Toxinbiztos teljesítmény RAGT-kukoricákkal

A kukoricatermesztésben egyre nagyobb kihívást jelentenek a mikotoxin-termelő gombák, ezért felértékelődik a hibridek genetikai ellenállósága. Az RAGT Vetőmag Kft. mesterséges fertőzések alkalmazásával 2016 óta rendszeresen vizsgálja hibridjeit a legfontosabb kórokozókkal − a Fusarium graminearum, a Fusarium verticillioides és az Aspergillus flavus gombákkal − szemben. A vizsgálatok célja a hibridek toleranciaszintjének pontos meghatározása és a termesztésbiztonság növelése.
 

A 2025-ben Mezőhegyesen beállított szántóföldi kísérletek – öntözött és öntözetlen körülmények között – kiválóan modellezték azokat a stresszhelyzeteket, amelyek a gyakorlatban is egyre gyakrabban fordulnak elő. A természetes fertőződés értékelése során az RGT Axxtronaute és az RGT Darkness hibridek egyértelműen kiemelkedtek a vizsgált hibridek sorából. A csőpenész-borítottság mindkét hibridnél jelentősen az üzemi átlag alatt maradt (összesen 0,16–0,17%), megközelítve az ellenálló kontroll szintjét, és messze elmaradva a fogékony kontroll értékeitől (0,75%). Ez különösen fontos, mivel a természetes fertőzések adják a mikotoxin-terhelés alapját.

Az öntözött körülmények között végzett mesterséges inokulációs kísérletek során a hibridek valódi genetikai ellenállósága is jól kirajzolódott. Fusarium graminearum fertőzés esetén – amely a DON-toxin fő forrása – az RGT Axxtronaute 12,36%-os csőfertőzöttséggel a kísérlet egyik legjobb eredményét érte el, míg az RGT Darkness 18,84%-kal az ellenálló kontroll szintjén teljesített. A fogékony kontroll ezzel szemben közel 26%-os fertőzöttséget mutatott. A Fusarium verticillioides és az Aspergillus flavus fertőzések esetében a különbségek kisebbek voltak, ugyanakkor az RGT Axxtronaute és RGT Darkness továbbra is stabilan az alacsony fertőzöttségű csoportban maradt, ami széles spektrumú ellenállóságra utal.

A termesztési gyakorlat szempontjából a legfontosabb kérdés azonban a toxinfelhalmozódás. Az összesített toxinadatok alapján az RGT Axxtronaute és az RGT Darkness mindhárom vizsgált mikotoxin (dezoxinivalenol, azaz DON, valamint fumonizin, aflatoxin) esetében az átlag alatti szennyezettségi értékeket mutatták. Az RGT Darkness különösen alacsony fumonizinszinttel (2,13 mg/kg), míg az RGT Axxtronaute kiegyensúlyozott, minden toxinra kiterjedő alacsony értékekkel emelkedett ki. A hibridelőállítás során kiemelt jelentősége van a széles spektrumú rezisztencia kialakításának, mivel a termőhelyi és évjárathatások egyre gyakrabban kedveznek a toxintermelő kórokozók felszaporodásának. A vizsgálatban szereplő hibridek közül az RGT Axxtronaute és az RGT Darkness valamennyi vizsgált kórokozóval szemben kiegyensúlyozott, alacsony fertőzöttségi szintet mutattak, mind a Fusarium graminearum, mind a Fusarium verticillioides, valamint az Aspergillus flavus esetében. A csőpenész-borítottsági adatok alapján mindkét hibrid a kísérleti átlag alatt teljesített, és értékeik kedvezőbbek voltak a fogékony kontrollhoz viszonyítva.

Ez a stabil fertőzöttségi szint egyértelműen visszaköszönt a toxinmérések eredményeiben is. A Fusarium graminearum fertőzéssel szembeni vizsgálatok során az összevont fertőzöttségi és DON-toxinadatok alapján a legkisebb kockázat az RGT Axxtronaute, az RGT Parexx és az RGT Darkness hibridek esetében volt megfigyelhető. Az RGT Pinxxfloyd hibrid ugyan magasabb csőfertőzöttségi értéket mutatott, azonban a mintáiból mért DON-toxinkoncentráció nem érte el a fogékony kontroll szintjét, ami a toxinfelhalmozódás szempontjából kedvező tulajdonságra utal. A Fusarium verticillioides inokulációval szemben az RGT Darkness és az RGT Axxtronaute bizonyultak a legellenállóbbnak. Az RGT Parexx ebben az esetben közepes fertőzöttségi szintet mutatott, ugyanakkor a fumonizin koncentrációja a kísérleti átlag felett alakult, ami fokozott figyelmet igényel a hibrid termesztési körülményeinek megválasztásakor. Az RGT Pinxxfloyd itt is hasonló mintázatot mutatott, mint a Fuzarium graminearum fertőzésnél, mivel magasabb csőfertőzöttség ellenére is rendkívül alacsony fumonizintartalom volt mérhető.

Az Aspergillus flavus esetében az RGT Darkness, az RGT Pinxxfloyd és az RGT Axxtronaute csőfertőzöttségi és aflatoxin B1 adatai voltak a leginkább összhangban, ami a fertőzés és a toxintermelés közötti kedvező kapcsolatot jelzi. Ezek a hibridek alacsony fertőzöttség mellett következetesen alacsony toxinértékeket mutattak.

A mesterségesen fertőzött csövek mintáiból a DON-toxin mennyiségét, valamint a fumonizin B₁ és B₂ és az aflatoxin B₁ mikotoxinok koncentrációját határoztuk meg. A Fusarium graminearum által termelt DON-toxin mennyiségét tartalmazó adatsort a 1. táblázat tartalmazza. A fertőzés nélküli kontroll sorok mintái átlagosan 0,48 mg/kg mennyiségű toxint tartalmaztak. A legnagyobb mennyiségű toxint az Fg6 izolátum termelte, az ezzel fertőzött sorok mintáinak átlagos DON-tartalma 133,6 mg/kg volt, míg az Fg3 izolátummal fertőzött sorok esetében 1,23 mg/kg volt a toxin koncentráció. Az izolátumok toxintermelő képessége, illetve a hibridek toxinfelhalmozódással szembeni rezisztenciája között szignifikáns volt a különbség. Az átlagértékek alapján a fogékony kontroll hibrid mintái voltak a legszennyezettebbek, míg az RGT Parexx és RGT Darkness esetében volt a legalacsonyabb a toxinkoncentráció.

1. táblázat A vizsgált hibridek DON-toxinszennyezettsége (mg/kg), Mezőhegyes, 2025

A Fusarium verticillioides által termelt fumonizin B₁ és B₂ toxinok összesített mennyisége került kimutatásra a mintákból. A 2. táblázatban bemutatott eredményekből látszik, hogy az Fv5 izolátum termelte a legnagyobb mennyiségű toxint, a legnagyobb mért mennyiség 43,51 mg/kg volt. Mindegyik hibrid kontroll soraiban megfigyelhető volt fumonizin jelenléte, tehát a természetes fertőződésben jelentős szerepe volt a Fusarium verticillioides törzseknek. A legalacsonyabb fumonizinszennyezettséget az RGT Darkness hibrid esetében kaptuk, de a Pinxxfloyd is alacsony szennyezettséget mutatott, annak ellenére, hogy a csőfertőzöttsége alapján a fogékonyabb kategóriába került. Az RGT Parexx alacsonyabb fertőzöttsége ellenére is fogékonyabbnak bizonyult a fumonizin felhalmozódással szemben.

2. táblázat A vizsgált hibridek fumonizinszennyezettsége (FB₁+FB₂) (mg/kg), 2025

Az Aspergillus flavus izolátumok toxintermelése kiegyensúlyozott volt. A fogékony kontroll hibrid esetében az Asp1 jelzésű izolátummal fertőzött minta 287,1 µg/kg mennyiségű toxint tartalmazott (3. táblázat). A kontroll sorok mintái esetében minimális volt az aflatoxin jelenléte. Az átlagszennyezettséghez képest rendkívül alacsony az RGT Axxtronaute, RGT Pinxxfloyd, RGT Darkness és az RGT Parexx aflatoxin szintje. A fogékony és ellenálló kontroll hibridek mintáiban jelentős mennyiségű aflatoxint detektáltunk, amely a magas aflatoxin-szennyezettség miatt jelentősebb élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet járványos években.

3. táblázat A vizsgált hibridek aflatoxin-szennyezettsége (AFB₁) (µg/kg), 2025

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a vizsgált RAGT hibridek – az RGT Axxtronaute, RGT Darkness, RGT Parexx és RGT Pinxxfloyd – kiegyensúlyozott, széles spektrumú ellenállóságot mutatnak a Fusarium graminearum, Fusarium verticillioides és Aspergillus flavus fertőzésekkel szemben. A mesterséges fertőzés alkalmazása a hazánkban fellelhető legerősebb izolátumokkal lehetővé tette a legerősebb fertőzési nyomás modellezését, amely a termesztés során előforduló legkedvezőtlenebb körülményekhez hasonló kihívásokat teremtett. Ezen körülmények között az RAGT-hibridek a kontrollok átlagát meghaladó szintű toleranciát mutattak, miközben tartósan alacsony csőfertőzöttséget és következetesen mérsékelt mikotoxin-terhelést tartottak fenn. Az eredmények így nemcsak a hibridek stabil genetikai ellenállóságát, hanem a termesztésbiztonság és a minőségi termés előállításának megbízhatóságát is kiemelik, még a legkedvezőtlenebb termőhelyi és évjárati feltételek mellett is.

Agrárágazat Tudástár: Mesterséges inokuláció kukoricában – Olyan kísérleti módszer, amikor a kukoricacsövet célzottan „beoltják” kórokozó gombákkal (pl. Fusarium graminearum, F. verticillioides, Aspergillus flavus), hogy erős, egységes fertőzési nyomás alatt mérhető legyen a hibridek valódi genetikai toleranciája és a mikotoxin-kockázat (DON, fumonizin, aflatoxin) – így jobban összehasonlítható, melyik hibrid ad biztonságosabb, tisztább termést stresszes évjáratban is.