Az építő kő – gazdálkodóknak is!

Nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy a történet évmilliókkal ezelőtt kezdődött… Ha a kalciumnak a gazdálkodásban betöltött szerepét jobban meg akarjuk érteni, meg kell értenünk az élet körforgásában, illetve az életet éltető közeget kiszolgáló, talajban betöltött szerepét.

Mindenütt mész

Mindannyian hallottuk már a mészváz kifejezést, amit bizonyos állatcsoportok esetében használunk, de a kalcium mint elem által részben vagy egészben meghatározott struktúra – lényegében igen meglepő módon – rendkívül alapvető nagyon sokféle, a környezetünkben fellelhető természetes eredetű dolog esetében. Vizsgálhatjuk a talajunk szerkezeti felépítését, az alatta lévő kőzetét, a növények felépítését, vagy akár a saját szervezetünket – a kalcium mind annak felépítéséhez, mind az anyagok körforgásában, anyagcserében betöltött szerepe alapján nélkülözhetetlen, és annak ellátottsága mindent meghatároz.

Így lesz utolsóból első

Egyáltalán nem túlzás az a megállapítás, hogy jelenléte vagy hiánya szinte mindenre hatással van és lesz. A ’mindenre’ itt valóban szó szerint érvényesül. Mezőgazdasági példát véve – ha 20 különböző dologra, ami fontos a sikeres gazdálkodáshoz, odafigyelünk, de a kalcium pótlása az abban szegény területeken – van bőven ilyen – a 21. helyre kerül, és már nincs idő/pénz/energia, hogy foglalkozzunk vele, biztosak lehetünk abban, hogy az első 20 dolog sem érvényesül megfelelően. Másként fogalmazva: a kalcium hiánya, annak mértéke nagyban meghatározza, hogy milyen minőségben fogunk tudni talajt művelni, milyen talajunk lesz, az mennyire lesz érzékeny a talajdegradációs hatásokra, mennyire képes a vízmegőrzésre, milyen mérvű és minőségű lesz a mikrobiális élet, milyen minőségű és mennyiségű feltárt(!) tápanyaggal látja el a növényt, egyszerűen fogalmazva: milyen életteret ad. Arról nem is beszélve, hogy a pontosan kiszámított és kijuttatott műtrágyadózis egy kalciumhiányos, savanyú talajon csak papíron ugyanaz a dózis. A növény, ha beszélni tudna, mást mondana (bár kommunikálni tud, a maga nyelvén, csak mintha nem hallgatnánk rá, vagy nem értenénk, esetleg ráfogjuk másra).

A savanyodás okai, következményei

Most pedig ássunk kicsit mélyebbre szó szerint! Nézzük meg a talajunkat! Mint ismert, számunkra, az agyag-humuszkomplexek felszínéhez különböző elemek kötődnek, ezek összetétele nagyban meghatározza, hogy mit látunk, ha csak ránézünk, mit, ha leásunk, és mit fogunk tapasztalni, ha művelni kezdjük. A talajok savanyodását a kalcium eltűnése – kimosódás, kémiai reakciók, növények élettevékenysége és kalciumfelvétele –, és az ennek következtében az agyag-humuszkomplexekhez kötődő nagy mennyiségű hidrogénion (proton) okozza. Ezt az állapotot láthatjuk az 1. ábrán. Az ilyen talaj jellemzője a leromlott, tömörödött talajszerkezet, porosodás, cserepesedő felszín, nehéz művelhetőség, rossz vízgazdálkodás miatt gyakori belvíz, aszálykor viszont deficit, rossz levegőgazdálkodás, ami miatt a talajélet és a gyökérfejlődés jelentősen korlátozódik. Röviden: mind a fizikai, mind a kémiai, mind a biológiai tulajdonságai romlanak, a talaj gyakorlatilag sérült.


1. ábra	2. ábra

A kulcsszó a helyreállítás!

Megfelelő mennyiségű (vigyázat!, kulcsfontosságú a megfelelő mennyiség!) kalciumpótlás, azaz talajmeszezés hatására a hidrogénionok helyére fokozatosan visszaépül a kalcium, és ezzel fokozatosan visszaáll a megfelelő talajállapot és kémhatás. (Valójában a meszezésre alkalmazott kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid a talajvízzel reagál, az így létrejövő kalcium-hidroxid-molekulából a hidroxid (OH-)ion lép reakcióba a hidrogénionnal (H+), és a hidrogénion helyére lép a kalcium-ion (Ca2+) az agyag-humuszkomplex felszínén.) A megfelelő módon alkalmazott meszezés hatására pozitív folyamatok indulnak el talajban, a leírt folyamatnak megfelelően a savanyodás folyamata megfordítható és a talaj helyreállítható (2. ábra). A javuló vagy helyreállított talajban pozitív folyamatok indulnak el, melyek közvetlen befolyással vannak a talajéletre és a növényeink fejlődésére is (3. ábra). A meszezés hatására szerkezetileg javuló élettér a talajoltó készítmények hatását is emiatt képes fokozni.

3. ábra

Fontos! A talaj kémhatását helyreállítani mésszel (magas kalciumtartalmú, nagy tisztaságú kalcium-karbonát, kalcium-oxid) lehet! Itt a kulcsszó a helyreállítás. Több megoldás is létezik a talajok pH-értékének kedvező irányba való befolyásolására, de fontos leszögeznünk: a talajsavanyodás a talaj kalciumvesztésének következménye, így a kalciumot kell – mégpedig elegendő mennyiségben – visszajuttatnunk, az pedig a mészben van. Ha más módszerrel kíséreljük meg – jellemzően azért, mert elenyésző ráfordítással próbáljuk meg megoldani –, tartós és kellő erejű beavatkozásra ne számítsunk, ez sok esetben inkább „kozmetikázás”, mint a probléma valós kezelése.

Ha nem lenne elég a saját tapasztalatunk – gondoljunk csak arra, hogy a mészpótlás néhány évtizeddel ezelőtt teljesen bevett gyakorlat volt –, példaként érdemes megnézni a 4. ábrán a franciaországi INRA kísérleti intézet kisparcellás tartamkísérletét! Szembeötlő a különbség a meszezett és a nem meszezett talaj szerkezete között.

4. ábra

Kövek és fémek

Néhány gondolat erejéig nézzük meg a kalcium jelentőségét a növénytáplálásban is. Első lépésként értelemszerűen vissza kell, hogy térjünk a talajhoz, mivel a talaj ellátottsága meghatározza, hogy a növény gyökérzete milyen mennyiségű kalciumhoz fér hozzá. És a növény meg is tesz mindent, hogy az ott lévő kalciumhoz hozzáférjen, aminek legtöbbször a talaj további kalciumvesztése az eredménye. Gyakran áll elő az a helyzet, hogy a talajból is tovább fogy a kalcium, és a növénynek sem jut elég… Pedig a kalcium az élet egyik legfontosabb építőköve. Kulcsszerepe van a sejtfal építésében, a szilárdító szövetekben. A növényekben számos létfontosságú anyagcsere-folyamatban részt vesz – gondoljunk bele ennek jelentőségébe olyan nagy vitalitású és robusztus növények esetében, mint a kukorica és a napraforgó. Még egy fontos talaj-vonatkozású kérdés: 5,5 pH-érték alatt ugrásszerűen megnő a talajban lévő nehézfémek mobilizációja, ez által a növények által való elvehetősége, ami (enyhébb esetben akár kevéssé észrevehető) termésdepressziót, súlyosabb esetben komoly degenerációkat és rossz minőségű termést eredményez.

Termékeny türelem

A talajok savanyodása és a savanyodás következtében kialakuló talajromlás hosszú folyamat eredménye, amelynek helyreállítását egyik napról a másikra ne reméljük! A talaj rendbetétele és kalciummal való feltöltése – amely magával hozza a kívánt hatásokat – a talajban lezajló folyamatok természete, a vízmozgások és egyebek miatt is időigényesebb folyamat (a kalcium mobilis elem). Az eredmény, a pozitív hatások – ha megfelelő mennyiségben és formában (nagy tisztaságú kalcium termékek) gondoskodunk a kalcium pótlásról – a meszezés kitartó alkalmazását követően azonban nem maradnak el! Nézzünk meg egy törökországi példát egy napraforgó kisparcellás kísérletről (5. ábra), ahol pH5 és pH7 kémhatású talajok esetében szemmel látható a különbség a növény fejlődésében. A két parcella esetében minden egyéb elem ugyanaz, egyedül a mésszel beállított kémhatás más. Sőt, arra is van példa, hogy kalcium-oxid alapú termék – amely rendkívül gyorsan oldódik – a hatását is hamarabb fejti ki mind a talajra, mind a növényre nézve.


5. ábra	6. ábra

Első lépésként mindenképp javasolt a talajunk állapotának felmérése, professzionális mintavételezéssel és elemzéssel. Ha talajunk savanyú, illetve a savanyodás jeleit mutatja, a következő lépés a megfelelő termék kiválasztása. Érdemes olyan megoldást választani, amelyet a saját technológiánkba különösebb probléma nélkül beillesztve, rendszeresen, időben is rugalmasan tudunk felhasználni – azaz tárolni, mozgatni, kijuttatni.

A kijuttatás – és az eredménye

Kalcium-karbonát termékek esetében meghatározó az elérhetőség és a termék szemcsemérete, amely ne legyen több néhány száz mikron(!)méternél. Ami ennél nagyobb, főleg a több milliméteres kőszemcséket évek múltán is megtaláljuk a talajban, azaz érdemben nem fognak beleszólni a talaj kalcium tartalmába és kémhatásába. Ha van megfelelő helyünk ömlesztett anyag fogadására, tárolására, megfelelő gépünk a nagy teljesítményű szóróberendezés töltésére (pl. csigás adapteres szóró, nagyteljesítményű röpítőtárcsás szóró, vagy szervestrágyaszóró, ha tudjuk a kőlisztet szerves anyaggal keverni), és nem annyira fontos a talajon az egyenletes és 8-12 méternél szélesebb terítés, a mészkőliszt használható.

A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalcium-tartalmú szemcsés, röpítő tárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, bigbag-es kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalcium-oxid alapú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a műtrágyázási logisztikába és kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot ad, gyors oldhatósága miatt tavaszi és őszi meszezésre is alkalmas, bizonyos feltételekkel állományban is. Magyarországon is elérhető ilyen termék a hazai termelőknek, hazai forrásból, tehát beszerzése megoldott. Ilyen szemcsés mésztermék használatával érte el a 6. ábrán látható terméskülönbséget Cristi Alexa, romániai gazdálkodó 2016-ban, Karácsonkő közelében, gyakorlatilag egyetlen alkalmazással, 1t/ha dózis kijuttatásával (a technológia többi eleme mindkét esetben ugyanaz volt). A kérdésre, hogy mi a véleménye és tapasztalata, a következőt válaszolta: „először én is szkeptikus voltam az új termék hatását és hasznosságát illetően. De nagyon hamar meggyőzött az eredmény! Könnyű észrevenni a különbséget az új kalcium-oxidos szemcsés mésztermékkel kezelt terület és a kezeletlen kontroll között a kultúrnövény teljesítményében. 1 tonna/ha dózisban juttattam ki kukoricára, és az eredmény önmagáért beszél. Az egyetlen technológiai különbség a két terület között egyedül a szemcsés mész! Fantasztikus javulást vitt véghez a területen, és erre a tapasztalatra építve nagyobb területen fogjuk használni kalászos kultúrában.”

Időzítés és megfontolás

Részben meg is válaszoltuk a harmadik kérdésünket: mikor meszezzünk? A meszezés végrehajtására – különösen a fent leírt kalcium-oxid alapú termékek esetében – sokkal szélesebb időintervallum áll rendelkezésre, mint ami a köztudatban van. A számunkra ideális időzítés szezononként, időjárás és termesztett kultúra függvényében változik, de a 7. ábrát tanulmányozva láthatjuk, hogy egy rugalmasan kivitelezhető műveletről van szó.

Sokszor – egyre többször – elhangzik, hogy a szándék többé-kevésbé megvan a talaj javítására, de vagy nincs megfelelő termék, vagy az adott évben nem fér be a munkaműveletek közé, vagy nincs rá keret. Vagy mindezek együtt…

2017-et írunk. Megfelelő talajjavító mésztermékek elérhetőek, időben rugalmasan tudjuk a műveletet végrehajtani. Az évenként befolyt hol több, hol kevesebb bevételt pedig nagyrészt újra kihelyezzük – és nagyon nem mindegy, hogy hová!

7. ábra