fbpx

Az üszőkori sántaság hatása a tejtermelésre

Írta: Agrárágazat-2024/5.lapszám cikke - 2024 május 30.

A nagyüzemi szarvasmarhatelepeken gyakran okoz sántaságot a Dermatitis Digitalis (DD vagy más néven Mortellaro) betegség.

Előfordulása, életkor

A DD egy fertőző lábvégbetegség. Ha bekerül az állattartó telepre, akkor minden állat érintett lehet benne, miközben egyes állatokon kifejlődik a betegség, másokon nem.

A fertőzésre a fiatal állatok különösen érzékenyek, ezért az első DD okozta bőrelváltozások, foltok már üszőkorban megjelenhetnek a lábakon. Ekkor még általában nem okoznak látható sántaságot, de a betegség bármikor fájdalmas formát ölthet.

Megjelenésére 8–10 hónapos kortól lehet számítani, de erősen fertőzött telepeken még ennél is korábban keletkezhetnek apró foltok a hátsó saroktájon. Ekkor még nem fájdalmas. A DD okozta sánta üszővel általában 18–20 hónapos kor fölött találkozhatunk vagy csak ellés után.

Ha bekerül az állattartó telepre, akkor minden állat érintett lehet

Az elléssel járó stressz, az iparszerű tartási körülmények és a magas tejtermelés elősegíti a betegség terjedését az állományban. A laktáció elején nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a laktáció végén.

Védekezés

A védekezést célszerű már üszőkorban elkezdeni. Sánta üszőből nagyobb valószínűséggel lesz sánta tehén, valamint az üszőkori sántaság rányomja bélyegét az állat felnőttkori termelésére is.

Üszőkorban a sántaság elleni hagyományos védekezési programok, mint amilyen a lábfürösztés és az egyedi gyógykezelések alkalmazása, csak kevés eredménnyel járnak. Különböző lábfürösztő szerek és fürösztési eljárások ismertek a gyakorlatban, de ezek egyike sem bizonyul önmagában elég hatékonynak.

Ennek oka, hogy a betegséget okozó Treponema sp. olyan mélyen él a hámszövetben, hogy a felületi kezelések nem tudják véglegesen elpusztítani.

Fájdalmas seb esetén a Treponema mellett más kórokozók is megjelennek. A felületi kezelések általában ezeket a járulékos kórokozókat ölik el, ettől a Treponema is visszaszorul, de bármikor kezdődhet a folyamat elölről.

A sikertelenség egyik oka, hogy az alkalmazott eljárások főleg a tehenekre korlátozódnak, és csak kevés figyelem fordítódik a növendékállományra. A növendékek rendszeres (heti gyakoriságú) lábfürösztése, a sánta állatok rendszeres egyedi kezelése nehezen kivitelezhető a gyakorlatban.

Gazdasági kár

Nem meglepő az a megfigyelés, hogy a fiatalkorban megjelenő sántaságnak negatív hatása van az állat későbbi egészségére, szaporodására és a tejtermelésére.

Sánta üszőből ötször gyakrabban lesz sánta tehén, mint az egészségesből (1. táblázat).

Az elléssel járó stressz, az iparszerű tartási körülmények és a magas tejtermelés elősegíti a betegség terjedését

Erről szól az alábbi kísérlet.

719 db vemhes üszőt vizsgáltak olyan célból, hogy az üszőkorban fellépő DD sántaság milyen hatással van az ellés utáni lábvégbetegségekre, az újravemhesítés eredményére és a 305 napos laktációs termelésre.

Az üszőket 3 csoportba sorolták:1. típus: nem volt látható DD-folt a lábakon, 2. típus: a megfigyelés alatt egy alkalommal diagnosztizáltak DD-foltot és a 3. típus, mikor több alkalommal találtak a lábon (lábakon) DD-foltot. Az eredmények az 1. és 2. táblázatban, valamint a grafikonon láthatók.

Megállapítások

(1) az üszőkorban előforduló DD okozta lábvégfájdalom szignifikánsan növeli az ellés utáni DD-sántaságot és annak előfordulási arányát (1. táblázat).

(2) Késlelteti az ellés utáni újravemhesülést. Különösen az üres napok száma nő meg a DD-fertőzésben érintett állatok esetében (2. táblázat).

(3) Az üszőkorban fellépő DD-betegség rontja a laktáció alakulását (1. grafikon).

A termelés visszaesése különösen a perzisztenciában tapasztalható. A 2. típusú üszőknél az első laktációs termelés 200 kg-mal, a 3. típusú üszőknél 350 kg-mal lett alacsonyabb, mint az egészséges társaiknál.

Fájdalmas seb esetén a Treponema mellett más kórokozók is megjelennek

Javaslatok

(1) Mivel a fertőzött telepeken elkerülhetetlen, hogy a növendékállomány ne találkozzon a DD-betegséget okozó Treponema baktériummal, ezért az állományt fertőzöttnek kell tekintenünk, és folyamatos lábvégkontrollra van szükség.

Ez áll rendszeres lábvégfürösztésből és a sánta állatok egyedi kezeléséből.

(2) Takarmányozás: A szakszerű takarmányadag-összeállításon felül erre a célra összeállított premix etetése is javasolt. Létezik olyan ásványi anyag, amelyet megfelelő koncentrációban használva a Treponema szaporodásához nem megfelelő belső környezet alakul ki. Ezért használata, plusz a szokásos külső védekezési eljárások alkalmazása eredményes eljárás lehet a DD okozta sántaság kezelésére.

A sántaság okozta problémák megoldásával a Mikrotrade Kft. foglalkozik.

Dr. Vucseta Ádám
Mikrotrade Kft.
www.mikrotrade.hu