Korszerű termésnövelő anyagok talajokra és termesztőközegekre gyakorolt hatása

A gazdálkodókat igen komoly kihívás elé állítja napjaink mezőgazdasági termelése, hiszen a gazdaságos termésszint elérése mellett a talaj biológiai állapotának javítása és annak fenntartása az agrárium valamennyi szereplőjének közös érdeke.

Az új közös agrárpolitika (KAP 2023–2027) célkitűzései, valamint a 2019/1009-es közösségi rendelet egyaránt támogatja a növényi és állati eredetű biomasszából nyert termésnövelő anyagok alkalmazását a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésben. A biomassza-alapú termésnövelő anyagok egyik legfontosabb előnye, hogy a jelentős szervesanyag-tartalom, makro- és mikroelemkészlet, növénynövekedést serkentő vegyületek jelenléte mellett hasznos mikrobacsoportok vivőanyagaként is szolgálnak, amelyek mennyisége közvetlenül mérhető szabványosított módszerrel, gondolva itt a szabadon élő nitrogénkötőkre, nitrifikáló baktériumokra, aerob cellulózbontó mikroorganizmusokra.

Ezek a szolgáltatások a hazai piacon elérhetőek, közvetlenül a gyakorlatba illeszthetők. A termésnövelő anyagok között a komposztok igen színes tábort alkotnak, hiszen alapanyag összetételüktől függően igen sokféle területen hasznosíthatók, melyek a következők lehetnek:

– a növényi alapanyagokból előállított komposztok nemcsak alaptrágyaként, hanem termesztőközegek alapanyagaként is felhasználhatók, hiszen az állati eredetű melléktermékekből készült komposztokhoz képest jóval alacsonyabb vízoldható sótartalommal rendelkeznek. Regionális jelentőségű komposztálótelepeken nettó 5000–8000 Ft/tonna átlagár mellett rostált, ömlesztett formában azonnal elszállíthatók. A termőtalajok szerkezetének, vízmegtartó képességének javításán túl hasznos mikrobacsoportok potenciális tartóközegei és vivőanyagai.

– A zöldhulladékból előállított komposztok harmonikus tápanyag-szolgáltató képességgel rendelkeznek, különös tekintettel a káliumra. A megfelelő ideig érlelt komposztok kiváló humuszstabilitással rendelkeznek.

– Az állati-növényi eredetű melléktermékekből készült komposztok tápanyag-szolgáltató képessége nagyobb mértékű, a professzionális kapás növényeket termesztők szívesen használják alaptrágyaként. Ömlesztett formában kedvező áron megvásárolhatók az adott telephelyen.

– A termesztőközegekben, legfőképpen virágföldekben felhasznált növényi eredetű komposztok révén a síkláp- és felláp-tőzegek egy része is kiválthatóvá válik.

– A zöldhulladékból, növényi biomasszából nyert komposztok zöldfelületek létesítésében és fenntartásában, kertészeti növénytermesztésben, házi kiskertek talaj termékenységének fokozása érdekében egyaránt jól hasznosíthatók. A komposztok felhasználásának egyik fontos iránya lehet az erdészeti csemetekertek, melyek jelentős mennyiségben használnak tőzeget, szerves trágyát, termésnövelő anyagot. A komposztok kijuttatása hagyományos szervestrágya-szóróval meglehetősen energiaigényes folyamat, hiszen a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező termékek térfogattömege nem haladhatja meg a 0,7 t/m³ térfogattömeget, a szórásszélesség igen szűk, sok fordulót kell beiktatni egy hektáron belül, amely nagyobb mértékű talajtaposást eredményez. 10–15 t/ha dózis ha nem is teljes mértékben, de jelentős részben képes kiváltani a 2-3 évente végzett szervestrágyázást a termőföldeken.

A szerves trágya típusú termékek között a mezőgazdasági biogázüzemekben keletkező erjesztési maradékanyagokat emelnénk ki első körben, melyek között a 3–10%-os átlagos szárazanyag-tartalmú fermentlé kiváló starter hatású tápanyagforrás, különösen a könnyen felvehető nitrogénformáknak köszönhetően. 2023-ban végzett vizsgálataink arról tanúskodnak, hogy a tenyészedényes formában, egy időben vetett fehér mustár azonos nitrogén-egyenértékben felhasznált szilárd fázisú és pelletált erjesztési maradékanyaghoz képest több mint kétszeres biomasszatömeget produkált 14 napos ciklusidő alatt.

A fermentlevek természetüknél fogva talajkondicionáló hatású anyagokkal eredményesen dúsíthatók, stabilizálhatók, hatóanyag-tartalmuk növelésével párhuzamosan a hatékony dózis jelentősen lecsökkenhet, amely a szokványos 20–25 m³/ha-tól eltérően 5–10 t/ha mennyiséget is jelenthet. Jó példaként szolgál erre egy Kecskemét melletti gazdaság, ahol 2022-ben – a kiugró mértékű szárazság mellett – 4 tonna feletti mennyiségű őszi árpát takarítottak 1% körüli humusztartalmú homoktalajon, köszönhetően a mezőgazdasági biogázüzemi fermentlének, melyet alaptrágyaként használtak vetés előtt. A mezőgazdasági biogázüzemi fermentlé szilárd fázisa a híg fázishoz képest kisebb mennyiségben tartalmaz könnyen hasznosuló nitrogént, ugyanakkor kiváló foszforkészletének köszönhetőn jelentős százalékban képes kiváltani a nyersfoszfátokat, foszforműtrágyákat. 25–30%-os szárazanyag-tartalom mellett is könnyen kezelhető, jól kiszórható hagyományos szervestrágyaszóróval.

Az ellenőrzött, megfelelő körülmények között komposztált szilárd fázisú biogáztrágya a talaj szervesanyag-utánpótlásán túl jelentős nagyságrendben tartalmazhat hasznos mikrobacsoportokat, melynek mértéke eléri a milliós nagyságrendű sejtszámot 1 grammra vonatkoztatva. Hazánkban a jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységnek köszönhetően olyan új, komposzt kategóriába sorolt termékek jelentek meg, melyek alapanyagait minősített bioszénnel együtt érlelik. A prémium minőségű komposztok felhasználási javaslata szerint a megszokott 5–15 t/ha dózishoz képest ezekből már jóval kisebb mennyiség elegendő a talaj termékenységének fenntartásához, biológiai aktivitásának fokozásához. Érdemes néhány sor erejéig kitérni a biomassza eltüzeléséből származó hamualapú talajkondicionáló készítményekre, melyek talajaink pH-állapotának stabilizálása, káliumtartalmának növelése, mikroelem-ellátottságának javítása mellett a komposztálás intenzív szakaszában a szagkibocsátás csökkentéséhez, magasabb fokú higiénizációhoz járulhatnak hozzá.

Végül, de nem utolsósorban összegyűjtöttük azokat az értékmérő tulajdonságokat, melyek növelhetik a szervestrágya-készítmények hozzáadott értékét, elősegítve ezzel a termőtalajok termékenységének javítását és fokozását:

– ökológiai gazdálkodásban is felhasználható,

– oldószer és adalékanyag nélkül készül,

– kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás megvalósítása,

– biostimuláns és növénytápláló hatás,

– 75% feletti szervesanyag-tartalom, amely átszámítva legalább 40% szervesszén-egyenérték, – rovarkártevőkkel szembeni indirekt védelem,

– vízvisszatartás fokozása,

– rövid tenyészidejű kertészeti kultúráknál: a növény által felhalmozható nitráttartalom kockázata minimálisra csökken,

– talajenzim-aktivitás fokozása: dehidrogenáz, foszfatáz, arilszulfatáz,

– a körforgásos gazdaság szempontjai alapján valósul meg a termék előállítása,

– a termék előállításához hulladékhőt, megújuló energiát használnak,

– a termék alapanyaga biomassza-alapú, megújuló energia előállítása során keletkezik,

– megfelelő eltárolhatóság, szavatosság,

– a termék kijuttatása a gazdaságok többségében rendelkezésre álló gépparkkal megvalósítható, – a termék felhasználása csökkentett menetszámú, sávos művelési rendszerekben eredményesen megvalósítható.

Szolnoky Tamás