Még az árnövekedés is a talajjavító eljárásokat sürgeti

Nemcsak a belvizek és a nyári aszály porviharai, hanem a műtrágya- és az üzemanyagárak növekedése is sürgeti, hogy a magyar mezőgazdaság is komolyabban vegye a talajjavító művelési módok alkalmazását. Az európai és hazai agrárpolitika közös törekvése is ez.

Több tényező is kikényszeríti a váltás

A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogat – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállításon. A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által Jakabszálláson rendezett kétnapos konferencián Juhász Anikó halaszthatatlannak nevezte a talajpusztulás megállítását, a regeneratív gazdálkodás széles körű megismertetését és mihamarabbi alkalmazását. Számos kényszerítő tényező – a műtrágya- és üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a sürgető változást. A regeneratív gazdálkodás eszközparkja – takarónövények, csökkentett géphasználat, szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös.

Erózió helyett jóval nagyobb bevétel a farmokon

Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen megszűnik. A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése érdekében az új Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogatja a termelők elkötelezettségét: a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (pl. erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni.

A hazai termőtalajok 80 százaléka élettelen

Magyarországon a megközelítőleg 5 millió hektár mezőgazdasági termőterületből mindössze 5 ezer hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást. Ez az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában már a termőterületek 50-80, de az európai termőterületeknek csupán alig több mint 1 százalékán jellemző. Az elmúlt évtizedekben az egyre intenzívebbé váló nagyipari gazdálkodás – munkagép-, növényvédőszer- és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibridek vetése – során nem kapott kellő figyelmet talajaink teherbíró képessége és állapota, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületének ma mindössze 20 százaléka nevezhető élő termőtalajnak. A talajegészség pedig alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, így a talajegészség végső soron az életminőséget is befolyásolja.

Egyre többen csatlakoznak, támogatják

– Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban – nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. – Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő. A konferenciához kapcsolódó kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatták be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz – tette hozzá Szabó Attila.