A szójával kapcsolatos globális háborúskodás újabb hullámot vet, ami érinteni fogja a napraforgó-, elsősorban az étolaj-kereskedelmet is a mezőgazdasági piacokon.
Olajozott kapkodás
Az amerikai–kínai szójabab-botrány október 14-én újabb fordulatot vett. A megfontolatlan intézkedéseiről hírhedt amerikai elnök a közösségi médiában bejelentette, fontolgatja a Kínával folytatott, az „étolajjal kapcsolatos üzleti kapcsolatok megszüntetését”. Ez volna a kapkodó válasz arra, hogy Kína – Trump vámháborúja miatt – megtagadta a szójabab vásárlását az Egyesült Államoktól. Más szóval Trump ismét saját hibáját igyekszik újabb feszültségkeltő lépéssel korrigálni – és hiába könyörgött a kommunista államnak. Kína tavaly a kereskedelmi háború miatt szójabab-vásárlásainak nagy részét Brazíliába és más dél-amerikai országokba helyezte át.
Így kell elbukni egy hatalmas piacot
Korábban Kína messze a legnagyobb amerikai szójabab-vásárló volt – ezt a hatalmas piacot az USA most veszíti el. A vámháború közvetlenül árt az USA farmereinek. A 2025/26-os szezonban Kína egyáltalán nem vesz amerikai szóját (ilyen 26 éve nem fordult elő). Míg tavaly még 27 Mt ment az USA-ból Kínába – ez a teljes szójaexport bő fele – addig idén augusztus végéig már 6 millió tonna sem! Az USA globális szójaexport-részesedése ~24%, Brazíliáé ~50%, az amerikai termés 60%-a belföldi zúzdába megy, 40% export – de a kieső kínai keresletet ez nem pótolja. A kínai ~44%-os vámok, a logisztikai torzulások és a brazil–argentin bőség >5% tőzsdei áresést, –4,1% vetésterület-várakozást és akár –20% exportcsökkenést hoznak az USA-ban. A kényszerű átállás kukoricára tovább fokozza a nyomást: >90 millió hektár betakarítás és 427 Mt termés mellett – még 75,5 Mt exporttal is – 7 éves csúcsra hízhatnak a zárókészletek, ami tartós árnyomást és jövedelmezőségi válságot jelent az USA farmereinek.
Összeomlik az USA-szója ára
Arról is írtunk nemrég, hogy Kína az éves amerikai szójabab-vásárlásának körülbelül 30%-át szeptemberben megveszi vagy leköti. Idén azonban semmi sem történt, az elemzők szerint az USA ezzel végleg elszalasztja a lehetőséget a kínai eladásokra. Trump ezért tovább megy: szerinte Kína „gazdaságilag ellenséges” lépést tett azzal, hogy nem vesz szóját, ezért megtorlást fontolgat, és arról beszél, az USA „könnyedén előállíthat magának étolajat”. Ez a megfigyelők szerint mennyiségileg lehetséges is, ám kérdés, hogy az amerikai bér- és egyéb költségek mellett az USA-étolaj lesz-e olyan alacsony árú, mint a kínai. Nem véletlen, hogy tavaly az Egyesült Államok a kínai használt sütőolaj (UCO)-export 43%-át szívta fel (ez is érzékeny piac az üzemanyaggyártás szempontjából – a szerk.). A kínai keresletkiesés hatására az amerikai szója ára kb. 40%-kal van a három évvel ezelőtti szint alatt. A Fehér Ház jelezte: a vámvitákból befolyó bevételeket – hasonlóan az előző ciklushoz – farmertámogatásra fordítanák.
Agrárágazat Tudástár – Szójabotrány és étolajpiaci hatások
Az amerikai–kínai szójabotrány újabb szakaszába lépett: Kína a vámháború miatt leállította az USA-ból érkező szójabab-importot, ami 40%-os árzuhanást és exportválságot okoz az amerikai termelőknek. A kieső kínai keresletet Brazília és Argentína elégíti ki, így az USA piaci részesedése tartósan csökken. A konfliktus az étolajpiacra is átterjedhet, mivel a szója az egyik legfontosabb olajipari alapanyag, így az árak és a globális ellátás is bizonytalanabbá válhat.
