Többet trágyázhatnak a gazdák – már ha így dönt az EU

Bizonyos szerves trágyák esetében magasabb tápanyag-határértékeket szabad alkalmazni, ha az Európai Bizottságban folyó felülvizsgálat ilyen értelemben módosítja az EU nitrát irányelvét.

Lazítás és konzultáció

Az EU Bizottsága rendeletmódosítást készít elő, amely többek között a feldolgozott szerves trágya kezelésének szabályozását lazítaná. A tervezet már áprilisban napirendre került, és például szerves vagy fermentált trágyából nyert, feldolgozott nitrogénre bizonyos feltételek mellett a 170 kg-os határértéket is átléphetőnek minősítenék. A cél az, hogy több nitrogént lehessen pótolni ásványi műtrágyákkal, csökkenjenek a gazdálkodók költségei és kevésbé legyen függés a nemzetközi műtrágyaszállításoktól. Az európai demokratikus hagyományoknak megfelelően a Bizottság valódi nyilvános konzultációt indított erről – ezen a linken lehet eljutni a konzultációs honlapra, ahol május 17-ig tehetnek észrevételt a gazdák. A mezőgazdasági termelők több ország agrársajtója alapján üdvözlik a nitrogénsapka tervezett emelését. Ami érthető: a termelők érdeke a korlátozás lazítása, ugyanakkor nyilván ugyanilyen fontos közérdek a termőtalajok és a felszíni vizek védelme is.

Hazai kísérlet erősíti a dózismennyiség rugalmas alkalmazását

Idehaza a NAK 2017 óta kezdeményezte az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (nitrátrendelet) módosítását, ugyanis a szabályozás több ponton kedvezőtlen, a magyar gazdák számára versenyhátrányt is okozó elemet tartalmazott. Az október 31. és február 15. közötti téli trágyázási tilalmi időszak lerövidítését 2021 őszére elérte a kamara, és módosult az ún. pentozán hatás kivédésére kijuttatható többletnitrogén mennyiségének alkalmazhatósága is az ország valamennyi területén (melynek értékét nem kell beleszámítani a Nitrátrendelet 3. számú mellékletében szereplő, a növények számára termőhelyenként eltérően megállapított, maximálisan kiadható nitrogén mennyiségébe). Ugyanakkor a NAK azt is jelezte, hogy a maximális dózisok alacsonyak olyan gazdaságok számára, amik hatékonyabb technológiákkal, fajtákkal magasabb termésszintet és minőséget tudnának produkálni. Ezt a NAK és a KITE partneri gazdálkodókkal, 4-5 évig tartó kísérletben igyekezett alátámasztani, és idén a kísérletet lezárták. Annak eredményei kimutatták: növénytől, termőhelyi adattól függően eltérő, de 20- 50 kg közötti többletnitrogén kiadagolása nem okoz környezeti terhet, azt a növény felveszi és beépíti. A többletnitrogén-kijuttatás értéke nem feltétlenül a termésmennyiségben, de a beltartalmi értékekben kimutatható számos növényfajnál. Az eredmények rámutatnak arra is, hogy a dózisok mennyiségét gazdaságfüggően célszerű megválasztani.