Sokszínű élet a talajban

Ökológiai szempontból fontos megnézni, hogy a termőtalajunkban milyen élőlénycsoportok vannak jelen, és azok stabil együttélésének mik a feltételei. Ha pedig a kívánatos fajgazdagság nincs meg, annak mi lehet az oka. Vagyis fontos kérdés, hogy a stabilitást milyen tényezők változtatják meg. Azok a feltételek, hatások, amelyek képesek egy-egy talajban élő populációra (adott élőlények csoportja) hatni, akár pozitív, akár negatív értelemben, azok alkotják a populáció környezetét.

Azonban két élőlény számára, amelyek azonos helyen élnek, sem feltétlenül ugyanaz számít a környezetüknek. Gondoljunk csak két macskára (egy fehér és egy fekete), melyeket a tulajdonosuk egy helyen tart. A feketének a fehér macska lesz a környezete, míg a feketének a fehér. Ebből a példából fehéren-feketén láthatjuk, hogy a két eset nem ugyanaz. Mik lehetnek tehát azok a feltételek, melyek egy-egy talajban élő mikroorganizmusra hatnak?

A talaj mint környezet

A talaj mint ökológiai környezet, rendkívül fontos és összetett. Élőhelyként az egyik legalkalmasabb a mikroorganizmusok számára. A földben élő heterotróf (lebontó) mikroorganizmusok sokfélesége és összetett hálózata lehetővé teszi a mikro- és makrotápanyagok körforgását a talajkörnyezetben.

A talaj összetétele a benne élő szervezetek környezetének a része, hiszen az nagymértékben befolyásolja életfeltételeiket. A talajban élő mikroorganizmusok nemcsak jelen vannak a környezetükben, de hatással is vannak arra. Segítik a talajban lezajló biokémiai folyamatokat, mint például a szerves anyagok lebomlása. Így teszik lehetővé az élet számára nélkülözhetetlen elemek, például a szén, hidrogén, oxigén, foszfor, kálium, nitrogén, kén, kalcium, vas stb. hozzáférhetőségét, és képesek a talaj termelékenységét növelni. Ezt az életteret azonban érhetik különböző hatások, melyek stresszt (változást) okozhatnak a kialakult környezetben. Ezek lehetnek biotikus (élő) és abiotikus (élettelen) hatások.

Biotikus stressz: a talajban élő mikroorganizmusokat más mikroorganizmusok, például vírusok, baktériumok, gombák és fonálférgek is befolyásolhatják. Ezek a szervezetek versenyezhetnek a tápanyagokért, helyért, vagy kórokozóként működhetnek, ami negatív hatással lehet a mikroorganizmusok populációjára és aktivitására.

Abiotikus stressz: a talajban élő mikroorganizmusokat számos abiotikus tényező is befolyásolhatja. Ilyen lehet a talaj pH-ja, hőmérséklete, nedvességtartalma, sótartalma, valamint a talajban lévő tápanyagok és toxikus anyagok koncentrációja. Ezek a tényezők befolyásolhatják a mikroorganizmusok növekedését, túlélését és lebontó, átalakító aktivitását.

Az ember talajra gyakorolt hatását általában az abiotikus stresszfaktorok közé soroljuk, mivel ezek a hatások a fizikai és kémiai környezeti tényezőket befolyásolják. Ilyen például a klímaváltozás, a szennyezés, a talajerózió és a természetes élőhelyek pusztulása, rossz agronómiai gyakorlat, urbanizáció, amelyek megváltoztatják a talaj alapvető szerkezetét és működését. Az antropogén hatások közvetetten befolyásolhatják a biotikus tényezőket is. Például a klímaváltozás hatására megváltozhatnak a kártevők és betegségek elterjedési mintázatai, ami befolyásolja a talajban élő mikroorganizmusok közösségét.

Azonos környezet?

Mit tehetünk gazdálkodóként a legmegfelelőbb talajélet eléréséért az általunk megművelt talajban, ahol a környezet adott, és a stressztényezőket nincs lehetőségünk kivédeni? Mint a macskás példában, a környezet tehát ugyanaz. A fehér macskának a fekete a környezete, a feketének pedig a fehér. Vagyis meg kell nézni, hogy a talajt olyan nagy számban benépesítő mikroorganizmusok hogyan képesek hatni egymásra és a veteményre.

A talaj mikroorganizmusai különböző kölcsönhatásokban élnek egymással, a növényekkel, és kölcsönösen befolyásolják egymást. A kapcsolat lehet előnyös (+), hátrányos (-) vagy közömbös (0). A talajok oltása vagy a növények kezelése mikrobiológiai készítményekkel ezeket a hatásokat használja ki. Ennek megfelelően az 1. táblázatban látható lehetőségek alakulhatnak ki a mikroorganizmusok között vagy a növény és a mikrobák között.

Az alábbi néhány példa szemlélteti, hogy ezeket a különböző kölcsönhatásokat kihasználva milyen pozitív változásokat érhetünk el a növényeink számára a talajélet közösségének javításával.

Együttélés

A talajbaktériumok és a növények közötti együttélés jó példája a PGPR- (növényi növekedést támogató) baktériumtörzsek és a termesztett növények közötti kapcsolat. Ezek a PGPR-baktériumok élhetnek a talajban, illetve talajoltással juttatjuk oda őket. Ott segítik a növények növekedését. Ez az együttélés kölcsönösen előnyös mindkét résztvevőnek. Ilyen együttélés nemcsak a növények és mikroorganizmusok vonatkozásában jöhet létre, de a talajoltás során a kijuttatott mikrobiológiai termékek képesek az addigi talajélet élénkítésére is, épp ennek a hatásnak köszönhetően.

Asztalközösség

A talajbaktériumok biofilmeket képezhetnek a felületeken, beleértve a növényi gyökereket is. Ezek a biofilmek védelmet és tápanyagokhoz való hozzáférést biztosítanak. Parazitizmus: a hiperparazita gombák olyan gombák, amelyek más gombákon élősködnek. Tehát nem közvetlenül a növényeket támadják meg, hanem más gombafajokon élnek. Ezek a gombák több, a növényekre kártékony gomba ellen is hatékonyak lehetnek. Így pozitív hatást gyakorolhatnak a növényekre azzal, hogy csökkentik a gombafertőzések terjedését. Ezáltal növelik a növények terméshozamát és egészségét. Ez a kölcsönhatás hozzájárul a növények egészségének fenntartásához, és a biológiai növényvédelem egyik elemeként is használható.

Neutralizmus

A talajban élő különböző mikroorganizmusok gyakran élnek egymás mellett anélkül, hogy egymást befolyásolnák. Ezt kihasználva több olyan talajoltó anyaggal is találkozhatunk, amelyek sok baktérium- és/vagy gombatörzset tartalmaznak, melyekről ismeretes, hogy képesek egymás mellett élni, és a növényt segíteni.

Antibiózis

Néhány talajbaktérium képes antibakteriális vegyületeket termelni, amelyek segítenek megvédeni a növényeket a kórokozóktól.

Versengés: a talajban élő különböző mikroorganizmusok gyakran versenyeznek egymással a korlátozott erőforrásokért, mint például a tápanyagok. Ezt kihasználva a mikrobiológiai készítmények használatával a megfelelő mikrobák a versengés során kiszorítják a növény számára káros kórokozókat.

A talajélet és a biológiai egyensúly megértése kulcsfontosságú a fenntartható mezőgazdaság és a környezetvédelem szempontjából. A talajban élő szervezetek hozzájárulnak a talaj termékenységéhez, struktúrájának fenntartásához, és segítenek a szennyező anyagok lebontásában. Az ökológiai kölcsönhatások létfontosságú szerepet játszanak a talaj ökoszisztémáiban, ezek ismeretére alapozva a talajoltások lehetőséget kínálnak a fenntartható mezőgazdaság számára.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége