Sertéshús: Szerbia importra szorul, felveti a GMO-t

Az árplafonok miatt sok sertéstartó nem tudja kitermelni a gazdaság működéséhez szükséges bevételeket, így sorban zárnak be a kisebb telepek. Szerbia hamarosan behozatalra szorul.

Beáramlik az import

Szerbiában bezárják a kis sertéstelepeket, mivel a tenyésztők nem tudnak megélni a termelési költségek emelkedése és a kormány által bevezetett árplafonok miatt. Júliusban a szerb kormány árplafont vezetett be a sertés- és baromfipiacon. A Földművelésügyi Minisztérium azt állította, hogy erre az élelmiszer-infláció visszaszorítása miatt volt szükség. Nyár végére az átlagos ár 260 dinár (2,3 dollár)/kg volt, ami kétszerese az év elejinek, de még ez sem elég a gazdáknak a jövedelmező/önfenntartó működéshez. Az ok természetesen a növekedő takarmány- és energiárakban keresendő. Sokan már politikai szinten is attól tartanak, hogy a veszteségeket a kisebb sertéstenyésztők nem tudják finanszírozni, és Szerbiát elárasztja az import hús.

A GMO segíthetne…?

A hasonló helyzetek jövőbeni elkerülése érdekében Szerbia fontolóra veheti a GMO-termelés engedélyezését. Az egyik politikai párt is csak részmegoldást lát abban, ha Szerbia importál GMO-takarmányból termesztett húst. Ha viszont megtiltja a gazdaságoknak ennek a technológiának az alkalmazását, akkor az hiába hozna jobb eredményeket, a gazdaságra nézve káros, mert a spanyol, lengyel, holland, német és belga gazdálkodók importja, termékei munkahelyek elvesztését okozza Szerbiában. Márpedig az európai sertéshús-túlkínálat komoly fenyegetés, miután Kínában már nem kell annyi behozott áru, mint korábban.

Szakadék

Mindez azután merül fel, hogy Szerbia már nem képes kielégíteni ki a sertéshús iránti keresletét – becsülte a Szerb Állattenyésztési Szövetség. Egy szerb agrárelemző a Novosti hírlapnak elmondta , hogy Szerbia állategészségügyi problémák miatt évek óta nem exportál sertéshúst, így az EU-ba sem. Míg Szerbia korábban jelentős sertéshús-exportőr volt, mára nettó importőrré vált, így sürgős intézkedésekre van szükség a hazai termelés és fogyasztás közötti szakadék megszüntetésére. A Novosti szerint a szerb sertéstelepek közel 30%-a szűnt meg az elmúlt néhány évben. Ez arra készteti a szerb húsfeldolgozókat, hogy a szerb sertéshúst fokozatosan fagyasztott importhúsra cseréljék. Szerbiában a sertéstermelés évente 2-3%-kal csökken. Az országban működő sertéstelepek szinte napi rendszerességgel korlátozzák működésüket – figyelmeztetett a Novosti.