Értékesíthetőség, gazdaságosság, megbízhatóság!

Rajka, Botykapeterd és Rábahídvég adott otthont a több mint 10 éve tartó Karintia szója szakmai napoknak. Az Agrárágazat kollégái a nagy látogatottságú szójatermesztőket segítő szakmai rendezvény botykapeterdi állomásán, majd a szakmai előadások után a bicsérdi területbejáráson vettek részt.

„Tudatlanságból sosem lesz biztonság” – Teller Ede atomfizikus szavaival kezdte idei botykapeterdi előadását Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Az idézet kiválasztása sem volt véletlen, a közelmúlt éghajlati és gazdasági viszontagságai miatt minden termelő a kiszámíthatóság hiányára panaszkodik. A csapadékeloszlás, a felvásárlási ár, az inputok költségei, a munkaerő, sőt, a háború okán az értékesítési lehetőségek is bizonytalanná tették a jövedelmezőséget. Bene Zoltán ezek ellenére is az egyik legbiztonságosabban termelhető növénynek nevezte a szóját előadásában. Az okok között említette az értékesíthetőséget, a gazdaságosságot és a megbízhatóságot.

A gazdaságosságról…

A Karintia cégvezetője osztrák példákat hozott fel indoklásul (nem véletlen, a Karintia Kft. az osztrák Mauthner Csoport leányvállalata), amiben a sarkalatos különbség egyelőre a N-utánpótlás létjogosultsága. Szójatermesztő szomszédjaink nem költenek N-műtrágyára, a németországi gazdáknál pedig ugyancsak tilos ez a fajta tápanyag-utánpótlás. A N szórás helyett a növény „önellátására” azaz a gümőképződésre, annak optimális körülményeinek megteremtésére helyezik a hangsúlyt. A meglepően interaktív rendezvényen elhangzott termelői kérdésre Bene Zoltán megerősítette, hogy a hazai szójatermesztők körében innovatív kijelentését több kutatás támasztja alá. A legmeggyőzőbb érvként mégis az ausztriai és németországi gazdálkodók, több mint 140.000 ha-s N mentes szójatermesztés „üzemi kísérletét” nevezte. Magyarországon, az előző szója szezonban, több mint 37.000 Ft/ha összeget lehetett volna megspórolni a fent említett takarékos megoldással.

A megbízhatóságról…

Miért nem nőtt a szójatermesztési kedv?

Az interaktívra sikerült botykapeterdi fórumon az okokat is keresték a kitartó termelők és persze a nemesítőház képviselői is. A magyarázat még mindig a 2014-15-ös szójabummban keresendő, amikor a hirtelen jött termelési támogatás nem hozta meg a várt eredményt a frissen csatlakozóknál (ehhez hozzájárult az akkori aktuális időjárás is). Ha már az időjárást is okoljuk – hívta fel a figyelmünket Bene Zoltán –, arról semmiképp sem szabad megfeledkeznünk, főleg a tavalyi aszályos év kapcsán, hogy míg a kukorica és a napraforgó káros hőmérsékleti küszöbértéke 35 ^oC, addig a szója esetében 40 ^oC-on következik be a „károsodás”. Ez az 5 ^oC-os előny a globális felmelegedés idején fontos szempont lehet.

Az értékesíthetőségről…

Az idei év talán legnyomósabb érvei közé tartozik, hogy szója esetében – ellentétben a kukorica és a napraforgó terméssel – nem vagyunk önellátóak, azaz akár a teljes hazai szójababtermést is könnyedén fel tudná „szippantani” a belföldi piac. Ez akár teljes mértékű függetlenedést jelenthet az egyre bizonytalanabb export piacoktól.

További nyomós érvek…, a szójatermesztés mellett, hogy akár a szárítás költségét is megspórolhatjuk, kisebb a logisztikai költsége (mint a kukoricának) és nem utolsó sorban, igényelheti a termelő a szemesfehérje támogatást, ami előreláthatóan a termelés költségének kb. ¼-t fedezve, segíti a kiszámíthatóbb gazdálkodást.

Tény, hogy a szója vetésterülete nem a kívánatos méretekben emelkedik hazánkban. A kulcsszó mégis a kitartás. Újra és újra be kell mutatni a gazdáknak a szója termesztésében rejlő előnyöket. A számok makacs dolgok, márpedig ezek az előnyök igencsak számszerűsíthetőek. Zárta előadását a Karintia kft cégvezetője.

A rendezvényen technológiai, tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi előadásokat is hallhattunk a BASF, a Timac Agro és a Tomelilla Kft. munkatársaitól. A rendezvény Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes (NAK) és Nógrádi Gábor biztonságpolitikai szakértő előadásával folytatódott, majd egy ebéd után a bicsérdi határban szójafajtakísérleti parcellák bejárásával és értékelésével zárult. A bemutató előtt három nappal a botykapeterdi fajtasor parcelláit sajnos elverte a jég, ezért nem az optimális képet láthattuk, ennek ellenére a többszörös rangos elismerést bezsebelő Angelica sikertörténete minden bizonnyal folytatódik. A bizonytalanságot mi sem jelzi jobban, mint hogy a helyi termelők már most be akarják biztosítani magukat a Karintia vetőmag-kínálatából. A fajtabemutató eredményei alapján pedig az is kiderült, hogy a nemesítőik kiváló munkájának köszönhetően, további ígéretes genetikákkal jelennek meg a hazai piacon.

A témában ez is érdekelheti: Gondos, jó gazdát igényel a szója