A szója nagy üzlet – és a Horsch fogásaival könnyebb is!

Amennyiben a zöld hullám elérkezik, és csökkenteni kell a műtrágya- és vegyszermennyiséget, szét kell nézni a piacon az alternatív növények termesztése terén is. Az egyik ilyen növény lehet az olajlen, a gyengébb termőképes területeken. Például ott, ahol 30 évvel ezelőtt rostlent termesztettek. Egy másik, igen felívelő tendenciát mutató növény a szója. A génmódosított mellett nagy kereslet van a mentesre is! Azt nem kell mondani, hogy a takarmánykészítésben mekkora szerepe van. A jelenlegi magas N-ár mellett és ott, ahol termeszthető, kimondottan érdemes vele foglalkozni. Az is igaz, hogy a szója termesztéshez is kell némi agrotechnikai ismeret…

Néhány hasznos fogás a sikeres szójatermesztéshez!

Hol termeszthető? A szója szereti a meleget, így a vetési ideje a kukorica után szokott történni. Ezen felül jól jön neki a csapadék is.

Agrotechnikai igényei is vannak a gazdaságos szója termesztésnek. Az egyik legfontosabb, az egyenletes talajfelszín, ugyanis az aratásnál ez fogja eldönteni, hogy mennyi veszteségünk lesz. Ennek a megoldása már az elővetemény aratására datálódik. A tarlóhántást végezzük el, és egyengessük a talajfelszínt! Azt szoktuk mondani, hogy a vetési irányra 15-20 fokos szögben haladjunk. Ez elég akkor, ha már több éve szántóföldi kultivátorral dolgozunk, és tudjuk, hogy a földjeink már eléggé egyenletesek.

Amennyiben nemrég tértünk át a mulcsos technológiára, akkor az első menet legyen a vetésre 45 fokos egyik irányban, a második meg a vetés irányára másik irányba 45 fokos. Ezzel tudjuk elérni a legnagyobb hatékonyságú egyengetést. Az egyengetést csakis szántóföldi kultivátorral végezzük! Bár rövidtárcsával jó tarlóhántást tudunk végezni, de az egyengetés a kultivátortól jön – a Horsch háza tájáról a Terrano vagy a Cruiser.

Alapművelés és magágykészítés

Az alapművelést végezzük ugyancsak szántóföldi kultivátorral, ez lenne a második, vagy harmadik munkamenet, és ez lehet ugyancsak egy Terrano vagy a Tiger AS.

A szója szereti a mélyen lazított földet, hogy a karógyökere ellenállásmentesen tudjon haladni lefele, és a hajszálgyökerek is tudjanak fejlődni. Tavasszal egy sekély, 5-10 cm mély művelettel kezdjük a magágykészítést!

Ezzel a menettel már kiszedjük a kelő gyomokat. A szója gyomirtását nagyjából meg lehet oldani mechanikus gyomirtással, amennyiben az időjárás és a felszerelés összejátszik.

A vetés előtt

…lehetséges újra egy sekély talajművelés, vagy csak egy gyomfésűzés. Kelés után jöhet újra a gyomfésű, később a sorközművelő, amennyiben gyérsoros. A szóját vethetjük sűrűsoros gabonavetőgéppel, ekkor gyorsabban zár, és nagyobb a gyomelnyomó képessége. Ugyanakkor az eloszlása a sorokban egyenlőtlen. Találunk lyukakat és csokros vetést. A szemenkénti vetésnél nagyobb a pontosság, de nagyobb a sortávolság is! A vetési előkészületnél arra is figyeljünk oda, hogy a vetőmagot óvatosan kezeljük! Könnyen sérülhet. A vetési mélység ne legyen több mint 4 cm, azonban amikor a talajfelszín ki van száradva, nyugodtan vethetünk 6 cm mélyre is, ugyanis a felette levő laza rész meleg, laza. A szója szabályosan kirobban a földből. A Horschnál a Maestro vetőgépeket nagy központi vetőmagtartályokkal szerelhetjük. Már a 8 soros Maestro 8 CV/CX is lehet központi magtartályos, ennek a térfogata 800l. Az SV/SX típusnál, 2200 vagy 3800 l lehet a vetőmagtartály. Ezek mellett természetesen továbbra is jellemzők a nagy műtrágya tartályok: 3000 l a CV/CX-nél, és 5400 vagy 3800 az SV/SX-nél.

A szemenkénti vetőgépnél kevesebb magot vetünk: 35-45 mag/m². Ez feltételezi a jó vetőmagminőséget, egyöntetűbb a kelés, és tudunk sorközművelni is.

Az első emelet magasabbra kerül, így az aratásnál kisebb a veszteség. A sorközművelésnél tudunk és érdemes is keveset töltögetni. Ennek egyik előnye, hogy a sor közelében levő gyomokat betakarjuk, ezen felül így a sorok enyhe bakhátakon lesznek, és az aratásnál igen alacsony tarlóval dolgozhatunk. Ennek előnye az extrém kevés veszteség! A szemenkénti vetés másik előnye, hogy az állomány nem fog megdőlni.

Tápanyag-utánpótlás a szójánál – kezdőknek is!

A szójának nagy a tápanyagigénye. Nitrogénből 80–90 N/tonna – ám ezt az igényt képes saját magának előállítani, amennyiben működik a gümők képződése. A kezdő szójatermesztőknek ez viszont nem lesz elegendő, így még jobban oda kell figyelni az oltásra. Stressz esetén megnő a növény kalcium- és foszforigénye is.

Korai stádiumban már érdemes ellenőrizni a gümőket, és amennyiben nem elégséges, úgy szükséges lehet az N-műtrágyázás. A kb. 10–15 cm magas szójában végezzük el a gümők ellenőrzését! Amennyiben nincsenek, akkor jön a műtrágyázás. Ha a termésben a fehérje mennyiségét szeretnénk növelni, akkor virágzás után érdemes N-műtrágyázni. Aki elkezdi a szójatermesztést, érdemes első években egy rövidebb vetésforgót beállítani a Rhizobium baktérium felszaporodása érdekében.

A szója egy olyan növény a vetésforgóban, amivel jó árbevételre tehetünk szert, és jelenleg biztos piaca is van. Nem egyszerű növény, de a mezőgazdászok szeretik és keresik a kihívásokat…!

Szász Zoltán
+36-30/743-0302