Több tej kevesebb takarmányból

Szarvasmarha-tenyésztés:

Újabb tenyészérték, szükség van rá? Dr. Stefan Rensing, a verdeni Vereinigte Informationssysteme Tierhaltung (vit) munkatársa szerint igen, mert a nagyobb takarmányhatékonyság kemény pénzt hoz a gazdaságoknak. Megtakaríthatják a takarmányköltségeket és csökkenthetik a CO₂-kibocsátást. Azonban még eltart egy ideig, amíg az RZFeedEfficiency beépül a teljes tenyészértékbe.

A takarmányhatékonyság növelése nemcsak takarmányköltségeket takarít meg, hanem csökkenti a https://www.eurotier.com/en/ trágya mennyiségét és az egy kilogramm tejre jutó CO₂-kibocsátást is. Áprilistól Németországban már a tenyészérték-takarmányhatékonyságot (RZFutterEffizienz) is jelentik a gazdaságok. Dr. Stefan Rensing adott bővebb tájékoztatást arról, hogy mit rögzít ez a tenyészérték, és milyen előnyökkel jár a gazdaságoknak, ha ezt figyelembe veszik a bikák kiválasztásakor.

Az RZFeed Efficiency tenyészérték azt írja le, hogy egy tehén az elvárásokhoz képest mennyivel kevesebb vagy több takarmányt (kg szárazanyag) eszik a produktív teljesítménye érdekében. Az így meghatározott tenyészértéket ezért általában „megtakarított takarmányként” szokták emlegetni. A termelői teljesítmény nem csak a tejhozamot jelenti ECM (energiakorrigált tej) formájában, hanem a testgyarapodást is, amely végül hasított testként jövedelmet termel. Az RZ takarmányhatékonyság három laktáció átlagára vonatkozik, és ezért a tehén produktív életét reprezentálja.

A kezdeti takarmányhatékonysági tenyészértékek, például Hollandiában, az USA-ban vagy Dániában, alapvetően kizárólag a fenntartási szükségleteket nézték, azaz a súlykülönbségeken alapultak. Ennek az az oka, hogy akkoriban nem, vagy csak nagyon kevés adat állt rendelkezésre az egyéni takarmányfelvételről. A súlyt pedig általában nem is mérték, hanem csak becsülték a lineáris testjellemzőkkel való korreláció alapján.

A tehenek tényleges egyéni takarmányhatékonyságára vonatkozó, értelmezhető tenyésztési értékek adatbázisa csak tavaly óta áll rendelkezésre. Ez az USA, Németország, Kanada, Dánia, Svájc, Spanyolország és Ausztrália adatcseréjén és így közös adatállományán alapul. Ez mintegy 15 000 holstein tehén adatait foglalja össze (Ausztrália kivételével). A takarmányfelvételt, valamint a tejmennyiséget, az összetevőket és a súlyt nagyrészt naponta mérték a takarmánymérleggel rendelkező kísérleti gazdaságokból származó állományokban. A 15 000 tehén adatai nemcsak az első laktációra, hanem a későbbi laktációkra is kiterjednek. A tényleges egyéni takarmányhatékonyságra vonatkozó adatokkal rendelkező állatok száma más jellemzőkhöz képest nem túl magas, de ez a nemzetközileg elérhető legnagyobb tanulási minta. Mivel a három érintett tulajdonság – a szárazanyagfelvétel, az ECM és a súly – mindegyike viszonylag magasan öröklődik, az úgynevezett egylépéses módszerrel az RZ takarmányhatékonyság genomikus tenyésztési értékeinek jó 40%-os megbízhatóságát érjük el.

Mi az egylépéses módszer?

Az egylépéses eljárás egy innovatív becslési módszer a tenyészértékek egyidejű és kölcsönös figyelembevételével történő meghatározására, mind a klasszikus fenotípusos adatok, mind a genomi adatok (SNP) kölcsönös figyelembevételével. Eddig a genomikusan támogatott tenyészértékek a külön becsült klasszikus tenyészértékek és a közvetlen genomikus tenyészértékek kombinációjából álltak. Az egylépéses eljárás közvetlenül becsül egy genomikus tenyészértéket az összes információ alapján.

A takarmányhatékonysági mérések adott adateloszlása esetén, ahol csak 15 000 tehénből származó értékek, de 1,5 millió tipizált állatból származó értékek vannak, amelyekre genomikus tenyészértékeket becsülünk, az egylépéses módszer különösen alkalmas. Ennek oka, hogy hatékonyabban használja ki a rendelkezésre álló adatokat, és nagyobb bizonyosságot ér el a genomi tenyészértékek tekintetében.

A takarmányhatékonyság tekintetében gyakorlatilag minden olyan bika, amelynek a tejre vonatkozóan megbízhatóan vizsgált lányai vannak, csak egy genomikus RZ takarmányhatékonysággal rendelkezik. Ennek az az oka, hogy csak néhány bikának van egyedi leánya a (német) tesztállomásokon.

A talán némileg meglepő, hogy a takarmányhatékonyság gyakorlatilag nem korrelál az előző tenyészcéljellemzőkkel, és így az általános tenyészértékkel (RZG) és a gazdasági tenyészértékkel (RZ€) sem. Az egyre nagyobb teljesítményre irányuló sikeres tenyésztés a teljesítmény jelentős növekedését eredményezte (több tej, de nagyobb súly is), de nyilvánvalóan a korábban nem figyelembe vett input, a takarmányfelvétel ugyanilyen arányban nőtt. Így a takarmányhatékonyság a magasabb abszolút tejhozam ellenére nagyjából azonos maradt. A testtulajdonságokkal csak enyhén vagy közepesen negatív korreláció mutatkozik. A magasabb abszolút hozamot részben az egyre nehezebb tehenek érték el, amelyek átlagosan többet termelnek, de a fenntartásukhoz aránytalanul nagy energiaigényük van.

Gyakorlatilag nincs különbség a hatékony és a kevésbé hatékony takarmányozású tehenek között a tejhozam vagy a testtömeg-gyarapodás tekintetében (a hatékony állatok összességében valamivel könnyebbek). Ugyanakkor azonos teljesítmény mellett lényegesen kevesebbet esznek.

Ez az RZG szerinti legjobb bikákon belül is igaz, azaz a takarmánytakarékos bikák nem különböznek a kevésbé hatékony bikáktól a tejhozam és az RZG/RZ€ egyéb tulajdonságai tekintetében, de a lányaik azonos teljesítmény mellett lényegesen kevesebbet esznek. Az RZG szerinti legjobb bikákon belül vannak olyanok, amelyeknél az RZTakarmányhatékonyság tekintetében két szórásnyi különbség van (88-112). Tehát a lányai egy standard eltéréssel (vagy 12 ponttal) fognak különbözni a takarmányhatékonyság tekintetében. Ez pedig körülbelül 247 kg szárazanyag-bevitelnek felel meg laktációnként, vagy a teljes takarmányfelvétel 3,5 %-ának.

A holstein általános tenyészértékének összeállításáért Németországban a Bundesverband Rind und Schwein (BRS), mint a tenyésztő szervezetek ernyőszervezete a felelős. Ez a szervezet úgy döntött, hogy az RZFutterEffizienz-t kezdetben önállóan adja ki. Az RZG-be vagy az RZ€-ba való integrálásáról a gyakorlatban és a szervezetekben szerzett tapasztalatok összegyűjtése után, azaz valószínűleg 2025 előtt nem születik döntés.

Bianca Fuchs, a DLG írása alapján összeállította Fodor Mihály