Az április első felében a rendszeresen visszatérő éjszakai, hajnali fagyos idő a virágzó gyümölcsösök mellett a szántóföldi növényekben is károkat okoztak. Ennek nyomai az őszi káposztarepcében és a kalászos gabona kultúrákban is fellelhetők.
Mit figyelhetnek meg a termelők?
Amennyiben a repce főhajtásain szárgörbülés, torzulás, felrepedés jeleit fedezzük fel, érdemes alaposan megvizsgálni a növényeket. Ezek származhatnak az említett tavaszi fagytól is, de lehetnek a repceszár ormányosok tevékenységének eredményei is.
A kalászos gabonák leveleit érdemes közelről megvizsgálni. Az élettani eredetű foltosodás jelentkezése esetén szintén gondolhatunk a fagyos napok káros hatásaira. Ronthatott a helyzeten, ha valaki ebben az időszakban folyékony nitrogén műtrágyával fejtrágyázott és egyúttal gyomirtózott is. A foltok most megijeszthetik a fiatal, tapasztalattal nem bíró gazdákat, de hamarosan kinövi a kultúra.
A korán vetett borsó számára is erősen depresszív az ismétlődő fagy, lehet, kicsit visszaveti, de nem okoz maradandó károkat, amennyiben a növény talál kellő tartalék tápanyagot.
A hideg miatt a kártevők is megbújnak, de…
A hideg miatt nem lesz gond a repcefénybogárral – gondolnánk, azonban a melegebb, napos órákban előjön táplálkozni. Kártétele fokozott lesz, mivel a tartósan alacsony hőmérséklet miatt a repce virágzása elhúzódik. A virágporhoz csak a bimbók kirágásával jut a bogár, ezért már most jelentős a károsodott és emiatt abortált bimbók aránya.
Találhatunk már becőormányosokat is, de létszámuk még nem éri el a veszélyességi küszöbértéket. A virágport keresik a bundásbogarak; mivel most virágzik a repce, fellelhetjük ez a kártevőt is a kultúrában.
Az őszi kalászos gabonák jobban viselik a hideget
A szántóföldeken láthatunk az esőzések miatt megdőlt rozs vetéseket, de az őszi árpa és a búza fejlődése lendületes. Ez alól kivétel az árpa sárga törpülés vírussal fertőzött táblák, ugyanis a súlyos megbetegedés és a hideg együttesen legyengítette az állományt.
A gabonákban a fertőző gombabetegségek szinte mindegyike jelen van: árpán elsősorban a lisztharmat és a helmintospóriumos levélfoltosságok valamelyike; búzán pedig a lisztharmat mellett a szeptóriás levélfoltosság dominál. A rozsdabetegségek most még nem tűnnek veszélyes mértékűnek.
A napi hőmérséklet egyre emelkedik, ha még csapadékot is kap, a gombás fertőzések tovább terjedhetnek a táblákon. A kórokozó gombák terjedését késleltetni kell a szárbaindulás és kalászhányás során.
A kalászosokban még nem jellemző a rovarkártevők jelenléte, egyelőre a vetésfehérítő bogarakat figyelhetjük meg, változó létszámban és károsítási szinten. A megrágott leveleket kell keresni, bár ez még csak a bujább fejlődésű vetésekben a szembetűnő. Az eddigi hideg miatt tojásrakásuk még csak szórványosan fordul elő.
