Gyakran a „nem látható” tényezőkön múlik a növénytermesztés

Írta: Sándor Ildikó - 2022 március 16.

Az ország hat különböző pontján várták a talajtan, a talaj-, a növényélettan és a terepi talajvizsgálat iránt érdeklődő szakembereket a Szemlekörök. Az AGRO.bio Hungary Kft., a Csernozjom Kft. és a Pro-Feed Kft. Növényegészség Üzletágának egy hónapon át tartó továbbképzései – már harmadik alkalommal –a helyszínen feltárt talajszelvények mellett zajlottak, és a talajszelvény-elemzés mellett az adott táblán termesztett, elsősorban őszi vetésű növények helyzetelemzését is magukba foglalták.

Mit hozott a téli Szemlekörök rendezvénysorozata?

Az agrárium számos szakterületén felgyorsult a technológiai fejlődés, új vizsgálati módszerek és képalkotó technikák jelentek meg, amelyeket mielőbb meg kell ismerniük a szakembereknek és alkalmazniuk kell tudni a gyakorlatban. Ráadásul a növénytermesztésben az elméletet a gyakorlat igényeihez kell szabni annak érdekében, hogy jól használható tudássá váljon. Így könnyen belátható, hogy gyakorlatias tudásátadásra a helyszíni adottságok (talaj és növény) a mezőgazdaságban megvannak, így régóta bevett szokás a mezőgazdaságban a szántóföldi bemutatók. Az külön szerencse, hogy ma már nemcsak gépbemutatók vagy fajtasorok elemzése áll gyakorlatban is a gazdálkodók rendelkezésére, hanem egyre több talajszelvény-feltáráson is részt lehet venni.

A növénytermesztés kitettsége megnőtt (pl. klímaváltozás, inputanyag és terményárak, Green Deal, növényvédő szer hatóanyagok számának csökkenése), aminek csökkentéséhez a döntéshozatalt racionális alapokra kell helyezni, azonnal használható tudás és gyakorlati praktikák átadásával – többek között a talajtan, a talajbiológia, a növény élet- és fejlődéstan, a modern terepi talajvizsgálat területén. Ennek érdekében fogott össze a három magyar cég, és életrehívták a Szemlekörök rendezvénysorozatot. Az idei (sorrendben már a harmadik) Szemlekörökre 240 fő regisztrált, és több mint kétszázan részt is vettek a sorozaton. A helyszíneken feltárt talajszelvények erdő-, öntés-, homok- és csernozjom talajokon voltak, a vizsgált növények köre az őszi búzától az őszi árpán, az őszi káposztarepcén, a lucernán és a takarmányrépán át egészen a kajszibarackig terjedt. A szervezők tapasztalatai és résztvevők véleménye is azt igazolják, hogy a tudásátadás ezen új formájának van létjogosultsága a felnőttképzés területén.

A szervezőket kérdeztük az idei rendezvénysorozat előzményeiről és tapasztalatairól:

A helyszínek kiválasztása után Szabó István üzletág-fejlesztési igazgató (Pro-Feed Kft. Növényegészség Üzletág) feladata volt a házigazdákkal, illetve a helyi növényorvosi kamarákkal való kapcsolatfelvétel, és a talajszelvények feltárásának biztosítása. A növényorvos kollégákkal való megbeszélések rávilágítottak arra, hogy milyen fontos számukra a szemlekörök által képviselt témakörökben való alapos tájékozottság. Nem csoda, hiszen a növénytermesztésben elsősorban a növényorvosok felelnek a növények (és a talaj!) egészségi állapotáért, biztosítva ezzel ezek maximális teljesítő képességét. A növény-talaj rendszer pedig akkor teljesít jól, ha jól működtetjük, azaz biztosítjuk a feltételeket, pontosan ismerjük annak állapotát és ennek függvényében kezeljük megfelelő eszközökkel. A növénytermesztésben ezzel tudjuk okszerűen növelni a termés mennyiségét, minőségét és biztonságát.

„Az egy hónap alatt végigkövettük a növények fejlődését. Amikor januárban a szemleköröket kezdtük, a gabona és a repce még vegetatív állapotban volt, március elején viszont azt láttuk, hogy a vizsgált őszi árpában a kalászkák differenciálódása zajlik (ez szabja meg a kalász hosszát, a harmadik ún. terméselemet), a repcében pedig kialakultak az első virágkezdemények, és a növény szárba indult. A fejlettségi stádiumok meghatározásához a résztvevők gyakorlati tanácsokat és praktikákat kaptak, amiket saját területükön akár már holnap hasznosíthatnak! Élmény volt számomra a résztvevők nyitottsága és fogékonysága, illetve mindig örültem a feltett konkrét kérdéseknek, mert így én is célirányosan tudtam a kérdező számára leghasznosabb információt megadni”– foglalta össze az idei tapasztalatokat Szabó István.

Sikerült szinte minden résztvevővel tudatosítani, hogy korlátlan N2-forrás van a levegőben, hektáronként 56.000 tonna- pedig sokan most hallották így először. Daoda Zoltán szakmai igazgató (AGRO.bio Hungary Kft.) szerint az egyik legfontosabb információ az volt a jelenlegi műtrágya mennyiségi és árviszonyok között, hogy a talajon keresztül a növények rendelkezésére lehet bocsájtani a levegő N tartalmát talajbaktériumok segítségével. Nagy hangsúlyt fektettünk ismételten a termőtalajok szerves anyag tartalmának mindennapos, fokozatos növelésére, aminek segítségével egyrészt az évente ismétlődő szárazság hatásait lehet fokozatosan csökkenteni, másrészt a jobb tápanyag felvevőképesség kialakításával a műtrágyák hatóanyagainak a felvehetőségét biztosíthatjuk, ami a jobb hasznosulást segíti elő. Mindezek a termés- és jövedelem biztonság alapjai.

A szántóföldi növénytermesztés során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a növényzet fejlettségét, kondícióját, egészségügyi állapotát. A tápanyag-utánpótlásra, a növénytáplálásra megvan minden gazdálkodónak az éves rutinja, „bevált gyakorlata”, kedvelt szerei. „Ez a bevált gyakorlat azonban gyakran figyelmen kívül hagyja a növények életteréül szolgáló talajt” – foglalták össze Dr. Vona Viktória és Dr. Vona Márton ügyvezető igazgatók (Csernozjom Kft.). Azt a talajt, aminek állapota, kémiai, fizikai és biológiai adottságai alapjaiban határozzák meg a növénytáplálásunk lehetőségeit, sikerességét. A talajainkat ugyanis nem ismerhetjük meg az irodánkból, ki kell menni a területre, szelvényt kell ásni, meg kell tapogatni, állapotát, vízszintes és függőleges változékonyságát fel kell tudni mérni. Ehhez adott a Szemlekör támpontokat, bemutatva néhány könnyen elvégezhető gyakorlati, terepi praktikát. A terepi vizsgálatokat, talajaink helyszíni megismerését követi a talajok beltartalmi megismerése, azaz a talajvizsgálat. Ez a talajvizsgálat a második lépcső ahhoz, hogy a növénytáplálásunk okszerű, és szakszerű legyen. A talajvizsgálatok rendszeressége, a mintavételek gyakorisága számos kétellyel terhelt. A szemlekörök során ezen a területen is igyekeztünk eligazítást adni egy terepi, azonnali eredményt adó eszköz, a talajszkenner bemutatásával.”

talajszelvényben
Vona Viktória a zombai talajszelvényt elemzi

És akiknek, akikért szóltak az idei szemlekörök

A szemlekör egyik főszereplője minden helyszínen a talajszelvény volt, ez egyértelmű. A szervezők és a házigazdák azonban igyekeztek a hallgatóságot is aktívan bevonni a látottak elemzésébe. „Referenciaként” pár résztvevői vélemény a különböző helyszínekről:

„Mindig nagyra értékelem, ha olyan szakmai konzultáción vehetek részt, ahonnan valódi, új tudással térhetek haza. Ez történt a mosonmagyaróvári szemlekörön is, mert az ott szerzett ismeretek képesek kizökkenteni az évek alatt kialakult rutinszerű megoldásokból, és képesek új szemüvegen át láttatni az egyes termesztéstechnológiai elemeket” – nyilatkozta Hack András (Sereg-tej Kft.) a mosonmagyaróvári Szemlekör kapcsán.

A talaj-növény kapcsolat mélyebb megértését szolgálta azoknak a beavatkozási pontoknak az ismertetése az adott táblán található növénykultúra és talaj segítségével, amelyek kritikusak a termelés sikeressége szempontjából, és ahol megfontolandó a termékkel való beavatkozás, a termelési kockázatok csökkentésére, a termés mennyiségi és minőségi javítására, a talaj termőképességének megőrzése és növelése érdekében. A rendezvényen tapasztalt „műfaji sajátságok” inspirációként szolgáltak az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet által rendszeresen szervezett rendezvényekhez is – ezt már Dr. Berényi Üveges Judit, projektvezető kutató jegyezte meg a kartali rendezvény után.

„A kor előrehaladtával és állandó időhiánnyal küszködve a talajminta gödörásása már csak szakmai emlék, így a rendezvény a múltat felelevenítve a jelenlegi modern szakmai tudással ötvözve – bár gyümölcstermesztőknek szólt – a „szántósok” is sokat profitálhattak a mély talajszelvény titkaiból és a hozzá kapcsolódó növényélettani és mikrobiológiai előadásokból”. Papp László, családi gazdálkodó a helvéciai Szemlekör kapcsán elevenítette fel, szinte nosztalgikusan az egykori szakmai alapokat.

Nemcsak termelők, de gyakorló szaktanácsadók is profitáltak a Szemlekörökön elhangzott információkból. Így pl. Lucza Zoltán, a Plantago-L Bt. szaktanácsadója a kaposfüredi Szemlekör után jegyezte meg, hogy szükséges ismernie a különböző talajtípusok jellemzőit, adottságait, hogy a megfelelő megoldást javasolhassa a problémákra. A szemlekörön hasznos információt kapott a talaj termőrétegének és mélyebb rétegeinek vízgazdálkodásáról, a tápanyag feltáródásának módjáról, a tápanyagarányok fontosságáról és kezeléséről. Így többek között említésre került, hogy a fás szárú kultúrák esetében is szükséges a talajélet serkentése, a különböző talajbaktériumok szerepéről, hatásáról, mennyiségük növelésének módjáról is szó esett, de különösen szemléletes volt a kalászosok és a repce esetében a kora tavaszi fejtrágyázások pontos időzítésének meghatározása is.

Bár eredetileg szántóföldi rendezvénynek indult, a Szemlekörök kibővültek, amit Szabó Ádám erdőmérnök (Pilisi Parkerdő Zrt.) tapasztalata is megerősített, aki a Mosonmagyaróváron csatlakozott a rendezvénysorozathoz. Az utóbbi pár évben jelentősen megnövekedett az erdőtelepítések állami támogatása. Ez azt vonta maga után, hogy egyre több földtulajdonos vágott bele a kedvezőtlenebb adottságú mezőgazdasági tábláinak az erdősítésébe. Ezek közül sok erősen erodálódott talajtakaróval rendelkezik, ahol a talajbiológiai aktivitás is minimális. A szemlekörön bemutatott mikrobiológiai talajjavítási technológiák, különösen a csemeték mikorrhizálása pedig a kedvezőtlen termőhelyeken is növelheti a telepítések sikerét.

emberek a talajszelvény mellett
Helvécián kivételesen nem szántóföldön ástak a szakértők, de a gyümölcsültetvény is meghálálja a jó talajt

A Szemlekörök sikeréhez a szervezőkön és résztvevőkön túl hozzájárultak a házigazdák is, így többek között Sánta Attila (Kartal), Dr. Labant Attila (Kaposfüred), Török János (Zomba), Tóth Csaba (Helvécia), Vajda László és Lipták József (Tiszavasvári), Szuda Zoltán (Pitvaros) és a Széchényi Egyetem Tanüzeme (Mosonmagyaróvár).

A határszemle legfontosabb üzenete az, hogy legyünk nyitottak és befogadóak az új ismeretek iránt, másrészt, hogy a helyi körülményeknek megfelelően a jövedelmező növénytermesztés eléréséhez meg kell értenünk a termeszteni kívánt növények élettani folyamatait, törekednünk kell a talajaink szerkezetének és tápanyagtartalmának alaposabb megismerésére.

A sorozat május hónapban, új helyszíneken folytatódik NÖVÉNYSZEMLÉK címen, ahol a fókuszban a talaj mellett elsősorban a tavaszi vetésű kultúrák (kukorica, napraforgó, szója, cirok, cukorrépa) lesznek, de a tervek szerint nem maradnak ki a szőlő és gyümölcs kultúrák sem. A korábbi rendezvénysorozatról (A lúzer pocok esetéről) pedig itt írtunk.