Szerves – vagy műtrágyát kapjon a talaj?

Írta: Barna Ferenc - 2022 február 10.

A mezőgazdaság alapvető termelőeszköze a talaj, amit évente többször is kizsákmányol a termelő. A mai gazdálkodás felismerte, amit elveszünk, azt vissza is kell adnunk, ezért alapelv a helyes, tervezett tápanyag-utánpótlás. A nagy mennyiségben kijuttatott szervetlen műtrágyák növelik a talaj tápanyag tartalmát, azonban lényegesen megváltoztatják a mikrokörnyezetet, a kémhatás és ion-összetétel drasztikusan megváltozhat.

Szerves trágya
Az intenzív mezőgazdasági termelés miatt kell a nagy mennyiségű tápanyag (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A folyamat nem lehet egyoldalú

A kultúrnövény termesztésével kivont tápanyagokat pótolni kell, vagy időt kell hagyni a talajnak, hogy önmaga teremtse meg az egyensúlyt (ez a lehetőség sok gazda számára felejtős a terméskiesés miatt). A túlzott műtrágyázás változtatja a talajt, sokkolhatja a talajéletet. Az ott élő mikroorganizmusok érzékenyek a mikrokörnyezet változására, így a folyamat a termőtalaj romlásához vezethet.

Mi (lenne) a túlzott műtrágyázás jele?

A túlzott műtrágyázás rontja a talajéletet, ezáltal a kijuttatott tápanyag hasznosulási lehetőségét, ami meglátszódik a növények fejlődésének elmaradásában. A soron kívül kijuttatott műtrágyaformátumú tápanyag részben hasznosul(hat), sőt akár látványos hatást is érhetünk el – „szépen zöldül a növény”. Azonban hosszú távon nem segítjük a talajainkat ezzel a megoldással, mert a felszívódást segítő mikroorganizmusokat „kiöljük” a kezeléssel. Ennek eredményeként a növényünk egy idő után úgy néz ki, mintha tápanyaghiányban szenvedne, gyakorlatilag így is van. A talajban minden rendelkezésre áll, amire szüksége van, csak azok az organizmusok nincsenek jelen, ami a hasznosulást segíti.

Ilyenkor egy újabb műtrágyás „rásegítéssel” csak továbbrontjuk a helyzetet, nem ez lesz a megoldás.

Mivel segíthetjük akkor a hasznosulást?

A növény tápanyagfelvételét kell támogatni, hiszen gyökérzetük önállóan korlátozottan képes a tápanyagfelvételre. A gyökérzet felületének zömét a hajszálgyökerek adják, ahol mikroorganizmusok élnek, ezek segítik a talajban lévő tápanyag felvételében. Amennyiben ezek a szervezetek nincsenek jelen kellő mértékben, akkor a tünetek ugyanazok, mintha a tápanyag hiányozna a talajból.

Az intenzív mezőgazdasági termelés miatt kell a nagy mennyiségű tápanyag a földbe, de a talaj mikroorganizmus-egyensúlyát nem szabad megborítani. Célszerű a tápanyag zömét istálló- vagy egyéb érett szerves trágyából pótolni.

A műtrágya-kijuttatás során vegyük figyelembe a talaj élővilágát:

  • Kerüljük a fagyott és/vagy hóval borított talajra történő kijuttatást, mert olvadás után a tápanyag összefolyhat, így lokálisan hiányozhat, vagy túlzott jelenléte károkat okozhat.
  • Törekednünk kell a fokozatosságra, a tápanyagot több, kisebb adagban kell odaadnunk a növénynek.
  • Ne csak a növényt, hanem a talaj mikroorganizmusait is táplálni kell. Erre alkalmas a szerves trágya is, de rendelkezésre állnak potenciális segítséget nyújtó egyéb készítmények is, mint talajélet-javítók.

A piacon fellelhető számos alap-, starter- és lombtrágyázási megoldás, illetve egyre több vetőgép és sorközművelő gép van felszerelve szilárd vagy folyékony tápanyag-kijuttató adapterekkel – ezek mind támogatják a gazdák munkáját, lehetővé teszik a tápanyag több, kisebb adagokban történő kijuttatását.

Ma már jellemző, hogy a gazdálkodási programokban kötelező elem a talajminta-vételezésen és egyéb térinformatikai adatgyűjtésen alapuló tápanyag-utánpótlási terv. Ez szintén segíti a lokális túladagolás elkerülését.

Több funkciós sorközművelő
Egyre több sorközművelő van felszerelve folyékony tápanyag kijuttatására alkalmas eszközzel (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Az aminosavas kezelések eredménye:

  • elsősorban a gyökértömeg növekedése fog megindulni;
  • a korai fejlődés intenzíven zajlik;
  • a víz- és tápanyag felvétel hatásosabban valósul meg;
  • javul a peszticid- és környezeti stressz ellenálló képesség;
  • nem húzódnak el az egyes vegetációs szakaszok.

Mindennek a végső eredménye a termés mennyiségében és minőségében lesz tapasztalható.

Az aminosav alkalmazásánál figyelni kell a helyes mennyiségre, valamint arra, hogy minden szükséges elem megtalálható legyen benne, ami az adott kultúrának kell. Minél változatosabb a készítmény aminosav-összetétele, annál nagyobb mértékben hasznosul. Egy átlagosan 20% aminosav-tartalmú készítményből teljes felületkezelés esetében hektáronként 30-50 liter szerves tápanyag szükséges a talajállapot, illetve a termesztés intenzitás függvényében. 1-2-5 liter/hektáros dózisú kezelésektől ne várjunk csodát!

Drága a műtrágya? Mivel tehetjük olcsóbbá a termelést?

Sokan keresnek alternatív megoldásokat a műtrágyaárak elszabadulása miatt. Az aminosavas talajtáplálás – önállóan, vagy műtrágyás rendszerrel kombinálva – eddig is jellemzően eredményes, ezáltal gazdaságos volt. A jelenlegi inputanyagárak mellett ugyanazt a termésszintet kisebb költséggel érhetjük el, mintha csak műtrágyát használnánk.

A tényleges növénytáplálási tervet természetesen csak a tábla és a talaj részletes áttanulmányozása után érdemes összeállítani.

A talajromlást megelőzhetjük nedvesség- és szerves anyag megóvó talajműveléssel, valamint a szerves anyag zöldtrágyaként történő hasznosításával.

Forrás: NAK

Összeállította: Barna Ferenc