetkezne.

Mezőgazdaság vs ipar

Mint azt már korábban említettük, a termelési/működési struktúra nagyon hasonló az iparban és a mezőgazdaságban.

A mezőgazdaság helyzete annyival összetettebb, hogy a gondozott állomány, legyen az állatállomány vagy termény, élő anyag, állapota tehát nem konstans. Az iparban két megmunkálási folyamat között a félkész terméket folyamatos kontroll nélkül is lehet tárolni, s ha valamilyen váratlan vészhelyzet nem áll elő, ugyanolyan állapotban kapjuk vissza, és lehet folytatni a megmunkálást a technológia szerint. Természetesen a tárolás körülményeit biztosítani kell.

A mezőgazdaságban messze nincs így; akár a terménytárolásban, akár az állatnevelésben folyamatosan változással kell dolgozni, még a konstans körülmények biztosítása mellett is. Magasabb szintű kontrollra van szükség! Hiányzik a termelésszinkronizáció.

kamera

Mi is az a termelésszinkronizáció?

Nem más, mint a termelés egyes elemeinek adatszintű összehangolása, a legmagasabb hatékonyság és természetesen a PROFIT érdekében.

Tekintsük át, milyen elemekből áll:

• Termelőeszközök

A mezőgazdaságban nagy mennyiségű gépészeti elemet használnak. Ezek állapotáról döntő többségében nem áll rendelkezésre információ. A gépészeti eszközök működésének monitorozása nem elsősorban a javítási költségek miatt fontos; a legfájóbb költség az egyes elemek hibájából bekövetkező folyamatmegállás okozta veszteség. Monitorozott gépészeti rendszer estén csökkenthető a javítási költség, tervszerűvé és hatékonyabbá tehető a karbantartás, üzemeltetés. Megvalósítható az is, hogy nem a teljes gépészet, hanem egy funkcionális gépcsoport monitorozása történik meg, például a trágyakezelés eszközeié.

• Termelőszemélyzet

A mezőgazdaságban is megjelent a munkaerőhiány. Nem csak strukturálisan, tömegében is. Nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt a legjobban hasznosítsa a cég. Elektronikus dolgozói kontroll segítségével megvalósítható a dolgozói hatékonyság mérése, annak javítása, a kiosztott feladatok elvégzésének igazolása. Az adott feladat ellátására megfelelő szaktudással rendelkező dolgozók rendelkezésre állása is biztosítható. Emellett szintén megoldható az illetékes teleprészek, gépcsoport távoli megfigyelése.

• A mezőgazdasági „termék” előállított termény és/vagy állatállomány

Az állattenyésztés és terménytárolás profitabilitását, hatékonyságát és természetesen a működés biztonságát nagymértékben befolyásolja a tartás/tárolás körülményeiről rendelkezésre álló információ mennyisége és minősége. A mért és megismert adatok mind a cégvezető, mind a telepen szolgálatot teljesítő szakember számára fontos információkat biztosítanak, döntési helyzeteket tesznek egyszerűbbé. A szakember számára elsősorban azonnali információt adnak. Már kialakult vészhelyzetben „piros” riasztással segítve az azonnali beavatkozás lehetőségét megakadályozhatják a nagyobb bajt.

• Menedzsment

A cégvezetés és tulajdonosi kör számára a termelés egyes elemeinek összegzése, a dolgozói információk, a telephelyről, gépekről érkező adatok, a szenzorok adatai és az ebből kapott információhalmaz elsősorban a közép- és hosszú távú döntések megalapozására használatos.

Amennyiben olvassa cikkünket, és ilyen vagy ehhez hasonló problémával szembesül a cégében, akkor keresse fel az OkosFarmot, és megtaláljuk az optimális megoldást.

Lakatos Domonkos
projekttámogató mérnök, OkosFarm