Támogatásban alig, hatékonyságban nagy a lemaradásunk

Friss jelentés teszi mérlegre a magyar mezőgazdaság jövedelem- és értékteremtő képességét, termelékenységét. Változatos a kép, de nem sok okunk van a vállunk veregetésére…

Támogatásban már utolértük Európát, hatékonyságban még nem

Magyarország idén 20 éve tagja az Európai Uniónak, ami történelmi fejlődést eredményezett számos iparágban, így a mezőgazdaságban is. Ma már ráadásul a közvetlen támogatások mértéke is szinte azonos az EU többi országával. Nálunk 2022-ben az egy hektárra jutó támogatás 375 euró volt, az EU27 átlagában 367 euró, de a régi tagországoknál 390 euró, tehát az utóbbi tagországokkal szemben a támogatásokat tekintve már nincs jelentős lemaradásunk. Ennek ellenére a hazai agrárium költséghatékonysága rosszabb, mint az EU átlagában. A magyar mezőgazdasági üzemek általában 1 euró kibocsátást 65 eurócentből állítottak elő, ezzel szemben az EU-átlag 59 eurócent. Üzemtípusonként vizsgálva csak a kertészetek haladják meg az EU átlagos költséghatékonyságát, de a vegyes gazdaságok és a szántóföldi növénytermesztők is megközelítik azt. A legnagyobb lemaradás ebből a szempontból az állattartó, valamint az ültetvényes gazdálkodóknál tapasztalható – összegzi az Agrárközgadasági Intézet 2022-as évet elemző jelentése.

Csekély eszközérték, alacsony értékesítési együttműködés

Az egy hektárra jutó jövedelmezőség az üzemben előállított nettó hozzáadott érték és az összes mezőgazdasági terület hányadosa. Hazánkban ez a mutató 2022-ben 17 százalékkal volt alacsonyabb az EU-átlagnál. Még rosszabb a helyezésünk, ha a régi tagországokhoz (EU14) mérjük az elmaradás mértékét, ami így már majdnem 29 százalék. A jövedelmezőség szektoronként nagyon eltérő arányokat mutat. A tejtermelő, húsmarha- és juhtartó gazdaságok számosállatra vetített jövedelmezősége meghaladta az EU-átlagot, az abrakfogyasztó állatokat tartók és a szántóföldi növénytermesztők, valamint a vegyes gazdaságok az EU-átlag körül teljesítettek, ezzel szemben a növénytermesztő gazdaságok többi típusa elmaradt az EU-s értékektől. A Magyarországgal egy időben vagy később csatlakozott országokkal (EU13) összevetve viszont összességében nincs lemaradásunk, a jövedelmezőség 29 százalékkal magasabb hazánkban. A magyar gazdaságok lényegesen alacsonyabb jövedelmezőségét leginkább a technológiai különbséggel lehet magyarázni. Ezt jól jelzi az egy hektárra jutó állóeszközérték, ami Magyarországon 4843 euró, míg az EU átlagában 10 058 euró. Emellett szerepet játszik benne az üzemszerkezet ellenére alacsony értékesítési együttműködés szintje is.

A termelékenységet tekintve

…már sokkal jobb a helyzet. Az egyéves munkaerőegységre jutó üzemi nettó hozzáadott érték 9 százalékkal magasabb, mint az EU27 átlagában. Az előny csupán három üzemtípusnál kiemelkedő: a szántóföldi növénytermesztők, a vegyes gazdaságok, illetve a húsmarha- és juhtartók esetében, míg a legnagyobb lemaradás az ültetvények (beleértve szőlőtermesztők és kertészetek), valamint az abrakfogyasztó állatokat tartó gazdaságoknál figyelhető meg.