fbpx

Eltiltás, késés-büntetés, kockázatmegosztás, együttműködés

Írta: Kohout Zoltán - 2024 június 15.

Újabb tájékoztatót adott ki az Agrárminisztérium a termelővédelmi törvénycsomag legfontosabb részleteiről.

A termékpiaci törvény módosítása révén az állam a meglévő piacszabályozási eszközök fejlesztésével és új szabályozási elemek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. Emellett megteremti a termeltetők és termelők közötti kapcsolatrendszer új jogi alapját. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő
biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe. A változásokhoz az Agrárminisztérium az alábbi szakmai tájékoztatóval segíti az érinttetek eligazodását a törvénymódosítás kapcsán.

A termelővédelmi csomag révén az alábbi szabályozási elemek kerülnek bevezetésre:

1. a 30 napon túli, késedelmes fizetések közvetlen szankcionálása;
2. a kockázat-megosztási rendelkezések kötelező elemei a zöldség-gyümölcs, sertés és
baromfi ágazati szerződéseknek, valamint a vállalkozási típusú szerződéseknek;
3. a termeltetői együttműködés
4. foglalkozástól eltiltás a termelőknek járó ellenérték eltüntetéséért

1. Késedelmes fizetések szankcionálása

A megújult szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.

A főszabály, hogy a termelő felé a vele szerződéses kapcsolatban álló feldolgozónak,
felvásárlónak, vagy forgalmazónak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékét az
áru átvételétől számított harminc napot meg nem haladó módon ki kell fizetnie.

Ennek feltétele, hogy a termelő által helyesen kiállított számla a feldolgozó, a felvásárló,
illetve a forgalmazó részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerüljön. Ha a
helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják rendelkezésére, a
termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül
kell kifizetni.

Speciális eset, hogy amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági termék szolgáltatására 
irányuló szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a
tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a
tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő
összeget megfizet a termék szolgáltatójának.

Szintén speciális eset, hogy a törvény lehetőséget ad arra a jövőre nézve, hogy egy-egy
mezőgazdasági ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, és az
agrárminiszter által jóváhagyott – fizetési határidőt tartalmazó – mintaszerződés szerint kötött
szerződésben eltérhetnek a fizetési határidőre vonatkozó előírástól.

A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék
tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett
feldolgozó, felvásárló késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi
szolgáltatója részére adott, a termék ellenértékére és a termék ellenértéke után fizetendő
késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását,
felhatalmazó nyilatkozatát.

Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét. A
termelővédelmi csomagnak köszönhetően a termék ellenértékének 30 napot meghaladó módon
történő megfizetése esetén közvetlenül büntethetővé válik.

Az ár határidőre történő meg nem fizetése esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
(NÉBIH) ágazatfelügyeleti bírságot szab ki a vevőre vagy annak képviselőjére, amelynek
mértéke a meg nem fizetett ellenérték 10%-a, de legalább 1 millió forint.

Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti
bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején
helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki
lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert
szakmaközi szervezet.

2. Adásvételi szerződések új kötelező tartalmi elemei a kockázatmegosztási
rendelkezések

Az új szabályozás 2024. július 1-jén, a szankciók tekintetében pedig 2025. január 1.-jén lép
hatályba

A termelő és felvásárló között a termelés és teljesítés során felmerülő kockázatok egymás
közötti megosztását előíró rendelkezésekkel kapcsolatos szabályok kötelező elemei lesznek

– a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban azon
adásvételi szerződéseknek, amelyeket a termény vetése, gyümölcs esetében a termés
betakarítása évének első napja, vagy haszonállat esetében annak telepítése vagy
tenyésztésbe vétele előtt kötöttek;

– a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek.

Adásvétel esetén a vevőnek és az eladónak, míg mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződés
esetén a megrendelőnek és vállalkozónak arányosan kell megosztania a mezőgazdasági termelő
eladóként vagy vállalkozóként viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási
tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatát. Ebbe
azonban nem értendő bele az érintett termékek piaci árainak változásaiból eredő kockázat.

A törvénymódosítás eredményeként a termelőt csak közvetlenül magához a mezőgazdasági
termelési tevékenységhez kapcsolódó kockázatok érintik, az ezen túlmutató kockázatokat pedig
meg kell osztani a felek között vagy ha a megállapodás szerint azokat a termelő viseli, akkor
számára anyagilag vagy más módon kompenzálni szükséges.

A szerződés ide vonatkozó, kockázatmegosztással érintett rendelkezései közé számít például a
minőségi hibákért való felelősség megállapítása, az áru szállításához kapcsolódó
megállapodások, az áru átvételének ütemezése, a szerződéstől való elállás feltételeinek, vagy a
teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeinek meghatározása.

Fontos, hogy a törvényi szabályozásból következően a szerződéseknek tartalmaznia kell
például, hogy a felnevelt élőállat elszállítása során az elhullás kockázatát arányosan kell
viselnie az állattartónak és a vevőnek. Rendelkezni kell például arról, hogy a rossz minőségű
palántából, takarmányból adódó veszteség se csak a termelő kockázata legyen. Az átvételkori
minőségi kifogás esetén szükséges az egyértelmű következmények rögzítése. Megegyezés
hiányában például egy közösen elfogadott független szervezet által végzett minősítés
elfogadása és a költségek közös viselése. Az átadás-átvétel időpontjában fennálló rejtett és
lényeges minőségi hibákért, a felelősség megállapítása érdekében szóba jöhet külső szereplő
által végzett növény- vagy állategészségügyi vizsgálat igénybevétele és az eredmény
elfogadása. Külön rendelkezések szükségesek a szerződésekbe arra vonatkozóan, hogy milyen
esetekben utasítható vissza az áru átadása vagy átvétele (pl. vis maior, műszaki probléma,
baleset stb.).

A törvény a kötelezettségek nem teljesítése esetére – 2025. január 1-jétől – szankciót is előír a
vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő számára: a NÉBIH ágazatfelügyeleti bírságot szab ki,
amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke tízmillió forint, de legfeljebb
a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél – jogsértést megállapító határozat meghozatalát
megelőző üzleti évben elért – nettó árbevételének tíz százaléka.

Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti
bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején
helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki
lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert
szakmaközi szervezet.

3. Termeltetői együttműködés

Az önkéntes termeltetői együttműködésekre vonatkozó új szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.

a) A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló,
önkéntesen választható együttműködési forma. Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a
mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá
állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is. Ez az együttműködési
forma lényegében a vertikális integráció speciális szabályozási hátterét teremti meg.

A termelő és termeltető között ebben az együttműködési formában termeltetői szerződés jön
létre, amely az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások –
amely állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti – nyújtására vonatkozó
kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza.

Nem tekintendők termeltetői szerződésnek azok a szerződések, amelyek a mezőgazdasági
termelő vagy termelők részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további
kötelezettségeket nem tartalmaznak. A szolgáltatások között az értékesítés és a termék
megvásárlásának vállalása mellett például a termelésirányítás, termelésszervezés,
előfinanszírozás is megjelenhet.
Fontos, hogy a termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához
kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető.

b) Egy-egy mezőgazdasági termelési ágazatban az abban működő elismert szakmaközi
szervezet vagy annak hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére az
agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá, amelyek segítséget nyújthatnak a gazdasági
szereplőknek a szerződéses konstrukciók megalkotásában. Ezek a mintaszerződések
meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági
termelőknek nyújtandó minimális garanciákat.

c) A termeltetőket a Magyar Államkincstár kérésükre nyilvántartásba veszi, róluk és az általuk
kötött termeltető szerződésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételnek a jelentősége
a jövőben akkor jelenik majd meg, amikor az agrártámogatási rendszerben a termeltetői státusz
bármely agrár- és vidékfejlesztési támogatási konstrukciónál értékelési szempontként
megjelenik. Értelemszerűen ez a 2025-ben elinduló szabályozás a 2024-ben megjelenő agrárés vidékfejlesztési pályázati felhívásoknál még nem tud érvényesülni.
A nyilvántartásba vett termeltető minden év március 31-ig a Nemzeti Kifizető Ügynökség
számára adatot szolgáltat az előző naptári évi tevékenységéről, a következő adatok és
dokumentumok megküldésével.

A termeltetői szerződések további részletes szabályozása miniszteri rendeletben fog
megjelenni

4. Foglalkozástól eltiltás

Az új szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.

A tevékenységtől eltiltás azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak a tulajdonosait, illetve
vezető tisztségviselőjét tiltja el a további ilyen jellegű tevékenységtől, amelyek a
mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg,
hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás vagy végelszámolás megkezdése előtt. Az
eltiltást a cégbíróságnak jogi személy bejegyzése esetén kell figyelembe venni, amennyiben az
említett tulajdonost vagy vezető tisztségviselőt a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy
fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta.

5. Néhány fontosabb, szerződésekre vonatkozóan már korábban bevezetett
speciális szabály emlékeztetőül:

a) Friss, gyorsan romló termék esetében átvétel után nincs minőségi kifogás:
A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss,
illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között
létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő
leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét
követően minőségi kifogásnak nincs helye.

b) Kötelezően írásba foglalt szerződések:
A Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított
meggy, alma, valamint a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására irányuló szerződést
kötelező írásba foglalni és abban a beszállított termékekért fizetendő árat rögzített módon,
illetve meghatározott tényezők összesítése alapján számítva, képlettel kell tartalmaznia.

(Forrás: AM)