Ha nem jönnek meg a novemberi esők, bajban lesz a mezőgazdaság. Az ország hatalmas termőterületein a talajok őszi-téli feltöltődése még el sem kezdődött, ez pedig nem sok jót ígér jövőre…
Méternyi vizek hiányoznak
Az őszi csapadékszegény időszak hatása a talajok mélyebb rétegeiben is markánsan látszik: a Homokhátságon és az Alföld középső sávjában november 11-én fél–egy méter között rendkívüli, 90–190 milliméteres vízhiány mutatkozott. Miközben a Dunántúl nyugati peremén és északon a felső 50–60 cm-es talajréteg kellő nedvességet tárol, az Alföld nagy részén az első egy méter továbbra is kritikusan száraz. A szeptemberi záporok az Alföldön csak ideiglenesen nedvesítették át a felszínt; azóta a felső réteg is kiszikkadt sok táblán, ami az őszi vetések egyenetlen keléséhez és vontatott állományfejlődéshez vezet.
Csapadék: nyugati túlteljesítés, keleti hiány
Az elmúlt 7–10 nap két csapadékhulláma területileg rendkívül differenciált képet adott: a délre lehúzódó csütörtöki hullámból csak 1–2 mm jutott, hétfőn viszont a Dunántúlon 20–30 mm eső esett, miközben a Dunától keletre jellemzően 2 mm alatt maradt a mennyiség. Tíz nap távlatában így az ország keleti kétharmadán alig volt csapadék. A 30 napos csapadékösszeg az átlagot csak a nyugati határvidéken haladta meg, máshol hiány látszik; 90 napra vetítve a déli térségekben 100 mm-t meghaladó elmaradás is megfigyelhető. Ez a deficit magyarázza, hogy a felső rétegek nyugaton feltöltődtek, de Az Alföldön a mélyebb talajrétegek ősz végi-téli feltöltődése még el sem indult.
Hőmérséklet: tartósan az átlag fölött
Az elmúlt 5–10 napban az országos átlag 2–4 °C-kal az ilyenkor szokásos fölött alakult. A múlt hét második felében többfelé 20 °C feletti maximumok fordultak elő, a hétfői hidegfront után 15 °C körülire estek vissza a csúcsok, majd keddtől gyenge éjszakai fagyok tértek vissza. A magasabb őszi hőösszeg segítette ugyan a korán vetett repcét és kalászosokat nyugaton/északon, de keleti vízhiány mellett a hő többlete nem tudott nedvességet pótolni.
Kultúrák állapota: kettészakadt országkép
A betakarítás végeztével a nyári kapások lekerültek vagy a munkák végéhez közelednek. A repcék, őszi árpák nyugaton és északon erős, jó állapotúak a szeptemberi–októberi csapadék és a magasabb hőösszeg miatt. Az őszi búzáknál nyugaton/északon a keléshez szükséges csapadék megérkezett; az Alföld déli–délkeleti részein viszont poros talajba vetették, a kritikus talajnedvesség-hiány miatt egyenetlen a kelés/fejlődés.
Mindez tükröződik az október végi NDVI-felvételeken: az Alföld nagy részén és a Dunántúl keleti tájain a nyári aszály hatása még látható (negatív anomália), míg nyugaton, északon és a keleti határszélen az átlagosnál több zöld tömeg jellemző – írja a Hungaromet.
A hétvégén érkezett, nagy területet érintő, de jellemzően 10-20 mm-t kitevő csapadék valószínű szerencsére ezúttal a keleti–délkeleti országrészbe is eljutott. A javulás azonban egyelőre átmeneti, a mélyebb rétegek Alföldön tapasztalt 90–190 mm-es deficitjének ledolgozásához hosszabb, csapadékos periódus, áztató esők kellenek.
Tudástár Agrárágazat
Talajvízhiány – az Alföld kiszáradásának jele
A talajvízhiány akkor alakul ki, amikor a csapadék tartós elmaradása miatt a talaj mélyebb rétegei sem tudnak feltöltődni. Az Alföldön jelenleg 90–190 milliméteres vízhiány tapasztalható, ami a növények kelését és fejlődését is gátolja. A felső talajréteg gyorsan kiszárad, ha nincs utánpótlás a mélyebb rétegekből, így a vetések egyenetlenné válnak. A probléma megoldása csak tartós, áztató csapadékkal és a vízvisszatartó agrotechnikai módszerek (forgatásmentes művelés, takarónövények) szélesebb alkalmazásával lehetséges.
