Olyan mértékű tájékozatlanság és nemtörődömség jellemzi néha a mezőgazdasági gyakorlatot, hogy ma már nem öncélú riogatás, hanem időszerű figyelmeztetés jobban odafigyelni a talajművelésre. Ehhez adott muníciót, elméleti és gyakorlati ismereteket az Agrárágazat és a Magyar Talajtani Társaság közös talajszelvény-elemzési bemutatója Kiskunhalason.
Állunk, élünk rajta, több tiszteletet érdemel
Miután nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem egyelőre még az emberi életnek is a termőföld az alapja, fontos, hogy annak biológiai aktivitását, tápanyag-szolgáltató képességét, és mechanikai-szerkezeti állapotát szem előtt tartsa a műveléstechnológia. Az egyre nagyobb vontató-, betakarítógépek és művelőeszközök, az egyre nagyobb inputanyag-felhasználás korszakában minden korábbinál sürgetőbb igény, hogy a még nem szerkezetromlott, erodált talajok épségét megvédjük, a rossz állapotúakat pedig újra élettel, szerves anyaggal töltsük meg. Mindennek alapján Sándor Ildikó, az Agrárágazat főszerkesztője a Talaj élete – amit egy szelvény el tud mondani magáról című szakmai rendezvényen emlékeztetett: a talaj az élet alapja, több odafigyelést, tiszteletet érdemel. Az egyik legolvasottabb szakmai folyóiratként az Agrárágazat kiadója, a Horizont Média Kft. ezért fogott össze a Magyar Talajtani Társasággal, a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és –forgalmazók Szakmai Szövetségével, a Phylazonit-tal, az Axiál Kft.-vel, a HORSCH Maschinen GmbH. hazai képviseletével és a talajszelvényt biztosító Bognár Boris Kft.-vel annak érdekében, hogy a környékbeli érdeklődőknek – közel kétszáz, gazdákból, fiatal hallgatókból, diákokból álló közönségnek – új tudást, szempontokat adjon az ágazatban. A házigazda 520 hektárnyi szántójának érintett tábláján 2 éve már csak mélylazításos művelést végeznek, jelenleg zöldtrágyanövénnyel takart búzatarló, amibe hamarosan silókukorica kerül. Mint Lengyel János ügyvezető elmondta: nemcsak részt vettek az AKG-ban, de hisznek benne és tapasztalják is a rendszer előnyeit.
Mikrobiológia a talaj, a növények támogatásáért
A rendezvényen dr. Pénzes Éva, a Talajvédelmi Szövetség ügyvezetőjeként szimbolikus párhuzamot vont a növekvő lélekszámú, 8 milliárdos emberiség és az egy evőkanálnyi termőtalajban található élő organzimusok numerikus azonosságában. Ezzel is érzékeltette: a bolygó lakosságának és a haszonállatoknak az élelmezése a talajművelés számára olyan kihívás, amihez szükséges a folyamatos edukáció, tudásgyarapítás, hiszen a talajélet bonyolultan összetett működésének ma is csupán 1 százalékát ismerjük. Hangsúlyozta, a növénytermesztés igényei egy darabig kielégíthetők mesterséges tápanyag-utánpótlással, de hosszú távon csak a talaj élővilágát helyreállító, biológiai aktivitását megteremtő agrotechnológiák fenntarthatók. A mikrobiológiai készítmények hasznát ebben látja: ezek egyrészt előmozdítják a talaj természetes biokémiai és fizikai mechanizmusainak működését, másrészt segítik a növényt a szükséges tápanyagok hozzáférhetőségében. Mindezt például a Pécsen 8 éve folyó kísérletek már kimutathatóan bizonyították: a mikrobiológiai (például talajoltó, talajjavító, növénykondicionáló) készítmények több hozzáférhető tápanyagot, hatékonyabb tápanyag-felvételt, több és jobb minőségű termést biztosítanak úgy, hogy nem terhelik, hanem támogatják a talaj egészséges működését.
A talajszelvény-elemzés során átfogó elemzést kaphatott a nagyszámú érdeklődő a Kiskunhalas környékét jellemző geográfiai folyamatos többmillió éves múltjából és az abból eredő szerkezeti sajátosságokról. Az interaktív bemutató-elemzés során elhangzott: nem véletlenül vannak olyan tájai a Kárpát-medencének (is), amelyek szántóföldi művelésre kevésbé, erdő, szőlő vagy gyep célú hasznosításra inkább javasoltak. A meglepően keskeny humuszréteggel rendelkező szelvényt Kovács Károly, a Miskolci Egyetem geográfusa, a Magyar Talajtani Társaság titkára elemezte. A szűk 30 cm-es termőréteggel rendelkező, 25-27 AK talaj alsó, szürke-vörös glejes része egykori vízborítottságra utal, ennek ellenére 12,7 % víztartalmat produkált a homokréteg, a termőréteg pedig csak 6-ot. A humusztartalommal is így járt a kiskunhalasi talaj, a határozottan szép színű talaj csak 1,2% humusztartalmat mutatott az előzetes laborvizsgálatokban. A jelenlévő gazdák – bár sejtették, hogy nem rózsás a helyzet – technológiai kérdéseket is szegeztek az ismert geográfus felé: van-e értelme itt forgatni vagy inkább lazítani, esetleg a humusztartalom javítására van-e esély. A válaszokkal még jelentkezünk.
A szakmai nap további részében a Horsch tavaszi szezonra összeállított gépbemutatóján láthattuk a Cruiser 5XL mulcskultivátort és a Maestro 7 TX függesztett szemenkénti vetőgépet, illetve a szórókeret-vezérlés stabilitásának élvonalát képviselő Horsch Leeb 5LT szántóföldi permetezőgépet, mindkét gépkapcsolat Phyller kijuttató szerkezettel volt felszerelve a talajbaktériumok egymenetben történő kijuttatása érdekében.
Az eseményről készült videónk hamarosan elkészül, addig pedig legutóbbi, ezúttal ásatáson készült talajszelvény-elemzési felvételünket is megnézhetik: Ne bolygassuk a talajt, ha nem muszáj
