TÉSZ, integráció nélkül nincs jövője a kertészeti ágazatnak

Ahogy ma áll az együttműködés, az integráció szintje a kertészeti ágazatban (is), úgy továbbra is saját magát fékezi az ágazat. Húsz évvel az EU-ba való belépés után sem értük el az integráció átlagos szintjét sem, ami visszaveti a szektor előrelépését, fejlődését is.

Egyéni szereplők nem jutnak tárgyalópozícióba

Mindez az agrárkamara (NAK) és a FruitVeB konferenciáján hangzott el a napokban. Míg a piaci lehetőségek relatíve jók, erős piaci és szakmai érdekvédelem hiányában az ágazat nem tudja ezt teljes mértékben kihasználni. – A kertészeti ágazat jövőjének kulcskérdése a szervezettség és a hatékonyság növelése. A fejlesztési programok, a támogatások, az innováció ellenére az Európai Unióba belépésünk után húsz évvel sem értük el az EU átlagos integrációs szintjét – fogalmazott Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke. Hozzátette, a szervezettség jelenlegi szintje az ágazat egészének teljesítményét visszaveti. Olyan mértékű koncentráció zajlott le és zajlik a hazai kiskereskedelmi beszerzés oldalán és az exportpiacokon, amellyel egyéni szereplők nehezen vagy egyáltalán nem tudnak jó tárgyalópozícióhoz jutni. A szerveződéshez az egyik legfontosabb feladat javítani a termelői együttműködések megítélését, erősíteni a termelők bizalmát. Ez azért is fontos, mert az EU a zöldség-gyümölcs ágazat támogatását a termelői szervezeteken keresztül szeretné megvalósítani, operatív programjuk finanszírozása által. Az elérhető támogatási források is akkor hasznosulhatnak a legjobban, ha nő a szervezettség szintje az ágazatban.

Együtt a kereskedelemmel szemben

Hazánkban jelenleg 49 termelői szervezet működik a zöldség-gyümölcs ágazatban, ebből 41 rendelkezik operatív programmal. A szövetkezetek által megművelt terület nagysága durván 29 ezer hektár, az értékesített termés mennyisége 462 ezer tonna volt 2023-ban, a forgalmazott áru értéke elérte a 116 milliárd forintot – mondta Bittsánszky Márton (Agrárminisztérium). Hozzáfűzte, olyan keretrendszer kell, ami a gazdák számára újra vonzóvá teszi a szövetkezeti létformát.

Nagypéter Sándor, a FruitVeB alelnöke, a Dél-Ker-TÉSZ elnök-ügyvezetője szerint az elmúlt években változik a hazai termelői szervezetek működése, ezt a tendenciát kell felgyorsítani. Ennek egyik fontos pillére lehet a nemzetközi együttműködések elősegítése. – Fontos, hogy a termelői szerveződések nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is összefogjanak. Együtt erősebbek vagyunk, meg tudjuk védeni az európai termelést és fel tudjuk venni a versenyt a globális kereskedelemmel szemben – hangsúlyozta Nagypéter Sándor.

Történelmi terhek, jelenbeni lehetőségek

Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatója szerint végtelen piaci lehetőségek állnak a termelői szerveződések előtt. A hazai önellátottsági szint és az export növelését a hazai ágazat csak szerveződéssel tudja biztosítani, s ehhez még erősebb piaci együttműködésre és új termelői szerveződések létrehozására van szükség. A termelői szerveződések jövője szempontjából fontos mérföldkő lehet a generációváltás. Míg az idősebb gazdálkodók – történelmi okok, az erőszakos téeszesítés és a rendszerváltás utáni kezdeti, nem teljesen termelőbarát tapasztalatok miatt – sok esetben elzárkóznak a szövetkezeti léttől, a fiatalabbak értik az együttműködés, a szövetkezeti forma előnyeit.

Dr. Kozak Anita, a NAK vezető kertészeti szakértője egy a kamara által 2023-ban végzett átfogó kutatás eredményeit ismertette. Hazánk EU-csatlakozásakor sok termelői szerveződés alakult, de aztán elindult egy koncentrációs, letisztulási folyamat. Az elmúlt évtizedben csökkenő taglétszám és termőterület mellett alig változott, 20% körül mozgott a TÉSZ-ek részesedése az ágazat bruttó termelési értékéből. 2021-től pedig negatív irányba mozdul az integráció szintje, mivel az ágazat stagnálása mellett csökken a TÉSZ-ek részesedése.

A TÉSZ konferencián több külföldi előadó is megerősítette: az alulról szerveződő, stabil, ellenálló szövetkezeteknek nem a profit maximalizálása a cél, hanem a termelői érdekek érvényesítése. A szövetkezeti forma a legmegfelelőbb a termelői szerveződések és termelő tagjaik számára. Lengyelországban például nemcsak a zöldség-gyümölcságazatban, a tej-, sőt, az építőiparban is sikeresen működik. (Hasonló kezdeményezésre hazánkban is van példa – lásd ezt a cikkünket!) A szövetkezetben nincsenek magukra hagyva a (fiatal) gazdák, és a termeléssel kapcsolatban felmerülő problémáik megoldásához is segítséget kapnak.

Forrás: NAK