Öt évvel ezelőtt egy kedves kötelezettségnek tettünk eleget, mikor Magyarország Legszebb Birtokát keresve a Gyümölcs- és szőlőtermesztő birtok kategória jelöltjei között Hegymagasra látogattunk zsűritagként, a Szászi Birtokra. Már akkoriban is lenyűgöző volt a látvány és a hozzáállás.
Szászi Endre Szigligeten nőtt fel, a szőlő és a bor szeretetét még édesapjától látta, ami meg is határozta pályáját. Borásztechnikusként fogott bele feleségével a szőlőtelepítésbe a közeli Hegymagason. Az volt a tervük, hogy ezen a vidéken találják meg számításukat, és lehetőleg majd családjuk minden tagja kötődjön ehhez a panorámához, a birtokhoz, az életformához. A Szászi Szőlőbirtoknak, az ide épült présháznak, a vinotékának azonban több vonzereje is van, nemcsak a kilátás. A „botcsinálta szőlész” (ezt ő mondta magáról) és a talajtanból doktorált feleség ugyanis „csak” a talajéletre alapozza munkáját; technológiájukból teljesen kizárva a szintetikus vegyszeres növényvédelmet, biológiai gazdálkodásra álltak át.
Méghozzá annyira, hogy a környékbeli gazdákat is „megfertőzte” ez a természetközeli szemlélet. A Badacsonyi Kutatóintézettel és a Szent István Egyetemmel együtt viszik a bioborkísérleteket, levonva a szakmai következtetéseket évjáratokról, módszerekről, közösen vallva, hogy a szőlészetet nem lehet csak könyvből megtanulni.
Házigazdánknak az itteni fajták jelentik az izgalmat, hajdanán édesapja is megmondta: „fiam, az olaszrizlingből még nagy borok születnek”.
Területeik a Szent György-hegy déli lejtőin, Szigligeten, a Hajagoson és Lesencetomajon helyezkednek el. Ottjártunkkor 18 hektáros volt a Szászi Szőlőbirtok, és ezen már nem is terveztek jelentős bővítést. Kizárólag a náluk termett saját szőlőből készülnek a birtok borai, és így lett az ország egyik első minősített bioszőlőbirtoka a Szászi Birtok.
Mi az alap a Szászi Birtokon?
Szőlőfajták: olaszrizling, szürkebarát, kéknyelű, rózsakő, zeus, zenit, furmint, cserszegi fűszeres, ottonel muskotály, csókaszőlő, cabernet sauvignon, cabernet franc, pinot noir.
Talaj: Szent György-hegy: apró bazaltos, agyagbemosódásos pannon erdőtalaj.
Szigliget: gejzírtevékenységből eredően aprózódott riolittufás, agyagbemosódásos pannon erdőtalaj. Hajagos: bazaltkőszórásos barna erdőtalaj.
Lesencetomaj: dolomit alapkőzeten barna rendzina.
Művelés: a kezdetektől bioművelést folytatnak, és szerencsére szomszédaik is ezt az irányt követik, így együtt gondoskodhatnak arról, hogy az otthonukat adó hegy még sokáig remek minőségű szőlőt teremjen. Egyre többen vannak azok is, akik értik és értékelik ezt a művelési módot, és tudják, hogy ez nem az eszközöket, inkább a munkamódszert jelenti: az egész művelésen keresztül ható szemléletet, kevesebb, de biztosabban fenntartható termést, magasabb minőségű szőlőt.
A szőlőt tehát kíméletes eszközökkel védik meg, és ennek megfelelően is dolgozzák fel. Nem használnak felszívódó növényvédelmi szereket, legfőbb eszközük a lombtrágya, a narancsolaj és a kén. Kézzel metszenek, kézzel szüretelnek, a szőlőt az első rügyfakadástól kísérik a palackozásig.
Szépet alkotni, a környezetünk maximális tiszteletben tartásával
„Filozófiánk egyszerű, mint a tájhoz fűződő viszonyunk: értékállót és szépet alkotni, a környezetünk maximális tiszteletben tartásával. Éppen ezért vagyunk elkötelezett hívei a biogazdálkodásnak és a fenntartható birtokfejlesztésnek. Célunk, hogy természetközeli műveléssel, a környezet etikus használatával, hagyományos és modern borászati technológiák alkalmazásával, évjárati sajátosságokat megmutatva meséljük el folyékonyan a világnak ezt a kis szegletét. A kezdetektől bioművelést folytatunk, és szerencsére szomszédaink is ezt az irányt követik, így együtt gondoskodhatunk arról, hogy az otthonunkat adó hegy még sokáig remek minőségű szőlőt teremjen. Egyre többen vannak azok is, akik értik, és értékelik ezt a művelési módot, és tudják, hogy ez nem az eszközöket, inkább a munkamódszert jelenti: az egész művelésen keresztül ható szemléletet, kevesebb, de biztosabban fenntartható termést, magasabb minőségű szőlőt. A szőlőt tehát kíméletes eszközökkel védjük meg, és ennek megfelelően is dolgozzuk fel. Nem használunk felszívódó növényvédelmi szereket, legfőbb eszközünk a lombtrágya, a narancsolaj és a kén. Kézzel metszünk, kézzel szüretelünk, a szőlőt az első rügyfakadástól kísérjük a palackozásig” – foglalja össze hitvallását Szászi Endre.
Szőlőfajtáik összetétele vegyes: olaszrizling, szürkebarát, kéknyelű, rózsakő, zeus, zenit, furmint, cserszegi fűszeres, ottonel muskotály, csókaszőlő, cabernet sauvignon, cabernet franc és pinot noir. Már 16 éve foglalkoztatta Szászi Endrét a huminsavtartalmú lombtrágyázás a biogazdaságában, 11 éve pedig már rendszeresen használ ilyen termékeket. „Nagymértékben erősíti a növény kondícióját, természetes ellenálló képességét, csapadékosabb években a megfelelő mértékben vastagítja a sejtfalat, szárazabb években pedig a mikroelem-felvételben (pl. Fe, Mg) segíti a növényt, így megakadályozva, illetve jelentősen mérsékelve a sárgulást.”
Így a Szászi Birtokon azóta is kitartanak a Huminisz-termékek használata mellett, amelyeket jó szívvel ajánlanak ökológiai és konvencionális szőlőtermesztőknek.
„Talán nincs is szebb annál, mint amikor az ember egy történelmi borvidéken a szőlővel együtt élve készíthet borokat” – vallja a szőlész-borász. Életfilozófiájuk is ebből merítkezik.
Minden a diófa alól indult, ahol az árnyékban lehetett bort kóstolni, miközben Szigliget körvonalai törték meg a szőlő hosszú sorait, a nap pedig megcsillant a távolban a Balaton vizén. Endre pedig mesélt. A diófa köré aztán épült pince, vinotéka és legvégül étterem is, de a mesélés és a közös kóstolás soha nem ér(t) véget…
A rovat a 
támogatásával készült.
Pais István és Sándor Ildikó
